Az Üzleti Negyed élelmiszer-kosara 20 százalékkal drágult egy év alatt

2001.06.25. 9:39

Az Üzleti Negyed az elmúlt egy évben folyamatosan nyomon követte az alapvető élelmiszerek árának alakulását a legnagyobb hipermarketekben. A kéthetente frissülő áradatbázis az akciós termékek árait is tartalmazta: a bevásárlókosár átlagára így is 20,17 százalékkal drágult egy év alatt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint májusban, éves összevetésben 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A jegybank közelmúltban bevezetett, új monetáris politikája elsősorban a forint felértékelődésén keresztül kívánja mérsékelni az inflációt, ami az élelmiszerárakra nem gyakorol jelentős hatást.

Az Üzleti Negyed élelmiszer-kosarában szereplő termékek közül a leginkább - több mint 40 százalékkal - a sertéscomb ára emelkedett egy év alatt. Más alapvető élelmiszerek is drasztikusan drágultak: a zsemle és a tej is több mint 30 százalékkal kerül többe most, mint egy évvel ezelőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a mosópor és a tej ára is.

Olcsóbb lett ugyanakkor - a kosárban szereplő termékek közül egyedüliként - a kávé, mintegy 1,5 százalékkal, és alig változott a csokoládé ára.

Az Üzleti Negyed kosarában szereplő termékek ára:

Bevásárlókosár

2000., 25. hét

2001., 24. hét

Változás

Banán 1kg

192

213

10,83

Coca-Cola pet v.v 2l (betétdíj nélkül)

203

207

1,86

D.E Karaván vákum 250g

362

356

-1,54

Dreher pils üveg 0.5l (betétdíj nélkül)

105

117

11,45

Milka tejtábla 100g

180

180

0,31

Ráma margarin csészés 500g

186

196

5,33

Sertéscomb 1kg

759

1071

41,22

Sió őszilé 25% 1l

150

150

0,07

Tix mosópor tasak 4.5 kg

1607

1965

22,27

Trappista sajt 1kg

961

1174

22,08

UHT hosszanfriss tej 2.8% 1l

127

166

30,72

Vizes zsemle 10db

89

118

32,54

Kosár átlagára

4919

5912

20,17

Forrás: GfK Dorel

A Központi Statisztikai Hivatal által nemrég nyilvánosságra hozott adatsor hasonló mértékű, bár némileg alacsonyabb élelmiszer-drágulást mutat. A hivatal adatai szerint májusban, egy év alatt 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek: a sertészsiradék 71, a sertéshús 62, a burgonya 61, a tojás 40, a liszt 36, a szalonna 34, a kenyér 30, a péksütemények 29, a párizsi, kolbász 28, a szalámi, sonka 26, a tej és a cukor 25 százalékkal drágult, míg a margarin 3 százalékkal, az étolaj és a rizs 4 százalékkal, a csokoládéé, kakaó 5 százalékkal, az üdítőitalok pedig 7 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.

Májusban - csakúgy mint az év eddig eltelt részében - a stabilan 10 százalék feletti éves inflációt elsősorban az élelmiszerek átlagon felüli drágulása okozta. A Magyar Nemzeti Bank által tavasz óta jelentősen módosított árfolyam-politika - a forint lebegési sávjának jelentős kiszélesítése és az inflációs célt követő monetáris rendszer bevezetése - elsősorban a forint felértékelődésén keresztül kívánja mérsékelni az inflációt. A dollárhoz és az euróhoz képest erősödő forint ugyanis olcsóbbá teszi az importot, ami valóban az infláció csökkenéséhez vezet, bár a mezőgazdasági termelői árakat, és ezen keresztül az élelmiszerárakat nem befolyásolja jelentősen.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

GfK Dorel

Árak
(az Üzleti Negyed rovata)

Élelmiszer kosár - 2001. 24. hét

Korábban:

Nőtt az infláció májusban
(2001. június 12.)

Inflációs célt követő monetáris rendszert vezet be a jegybank
(2001. június 12.)