Cégek is lehetnek bűnözők?

2001.09.18. 12:12

A hatályos magyar büntetőjog szerint kizárólag természetes személyek, emberek követhetnek el bűncselekményt. A kormány által nemrégiben a parlament elé terjesztett törvényjavaslat azonban lehetővé tenné büntetőjogi intézkedések alkalmazását a jogi személyekkel (szervezetekkel, cégekkel) szemben is. Az új jogszabály várhatóan uniós csatlakozásunkkor lép hatályba.

Az angolszász országok már régóta elfogadják a jogi személy büntetőjogi felelősségét. Számos más nyugat-európai ország, például Hollandia, Norvégia, Franciaország, Belgium, Svédország, Spanyolország is alkalmaz büntetőjogi szankciókat jogi személyekkel szemben, a kelet- és közép-európai régióban pedig először Szlovénia vezette be a szervezetek büntetőjogi felelősségét.

Ki a jogi személy?

A jogi személyek nem a jogászok, hanem mindazok az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek - sőt maga az állam is -, amelyek a saját nevükben önállón szerezhetnek jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint saját vagyonnal rendelkeznek, s nevükben képviselőjük jár el. A magyar polgári jog jogi személynek minősíti többek között az állami vállalatot, a trösztöt, a leányvállalatot, a költségvetési szerveket, a szövetkezetet, a gazdasági társaságok közül a közös vállalatot, a kft-ét és az rt-t, továbbá a közhasznú társaságot, az egyesületet és a köztestületet, az alapítványt is.

A magyar Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. tv.) az egyéni, személyhez kötődő büntetőjogi felelősségen alapul, ezért a jogi személyek továbbra sem válnak önálló büntetőjogi jogalanyokká, azaz elkövetőkké. Ebből kiindulva, s a magyar jog elveivel összhangban a törvényjavaslat a jogi személlyel szemben alkalmazandó szankciókat nem a Btk. rendszerében, hanem külön törvényben szabályozná, sajátos büntetőjogi intézkedésként. A javaslat szerint a jogi személyek ellen csak akkor lehet majd büntetőjogi szankciókat alkalmazni, ha van olyan természetes személy (azaz ember), akivel szemben büntetőeljárást lehet folytatni, és az elkövető büntetőjogi felelősségéhez kapcsolható a jogi személy felelősségre vonása.

A jogi személyek elleni büntetőeljárás szabályai sem büntetőeljárási kódexünkben szerepelnek majd, hanem ugyanez az elfogadásra váró törvény fogja szabályozni, ugyanis ha a jogi személy a büntetőjog keretei között nem lehet "elkövető", akkor a büntetőeljárásban sem lehet "terhelt".

A törvényjavaslat szerint nem minden jogi személlyel szemben lennének alkalmazhatók büntetőjogi szankciók, ugyanis az államok, az Alkotmányban felsorolt intézmények, az Országgyűlés Hivatala, a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, illetve a közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szervek, valamint a nemzetközi szervezetek nem tartoznak majd a törvény hatálya alá.

Mikor alkalmazhatók a büntetőjogi intézkedések?

A készülő jogszabály származékosnak tekinti a jogi személy felelősségét, ezért csak akkor alkalmazhatók vele szemben büntetőjogi intézkedések, ha a Btk. szerinti szándékos bűncselekményt a jogi személy tevékenységi körében követték el, mégpedig

  • az ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, vagy ezek megbízottja, illetve
  • valamely tagja vagy alkalmazottja, és a bűncselekményt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna.

A felelősségre vonás további feltétele, hogy a bűncselekmény a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozza vagy eredményezze.

Szankciók: megszüntetés, tevékenység korlátozása, pénzbírság

A származékos jellegből adódóan a törvényjavaslat szerint a bíróság csak akkor alkalmazhat szankciót a jogi személlyel szemben, ha a bűncselekmény elkövetőjét megbünteti. Amennyiben azonban az elkövető azért nem büntethető, mert időközben meghalt vagy kóros elmeállapotú, de a bűncselekmény a jogi személyt vagyoni előnyhöz juttatta, nincs akadálya a büntetőjogi intézkedéseknek.

A jogszabály célja a jogi személy működésével összefüggő jogsértések megelőzése, valamint a bűncselekménnyel szerzett gazdagodás, a vagyoni előny elvonása. Ezért a törvényjavaslat három szankciót helyez kilátásba:

  • a jogi személy megszüntetését,
  •  tevékenységének korlátozását, valamint
  • pénzbírság kiszabását.

Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, a bíróság megszünteti a jogi személyt, ha azt bűncselekmény elkövetésének leplezésére hozták létre (tehát valós gazdasági tevékenysége nincs vagy elhanyagolható), vagy a tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. A bűncselekményt leplező tevékenység miatt azonban nem szüntethető meg a jogi személy, ha ezáltal állami vagy önkormányzati feladat ellátása kerülne veszélybe, vagy a jogi személy országos közüzemi szolgáltató, nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, illetve honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg.

A tervezet szerint bíróság 1- 3 évre korlátozhatja a jogi személy tevékenységét. A korlátozás ideje alatt a vállalkozás vagy szervezet

  • nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,
  • nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,
  • nem köthető vele koncessziós szerződés,
  • nem minősíthető közhasznú szervezetté,
  • nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetésből, elkülönített állami pénzalapokból, külföldi államtól, az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezettől céljellegű támogatásban,
  • nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltja.

A bíróság úgy is alkalmazhatja majd ezt a szankciót, hogy csak egyes tevékenységektől tiltja el a jogi személyt.

A törvényjavaslat a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összegét 500 000 forintban határozza meg, maximálisan pedig a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének háromszorosa szabható ki bírságként. A felső határ relatív meghatározását a jogi személyek méretének, gazdasági tevékenységének, pénzügyi hátterének különbözősége indokolja.

Amennyiben a kiszabott bírságot nem fizetik meg, végrehajtási eljárás indítható a jogi személy ellen. A bíróság a tevékenység korlátozását és a pénzbírság kiszabását együttesen is alkalmazhatja.

A büntetőeljárás

A törvényjavaslat a bűncselekmény elkövetője ellen folyamatban lévő büntetőeljárás keretében tenné lehetővé a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható jogi személy szankcionálását. Tekintettel azonban arra, hogy a jogi személy nem alanya a büntetőeljárásnak, értelemszerűen a terhelt (gyanúsított, vádlott) jogai és kötelezettségei sem illetik meg, illetve terhelik. A büntetőeljárásban csak törvényes képviselője (vezetője) útján tud részt venni. Mivel azonban az eljárás során valószínűsíthető, hogy a képviselőt tanúként kell kihallgatni, a törvényjavaslat kötelezővé tenné, hogy perbeli képviselőként ügyvéd járjon el.

Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, a jogi személy elleni nyomozás elrendeléséről, illetve folytatásáról értesíteni kell majd azt a bíróságot vagy cégbíróságot is, amely nyilvántartásba vette a "gyanúsítottat". Mivel a cégjegyzék, illetve a bírósági nyilvántartás adati nyilvánosak, a nyilvántartásba bejegyzett büntetőeljárás tényéről bárki tudomást szerezhet majd. Természetesen a nyomozás megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről is értesíteni kell a nyilvántartást vezető bíróságot.

Váci Tímea

(Üzleti Negyed)