Az észtek leállítanák az Északi Áramlatot

Észtország nem járul hozzá, hogy a Balti-tengeren át húzódjék a Németországba irányuló Északi Áramlat gázvezeték, jelentette be Urmas Paet észt külügyminiszter. A balti ország vétójának politikai és környezetvédelmi okai lehetnek.

Bár most csak arról van szó, hogy engedélyezi-e Észtország tengeri gazdasági övezetében a felderítő-kutató munkálatokat az Északi Áramlat építőinek, ennek az engedélynek a megadását is "csakis azzal lehetne indokolni, hogy újabb információkkal szolgálhat a környezetről, ezek pedig csakis azokat az érveket támaszthatják alá, amelyek amellett szólnak, hogy ennek a vezetéknek nem szabad megépülnie a Balti-tengeren" - mondta a miniszter.

A lapokban a kormányzó jobbközép Pro Patria-ResPublica Szövetséghez tartozó Jaak Aaviksoo védelmi miniszter nyilatkozott úgy, hogy a kormány döntése nemleges lesz, mert "a jelenlegi helyzetben a legokosabb nemet mondani". Ez nem annyira jogilag megalapozott, mint inkább politikai döntés - tette hozzá.

Az Északi Áramlat-vezetéket eredetileg finn vizeken akarták lefektetni, de kiderült, hogy ott a tengerfenék túlságosan egyenetlen, ezért a részvénytársaság május 31-én azzal a kéréssel fordult Tallinhoz, hogy engedélyezze vizein a kutatásokat. A többi balti-tengeri ország, amelynek vizein át haladna a gázvezeték, már engedélyezte az előzetes kutató munkálatokat, Észtország az egyetlen kivétel. Válaszát szeptember 30-ig kell hivatalosan megadnia.

Ezek szerint tovább bonyolódik a szibériai, Juzsno-Russzkoje gázmezőhöz kapcsolódó beruházások ügye: onnan szállítana földgázt az Északi Áramlat Nyugat-Európába, a vezeték tenger alatti, 1200 kilométeres része az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tartana.