Vaclav Klaus szerint nem sikeres az euró

2008.06.12. 14:28

A cseh elnök szerint kérdéses, hogy van-e ok az ünneplésre az euró tizedik születésnapján, a közös valuta ugyanis "nem nagy siker". Az euróövezet kibővítése pedig veszélyeket rejt magában, legalábbis Szlovénia példája ezt mutatja.

Václav Klaus a csütörtöki Financial Timesban megjelent cikkében elismeri, hogy az euróövezeti jegybanknak (EKB) gyorsan sikerült működőképes pénzügypolitikai stratégiát kialakítania, képes volt kordában tartani az inflációt, és ezzel hozzájárult az eurónak mint tényleges nemzetközi valutának az elfogadtatáshoz.

A cseh államfő szerint ugyanakkor az európai politikusok azt várták, hogy az euró majd felgyorsítja a világátlagnál lassabb európai gazdasági növekedést, ám a közös pénz meghonosítása csak még további lassulást eredményezett.

Az euróövezeti növekedés elmarad az amerikaitól, de még az Európai Unió egészétől is, a termelékenység javulása is lelassult, és 2000-2006 között az akkori 12 tagállam közül hatnak az inflációs rátája lépte túl a maastrichti előírást. Márpedig ha egy országnak átlag feletti az inflációja egy egységes árfolyamrendszeren belül, az az ország fokozatosan elveszíti versenyképességi erejét, áll Klaus írásában.

A cseh elnök szerint az euróövezet bővítése még tovább növelheti az inflációs különbségeket. Szlovéniában, amely tavaly januárban csatlakozott, az infláció a belépés előtti 1,7 százalékról a tagság első évének végére 5,7 százalékra, 2008 márciusára már 6,9 százalékra gyorsult, és ma ebben az országban a legmagasabb az infláció az euróövezeten belül.

A szakértők egyetértenek abban is, hogy ha Szlovákia belép a valutaunióba, a szlovák infláció szintén jelentősen emelkedhet, írta a csütörtöki Financial Timesban a cseh államfő. Az euróbővítéssel járó pótlólagos inflációs nyomás lehetőségére nagy londoni befektetési házak is felhívták már a figyelmet.

A BNP Paribas befektetési csoport nemrégiben kiadott átfogó elemzésében például azt írta: ha Szlovákiát az inflációval kapcsolatos fenntarthatósági aggodalmak ellenére jövőre felveszik az euróövezetbe - ahogy ezt az EKB és az uniós bizottság az inflációs aggályok ellenére is ajánlotta -, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit, az pedig, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei tarthatók lesznek-e, "másodlagos jelentőségűvé" válik a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében.

Ez azonban azt is jelentheti, hogy 5-10 éven belül a kibővített euróövezet trendinflációs pályája - vagyis az inflációt tartósan meghatározó tételekből, egyszeri befolyásoló komponensek nélkül számított, folyamatszerű drágulási ütem - a múltbelinél magasabb szintre kerül, hacsak a "központi" eurótagországokban nem lassul lényegesen az infláció. A közép- és kelet-európai térség súlya a kibővített euróövezet harmonizált inflációs kosarában folyamatosan növekedni fog, ahogy a fogyasztási szint is növekszik.

Ebben a helyzetben az EKB-nak vagy módosítania kell inflációs célját, vagy szigorúbb pénzügypolitikát kell folytatnia, állt a BNP Paribas néhány hete kiadott londoni elemzésében. Nemrég a JP Morgan is külön elemzést adott ki arról, hogy hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt.

E kimutatás szerint a majdani valószínű eurótagok árszintje az euróövezet jelenlegi árszintjének arányában 44 és 67 százalék között van; Magyarország esetében 59 százalékos az euróövezetihez mért átlagos árszint.

A JP Morgan különböző súlyozásokat figyelembe vevő modellje szerint a keleti bővítés 2015-től tíz éven át évente 0,3 százalékponttal fogja növelni az éves inflációt az euróövezetben.

A ház londoni elemzői szerint azonban ha Szlovákiában a 2009-ben esedékes euróövezeti felvétel után rövid távon meglódul az infláció, az késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását.

Václav Klaus a Financial Times által közölt csütörtöki cikkében úgy vélte: az euróövezet problémái közül sokat az okoz, hogy olyan, egymástól eltérő gazdaságok alkalmazzák a közös valutát, amelyeknek valójában különböző kamatszintekre és árfolyamra lenne szükségük.

A cseh államfő szerint emellett a brüsszeli bürokraták képtelenek reagálni a változásokra, alábecsülik a nyersanyagokért folyó küzdelmet és a kevésbé fejlett országok gazdasági felzárkózásával járó nyomásokat, és továbbra is "vakon" az éghajlatváltozást tartják elsődleges fontosságú globális ügyüknek.

Klaus szerint a politikusok várhatóan mind nagyobb nyomást gyakorolnak az EKB-ra annak érdekében, hogy az eurójegybank a legnagyobb, legbefolyásosabb eurótagállamok szükségleteinek megfelelően módosítsa pénzügypolitikáját.

Az euró a gyakorlatban megmutatta, hogy a gazdaságilag széttartó Európa politikai döntéssel történő bekényszerítése egy homogén képződménybe messze nem előnyös mindegyik tagállam számára, fejezi be érvelését a cseh államfő.

KAPCSOLÓDÓ CIKK