Csődhullám előtt a megyei önkormányzatok

2008.08.19. 12:40

Az ellenőrzött önkormányzatok 20-40 százalékánál talált nemrégiben a tervezettől eltérő költségvetési hiányt az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A megyei jogú városok szervezete szerint csődközeli helyzetben vannak az önkormányzatok, ezért a finanszírozás felülvizsgálatára van szükség. A múlt hónapban ugyan 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok, de ez kevés. Az önkormányzatok vezetősége szerint ha nem kapnak jövőre több támogatást akkor kénytelenek lesznek az általuk fenntartott kórházak és iskolák működtetését a kormányra ruházni.

Az ÁSZ jelentése szerint a megyei, megyei jogú városi önkormányzatok mintegy kilencven százaléka nem biztosította a 2004, 2005 és 2006-os években a tervezett bevételek és kiadások egyensúlyát, tehát költségvetési bevételeik nem nyújtottak fedezetet a kiadásokra.Az ellenőrzött önkormányzatoknál a működési célú költségvetési kiadások csökkentése érdekében intézmények összevonásáról, átszervezésekről, átadásokról döntöttek.

Az önkormányzatok ötöde 2007-ben deviza alapú, hosszú lejáratú változó kamatozású kötvényt bocsátott ki. A számvevők szerint az árfolyamváltozás, valamint a változó kamatmérték miatt a kötvénykibocsátás nagy kockázatot jelent. A számvevőszék vizsgálata szerint az európai uniós források igénybevételére a szabályozottság terén a megyei, megyei jogú városi, kerületi és városi önkormányzatok kilencven százaléka nem készült fel eredményesen 2004 és 2006 között. Így például nem rendelkeztek a pályázatkészítés, a forrásokkal támogatott fejlesztés lebonyolítási feladatairól és felelőseiről, továbbá nem szabályozták a pályázatok koordinálásával összefüggő feladatokat.

Minden második vizsgált önkormányzat elmulasztotta a nem normatív módon nyújtott céljellegű támogatások, valamint a nettó ötmillió forintot meghaladó értékű árubeszerzések, beruházások, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések közzétételét, annak ellenére, hogy ezt törvény rögzíti.

Nyolcszáz milliárd forint felett az összadósság

Idén tovább romlott a helyhatóságok pozíciója, mert a feladataik nőttek, az állami források pedig csökkentek. Egyáltalán nem meglepő, hogy az önkormányzatok eladósodottsága ma már a 800 milliárd forintot is meghaladta - mondta az [origo]-nak Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A települések többsége teljesen kivérzett állapotban van, ami azt jelenti, ha jövőre is csökkenti a kormány a bevételi forrásokat akkor iskolák és óvodák valamint egészségügyi intézmények maradhatnak ellátatlanul pénz hiány miatt.

Az elnök szerint vagy az segít, hogy eleve több pénzt folyósít számukra a büdzsé, vagy változtatnak az ágazat szerkezetén, s a racionalizálás után kapnak friss pénzt. Gémesi úgy látja nem az a baj, hogy hitelt vesznek igénybe a települések. A működési és a fejlesztési hitelek közötti óriási különbségek azonban mindenképpen aggasztóak, az előbbiek ugyanis adósságspirálba juttat(hat)ják az önkormányzatokat. Úgy tűnik azonban, hogy a helyhatóságok nem látnak más lehetőséget. Ezt bizonyítja Győr-Moson- Sopron megye esete is. Hiába próbáltak hitelből fejleszteni, a több, mint egy milliárd forintos hitel a működésképtelenség határára sodotta a megyét, s ebben a helyzetben úgy tűnik, a  kormány nem nyújt segítséget. Holott konszolidálni kell az adósságállományt.

Csődközeli helyzetben az önkormányzatok

A megyei jogú városok szervezete szerint csődközeli helyzetben vannak az önkormányzatok, ezért a finanszírozás felülvizsgálatára van szükség. Nagyon kevés ezért az a 15 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás, amelyet a múlt hónapban kaptak a nehéz helyzetben lévő helyhatóságok. A megoldás érdekében a helyhatóságok gazdálkodásának és finanszírozásának komplex felülvizsgálatára és korszerűsítésére van szükség.

Az ország 3200 önkormányzatának többsége folyamatosan anyagi problémákkal küzd, mert nem kap elegendő forrást megnövekedett feladatai ellátásához. Gyenesei István önkormányzati miniszter többször is elismerte, hogy az elnyert összegek nem oldják meg az önkormányzatok összes problémáját, de szerinte enyhítik a napi gondokat. A tárcavezető szerint hosszú távon egyetlen megoldás van: a költségvetésben megjelenő, kiszámítható, tervezhető forrásokra van szükség pályázatok helyett. Át kell alakítani az önkormányzati rendszert, de ez az ellenzék támogatása nélkül nem megy.

Égető az infrastruktúra hiánya

Az egy lakosra jutó átlagos külföldi tőkeösszeg 1995-ben a Dél-Dunántúlon az egyik legalacsonyabb volt, azóta fokozatosan csökkent, s ez a visszaesés - Dél-Alföld mellett - a térségben a legerőteljesebb. A térséget a kedvezőtlen infrastrukturális adottságok miatt nem igazán részesítették előnyben a befektetők. Azaz a sokat hangoztatott közlekedési hiányosságok (jelenleg a Dél-Dunántúl az egyetlen olyan régió, ahová nem vezet autópálya; a repülőtér nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; a vasúti közlekedés sem a leggyorsabb) alaposan visszaütött.

Az ígéretek szerint az M6-os autópálya elkészül 2010 tavaszára, ez elméletben lendíthetne a régió beruházásain. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára szerint ugyanakkor az autópálya csak egy a jelenlegi hiányosságok között, súlyosabb probléma, hogy megfelelő szakemberek sincsenek a térségben. (Ezt egyébként több, jelenleg is Pécsett tevékenykedő vállalkozás érzi - nemcsak a külföldi tulajdonúak). Ugyanakkor a lehetséges foglalkoztatási szint nemcsak az amerikaihoz, hanem az európai átlaghoz képest is alacsony.

Súlyos költségvetési deficitek

A legutolsó módosítás szerint Bács Kiskun Megye működési hiánya 421 millió 691 forint. A deficitet főként ingatlan eladásokból próbálják meg fedezni. Jelenleg a volt ÁNTSZ épületét árusítják. Így elképzelhető hogy az év végéig még le tudnak faragni a hiányból. De az évet mindenképpen mínusszal kezdik - mondta Ferenczy István főjegyző.

Beruházásokat már nem tervez idén Borsod-Abaúj-Zemplén megye - mondta Kovács János főjegyző. Legnagyobb gondot a megyei kórház működtetése okozza. A kórházat ugyanis át kell építeni, ami 12 milliárd forintba kerül. Tavaly 8 milliárd forint értékű kötvényt kényszerültek kibocsátani. A hiány jelenleg 3,5-4 milliárd forint, amit úgy tűnik, sikerül lefaragni. A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat sem zárja nullszaldósan az idei évet. A közel 17 milliárdos költségvetésből gazdálkodó megyei önkormányzat ugyanis az állami normatív támogatás csökkenése és az infláció növekedése miatt 3,6 milliárd forint hiánnyal kezdte az idei évben a gazdálkodást - mondta az [origo]-nak Vasas Lászlóné főjegyző.

A testület a meglévő egészségügyi-, szociális- és oktatási, gyermekvédelmi, közművelődési intézmények működéséhez 600 millió forint működési hitelkeret igénylésére kényszerült. Ugyanakkor 3 milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki, hogy a tervezett fejlesztéseket végre tudja hajtani, ennek kamatterhe ebben az évben 80-90 millió forint, a kötvény tőkeösszegét az 5 éves moratórium lejártát követően kezdi el törleszteni. Ingatlanértékesítésből - ami csak egyszeri lehetőség a gazdálkodás hiányának csökkentésére - 1,5 milliárd forint bevételt volt kénytelen betervezni az önkormányzat. A megyei önkormányzat helyzetét nehezíti továbbá, hogy az európai uniós fejlesztési pályázataikhoz a megyék nem jogosultak a központi költségvetésből a saját forrás kiegészítéséhez támogatásra.

A megyei önkormányzat támogatott fejlesztési forrásokhoz pályázatai révén juthat. Idén eddig az önkormányzat 28 millió forint pályázati forrásban részesült. Már kiírt és a várhatóan kiírásra kerülő pályázatokkal, valamint a kötvény felhasználásával 6 milliárd forint értékű fejlesztést kíván megvalósítani a helyhatóság.

Sikertelen pályázat

Nemrégiben elutasította az önkormányzati minisztérium az egymilliárd forintos költségvetési hiánnyal küzdő Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat pályázatát, amelyet a "működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása" jogcímen nyújtott be a tárcához hétszáznyolcvanöt millió forintos igénnyel - tájékoztatta Ponty Zita, a megyei önkormányzat sajtóreferense az MTI-t. A megyei önkormányzat idei költségvetése 1 milliárd 70 millió forint működési hiányt tartalmaz, amelyet minden valószínűség szerint csak hitelfelvétellel lehet finanszírozni - indokolta az igény jogosságát Szakács Imre (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke.

A bevételek és kiadások teljesítése során jelentkező ütemkülönbségének kiegyenlítésére pedig további 900 millió forint folyószámla-hitel igénybevételét irányozta elő az önkormányzat - tette hozzá a politikus. A megyei elnök megalapozatlannak tartja a szakminisztérium levelében megfogalmazott indoklást, miszerint "a támogatás elsősorban a rendkívüli működési problémák kezelésére biztosítható". A megyei önkormányzat költségvetésében szereplő, tervezett egymilliárdos költségvetési hiány ezek szerint nem minősül rendkívüli működési problémának - tette fel a kérdést a fideszes politikus.

Van, ahol valóban segít a hitel

A 24 milliárd forint költségvetésű Fejér megye jelenleg 1,2 milliárd forint fejlesztési hitellel rendelkezik, plusz tavaly év végén 4 milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki, melynek több százezer forintos kamatterhe is tetézi a pénzügyi gondokat - mondta az [origo]-nak Balogh Ibolya főjegyző. Szerint a megye azért került ilyen helyzetbe, mert csökkentették a támogatási bevételt ugyanakkor 2007 január elsejével az illeték hivatal átkerült az APEH alá.

Heves megye költségvetése 750 millió forint forráshiánnyal tervez idénre - mondta az [origo]-nak Benkár József főjegyző. A klasszikus folyószámla hitel mellett 3 milliárd forintos kötvénykibocsátás kamatterhe is nehezíti a megye költségvetését. A megye azonban mégis úgy tűnik jól gazdálkodik a hitelekből, mert jelenleg a fizetett és a kapott kamat 50 millió forint pluszban van. A felvett hitelből újjítják fel Egerben többek között a vár alatt húzódó Dézsma pincét. Ugyanakkor közel van a befejezéshez a török fürdő felújítása, melyre 100-110 milliót terveztek. A számos kiadás mellett bevételt jelenthet még ha sikerül eladni a Kárai kastély egy részét, miután az ott működő szociális otthont új épületbe költöztetik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK