Március végén indul a nyílászáró-pályázat

2007.03.05. 21:04

Idén is kiírják a Nemzeti Energiatakarékossági Programot (NEP), várhatóan március második felében. A tavaly igen népszerű, tíz nap alatt szétkapkodott pályázati keret összege emelkedik. A vissza nem térítendő rész kisebb lesz, de a fennmaradó önrész akár teljes egészét hitellel is lehet finanszírozni.

A lakossági energiamegtakarítási tenderen a lakóépületek, nyílászárók hőszigetelésére, illetve cseréjére lehet pénzt elnyerni, energiatakarékos rendszerekre (fűtési, melegvíz-ellátási berendezések), valamint a megújuló energiaforrások alkalmazására. Ez utóbbin belül a biomassza-, a geotermia-, illetve a szélenergia-felhasználás növelésére, napkollektorok, napelemek létesítésére, megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések és hőszivattyú létesítésére lehet pályázni.

A pályázaton várhatóan a hagyományos technológiával épült lakások magyar állampolgárságú tulajdonosai, lakásszövetkezetek és társasházak is indulhatnak majd. A 2007. évi NEP-pályázatok tárcaközi egyeztetése jelenleg is folyik, a pályázatok meghirdetése március végére várható - válaszolták az [origo] érdeklődésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM). A pályázatokat befogadó Energiaközpont Kht. tájékoztatása szerint a március közepén-végén várható kiírás után a GKM honlapjáról minden szükséges tudnivaló, információ letölthető lesz az igényléshez. További információt az Energiaközpont ügyfélszolgálatán is lehet kérni.

Az energiatakarékossági pályázat keretében 14-15 ezer lakás támogatására van lehetőség. A rendszer előnye, hogy a lakosság gyakorlatilag készpénz nélkül is pályázhat, hiszen az állami támogatás kiváltja a hitel melletti sajátforrás-igényt is, így az állami támogatásból és a hitelből megoldható a beruházás finanszírozása. A megújulóenergia-hordozó pályázat segítséget nyújthat a villamos energiával el nem látott tanyák szerényebb mértékű, megújulóenergia-hordozó bázisú villamosenergia-ellátásához is. A tavalyi összesen 1,2 milliárd forintos keretnél idén több áll majd rendelkezésre ilyen célra.

Többet kell visszafizetni, de csökken az önrész

A tavalyi évben nagyon népszerű volt a GKM által indított energiahatékonysági program, ezzel magyarázható, hogy olyan gyorsan lehívták a rendelkezésre álló keretet a felhasználók - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára. Idén változik a program, amely jelenleg a véglegesítés fázisában van, a kormány a következő hetekben dönt a pontos paraméterekről. A tervek szerint annyiban változna a program, hogy egyfelől a tavalyi 30 százalékhoz képest idén az állami, vissza nem térítendő részt 15 százalékban határozzák meg.

Forrás: [origo]

Úgy tűnhet, hogy ez egy visszalépés, de én azt gondolom, hogy előreléptünk - mondta Felsmann. - Hiszen szemben a tavalyi évvel idén a teljes 100 százalékra kívánjuk a programot biztosítani, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 85 százalék vonatkozásában lehetőséget nyújtunk arra, hogy az MFB hosszú lejáratú hitelét vegye igénybe az, aki egyébként elindítja ezt a beruházást. Minden, amit a költségvetésből finanszíroznak, valamilyen szinten meghatározott, úgyhogy idén is előfordulhat, hogy ez az összeg nem lesz elég az év egészére.

A büdzsé 2,6 milliárd forintot ad

A költségvetési lehetőségként adott 2,6 milliárd forint azonban, ha hozzávesszük azt a körülbelül 16 milliárd forintot, amit az MFB a hosszú lejáratú hitelágon tud biztosítani, akkor sokszorosa a tavalyi lehetőségnek. Az idén elérhető akár 16-18 ezer pályázó nagyságrendekkel több a tavalyinál. Az eddigi gondolkodás egy kicsit akörül forgott, hogy az állam közvetlenül, direkt módon mennyit ad és mennyi a vissza nem térítendő rész. Ebben a tekintetben szemléletváltásra van szükség - vélte Felsmann. Hiszen aki energiatakarékossági beruházásba fektet, attól jogosan várható el, hogy valóban takarékosabb rendszereket üzemeltessen ezt követően. Ezért ez a fajta komplex program, aminek részben vissza nem térítendő, részben visszatérítendő ága van, ösztönzőleg hathat arra, hogy tényleges energiamegtakarítást hozó fejlesztések történjenek.

Forrás: [origo]

A NEP-re kiosztható keretösszeg az elmúlt években fogyott, dacára a program keresettségének. A 2003-as NEP-tenderekre 3,8 milliárd forintot, 2002-ben 4,3 milliárd forintot osztott szét a gazdasági tárca. Ezután 2004-ben 2,1 milliárd forintot hirdettek meg annyira sikeresen, hogy már nyáron kiürült a kassza. A 2005-ös költségvetésben már csak 520 millió forint akadt e célra, új pályázatot ekkor már nem fogadtak be. Tavaly körülbelül 1,2 milliárd forint állt rendelkezésre, ezt az összeget azonban gyakorlatilag napok alatt többszörösen túligényelték a pályázók; később az év folyamán - bár volt szó róla - már nem csoportosítottak át újabb pénzeket erre a célra. A jelentkezők zöme 2006-ban egyébként a nyílászárók cseréjéhez igényelte a támogatást.

A KEOP-támogatások célja elsősorban középületek energiafelhasználásának csökkentése, a közvilágítás és a távhőellátás energiahatékonyságának növelése, kis és középvállalkozások energiafelhasználásának csökkentése. Ebből a keretből az energiahatékonyságot támogató pályázatokon összesen 34 milliárd forint uniós támogatásra lehet pályázni. Önkormányzati intézményfenntartók fűtés- és világításkorszerűsítést célzó beruházásaik finanszírozásához igénybe vehetik a Szemünk Fénye program keretében biztosított kedvezményes hitelt, amit kiegészíthetnek a KEOP-ból elnyerhető támogatással. A KEOP támogatásait más, kedvezményes kamatozású hitellel is ki lehet majd egészíteni - közölte a gazdasági tárca.

Zöld bizonyítványok

Az államnak a direkt támogatáspolitika csak az egyik lehetséges eszköze arra, hogy ösztönözzen bizonyos történéseket. A zöldenergia használatának ösztönzésére a beruházási támogatás zöldenergia termelő létesítményekre az egyik lehetőség. A másik lehetőség, hogy a liberalizált energiapiacon olyan piaci környezetet kell létre hozni, ahol az áramszolgáltatókat ösztönözzük és másik oldalról kötelezzük arra, hogy egyre nagyobb mértékben juttassanak a rendszerbe zöldenergiát. Ennek a technikáján már dolgozunk, ez lesz az úgynevezett "zöld bizonyítványok" rendszere, és nagyon mélyen hiszünk abban, hogy ez a piaci megoldás nagyon kedvező eredményeket fog hozni - mondta a gazdasági tárca energetikai szakállamtitkára.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK