Példátlan meleghullám - veszélyes következmények

Decemberben a tél helyett a tavasz köszöntött ránk. A tartós meleghullám példátlan hőmérsékleti rekordokban tetőzött. Egész Európa időjárása fejtetőre állt, az Alpokban valódi nyári hőmérsékletek uralkodtak. Sokan a globális felmelegedési folyamat újabb, határozott megerősítését látják az eseményekben. A szokatlan időjárás jót tett ugyan a pénztárcánknak, de komoly károkat okozhat a természetben. Milyen lesz a folytatás?

Egyértelmű, hogy a tavaszias idő - rövid távon - jelentős gazdasági előnnyel járt. A megtakarítás nemzetgazdasági szinten is érezhető, a háztartásoknak különösen sokat spórolt meg az időjárás. Az egészségünkre is jótékony hatású volt a téli tavasz, a meghűléses megbetegedések időszaka később köszönt be, és egyelőre a - decemberi rövid nappalok és a vele járó fényhiány okozta - depressziós tünetek is elmaradnak vagy enyhébben jelentkeznek. Kedvezőbbek a közlekedési körülmények is, eddig alig találkoztunk a síkos utak okozta forgalomlassulással és balesetekkel.

Ami kedvező rövid távon, az annál több veszélyt tartogat a folytatásban. A hosszan tartó meleg periódus az állat és növényvilág számára is rendkívüli hatásokkal jár. A növények a több hetes fagymentesség és a magas hőmérsékletek következtében kiesnek normális élettani ciklusukból, és nem alakul ki időben a mélynyugalmi állapotuk. A vetések veszélyesen túlfejlődtek az enyhe periódusban. Gyakori a duzzadt rügyek, a virágzó bokrok és virágok látványa.

Az állatvilágra is sok veszélyt hordoz a rendkívüli időjárás. Számos faj esetében nem történt meg időben a felkészülés a téli időszakra, a hirtelen bekövetkező lehűlés pedig tömeges pusztulással járhat. Amennyiben pedig enyhe lesz a tél, igen kedvezőtlen hatás lehet a rovarkártevők nagyszámú túlélése, ami veszélyezteti a jövő évi hozamokat és alaposan megnövelheti a védekezési költségeket.

A rendkívüli enyhe időszak elsősorban az őszi vetésekben, és a gyümölcsfákban okozhat károkat - vélekedik dr. Hamar József ökológus, a Tisza Klum elnöke. A növényzet ugyanis az évszakok átlagos, megszokott változásai mellett képes az optimális fejlődésre. Amikor ez megbomlik, rendellenes jelenségek indulnak be. Jelenleg a fontosabb gabonafélék és takarmánynövények esetében erőteljes, kora tavaszra jellemző fejlődés indult be. Ha a télen nem lesz megfelelő hótakaró, akkor jelentős fagykárokat szenvedhet a vetés. A gyümölcsösökben is számos fajta esetén a rügyek megduzzadása figyelhető meg, a megduzzadt rügyek a fagyokkal szemben kevésbé ellenállóak.

Az ökológus úgy szerint egy "normálisan" hideg és havas tél szükséges ahhoz, hogy a károk minimálisak legyenek. Ugyanis a gyümölcsösök esetén az úgynevezett alvórügyek még nem kerültek aktív állapotba, így azok - megfelelően hideg tél esetén - csak tavasszal kezdenek feléledni. Az őszi vetések számára pedig a hótakaró nyújtaná a legnagyobb védelmet a fagyokkal szemben.

Természetesen még nem lehet megjósolni a várható károk mértékét, hiszen az előttünk álló tél - egyelőre nem előrejelezhető - időjárásán igen sok múlik. Azt viszont egyértelműen megállapíthatjuk, hogy ezen a télen sokszoros kockázattal kell számolnunk.

Kedves olvasóink! Amennyiben szeretnének hozzászólni a témához, kérem, írják meg véleményüket a [email protected] címre!