Példátlan meleghullám - veszélyes következmények

2006.12.12. 8:00

Decemberben a tél helyett a tavasz köszöntött ránk. A tartós meleghullám példátlan hőmérsékleti rekordokban tetőzött. Egész Európa időjárása fejtetőre állt, az Alpokban valódi nyári hőmérsékletek uralkodtak. Sokan a globális felmelegedési folyamat újabb, határozott megerősítését látják az eseményekben. A szokatlan időjárás jót tett ugyan a pénztárcánknak, de komoly károkat okozhat a természetben. Milyen lesz a folytatás?

Már az ősz is rekord melegeket hozott nem csak hazánkban, hanem szinte egész kontinensünkön. A december elsején beköszöntött meteorológiai tél első hete pedig még különösebb, minden korábbi csúcsot megdöntő meleg időszakban tetőzött. A meleghullám a tartósságában is példátlannak bizonyult: az a hosszan tartó meleg periódus, ami a november 3-i korán jött havazást követte, szinte mindvégig átlag feletti, illetve messze átlag feletti hőmérsékleteket produkált.

Az a megdöbbentő, hogy egy kissé eltérő esetben akár lényegesen melegebben is alakulhatott volna ennek az időszaknak az időjárása. Amíg a talajszinten "csak" tavasz volt, addig a nagyobb magasságokban igazi nyár! Megvizsgálva az időjárási folyamatokat, ebben az időszakban az Atlanti-óceán európai partjai mentén egymás után mélyültek ki a markáns ciklonok, a kontinens keleti része felett pedig stabil anticiklon épült fel. Ennek eredményeként egy szinte állandó déli, délnyugati áramlás jött létre a kontinens középső területei felett, mely szubtrópusi eredetű meleg levegőt hozott a térségbe. 

Mi történt az alsó légrétegekben?

Míg Nyugat-Európában folyamatos volt a változékonyság és a szél, addig a ciklon középpontjától távolabb eső területeken az egyre hosszabb éjszakákon köd, majd abból ködfelhő képződött. Ennek volt a következménye az a tartósan ködös, de még mindig fagymentes, enyhe időjárás, ami a november végét jellemezte: az alsó néhány száz méteren a meleg légtömegek nem fejthették ki igazán a hatásukat, így az átlagosnál csak néhány fokkal volt melegebb a levegő.

Amikor a ciklonközéppont átmenetileg keletebbre helyeződött át, erősebb áramlás indult meg térségünk felett, és ez a felhőzet felszakadozásához, a légkör átkeveredéséhez, erős melegedéshez vezetett az alsóbb rétegekben is. Emellett a nyugati ciklonok váltakozó elhelyezkedése miatt a naposabb, rendkívül meleg periódusok a Kárpát-medencében térben és időben erős változékonyságot mutattak annak függvényében, hogy az erősebb áramlás éppen érvényesíteni tudta-e a magasban előretörő melegedést a felszínen, vagy pedig a ködfelhő egy kevésbé magas hőmérsékleten konzerválta a hőmérsékletet.

Nyári meleg a magasabb légrétegekben

Nagyobb magasságokban csak az érkező légtömegek extrém hőmérséklete dominált. December első hetében még háromezer méter felett is olvadt a hó az Alpokban. A 3200 méter magasan elhelyezkedő nulla fokos határ példátlan, a nyári hónapokra jellemző érték. Erősebb déli áramlások esetén a főnszél is megtette a hatását, aminek következtében november 25-én 21,3 fokos rekord hőmérsékleti értéket mértek a több mint 800 méter magasan fekvő délbajor Oberstdorfban - ez nyáron is kellemesnek számít. Sok síterepen kényszerültek elhalasztani a szezonnyitót, a pozitív hőmérsékletek miatt a hóágyúzás is lehetetlen volt. Ennek bizony nem örültek a téli sportok szerelmesei és a rájuk épült turisztikai vállalkozások.

Tél helyett tavasz

December első teljes hetében a délnyugati áramlásnak megfelelően, a szél felőli oldalon kezdett felszakadozni a ködfelhőzet. Egészen csütörtökig jellemző volt a kettősség az országra: míg a nyugati és déli tájakon derült volt az ég, a hőmérséklet többször elérte a 15 fokot, addig a borongós területeket 7-9 fokos (az átlagot pár fokkal meghaladó) nappali hőmérsékletek jellemezték.

A december eleji csonka héten az atlanti ciklonok meglehetősen nyugatra húzódtak, az anticiklon pedig megerősödött hazánk felett. Így - bár a magasban továbbra is rendkívül enyhe légtömegek érkeztek - a gyenge áramlás miatt elmaradt átkeveredés miatt egyre többfelé alakult ki köd, ködfelhő, vagy néhány száz méter magasan vékony rétegfelhő. A borongós, párás időben 8-10 fokos - átlag feletti értékek - körül konzerválódott a hőmérséklet.

Forrás: ELTE

A Hét műholdképe c. sorozatban közölt felvétel nyugati (bal) szélén a Balaton zöldes foltja látszik, keleten az erdélyi Bihar-hegység, délkeleten a Retyezát sötétzöld fenyvesei és havas gerincei úsznak a napsütésben. Felül, északon a köd- és felhőmező helyenként igen vastag; a hegyvidékek csúcsai is alig borzolják.

A kép különlegessége azonban nem is ez. Nézzük meg jobban az Alföld sík vidékét: az ilyenkor szokásos barna szín helyett nagyon sok helyütt zöld foltocskákat látunk. A barna szín a talajt mutatja, a zöld azonban a kibúvó növényzetet. Az őszi búza mellett más növények, például a spenót és a repce is kizöldült, jelezve, hogy az évszakok átmeneti felcserélődése nemcsak az embereket zavarja meg.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK