Emberek testhőjével fűtenek egy svéd irodaházat

Azzal a testhővel fűtnek egy irodaházat Stockholm főpályaudvara közelében, amit a vonatra naponta le- és felszálló mintegy 250 ezer ember bocsát ki. Párizsban egy épület lakásait fűtik hasonló módszerrel, ott az egyik metrómegállóban keletkező hulladékhőt hasznosítják.

Rendszerint nem a hulladékhőként nem hasznosuló testmeleg jut eszébe egy ingatlanfejlesztő cégnek akkor, ha csökkenteni akarja az általa birtokolt irodaház fűtésszámláját. Egy stockholmi ingatlanos vállalat, a Jernhusen viszont pontosan ilyen rendszert épített ki. A Jernhusen irodaháza épp szemben áll Stockholm központi pályaudvarával.

A 19. században épült vasútállomást naponta körülbelül 250 ezer utas használja, akik minden egyes cselekedetükkel - járás, élelem-, újság- vagy könyvvásárlás, menetjegyvétel - hőt termelnek, amely korábban hulladékhőként távozott a vasútállomás szellőztetőrendszerén keresztül. Az állomásépületben működő üzletek szintén sok hulladékhőt termelnek. A pályaudvaron 25, de időnként akár 33 Celsius-fokra melegszik a levegő, ami már kényelmetlenül sok. A most kiépített rendszer ezt a hőmennyiséget hasznosítja.

A hulladékhős fűtési rendszert ott éri meg kiépíteni, ahol kemények a telek. A fotón a stockholmi főpályaudvaron várakozók láthatók 2005. január 9-én, amikor a heves hóviharok miatt napokra le kellett állítani az egész vasúti közlekedést. A pályaudvar a Google Maps térképén itt található

A pályaudvar hőcserélő rendszere meleg vizet állít elő, amelyet az átellenben levő irodaház központi fűtési hálózatába vezetnek be (és hűvös levegővel látja el az állomás légterét). A környezetbarát megoldással az épület energiaköltségeit 25%-kal csökkentették. Egyúttal az utasok sem maradnak a hidegben, mert a rendszer közvetlenül kapcsolódik a pályaudvar fűtési rendszerére, hanem csak azt a hőenergiát hasznosítja, ami korábban elszállt a levegőben. A megoldásról videót itt lehet megnézni.

Klas Johnasson, a Jernhusen energiarészlegének vezetője szerint a vállalat egyértelműen jól járt a rendszer bevezetésével: "Megtakarítást érünk el az energiaköltségekben, így az épület többet ér. Meg vagyunk lepődve, hogy korábban ilyesmit nem csináltak. Egy ilyen nagyméretű beruházás esetén, mint a Kungbrohuset (ez az irodaház neve - a szerk.) sok pénzt lehet megtakarítani" - nyilatkozta a BBC News tudósítójának. A stockholmi mintára hasonló fűtési rendszer működik Párizsban. A Rue Rue Beaubourg metrómegállójában közlekedők testhőjével egy tizenhét lakásos háztömböt fűtenek.

Egyetértés kezd kialakulni az energiaszakértők között abban, hogy jelenlegi ismereteink alapján a következő négy évtizedben egyre nehezebb lesz ellátni a fosszilis tüzelőanyagokra, kőolajra, földgázra és szénre alapozott világgazdaság igényeit. Élesedni fog a verseny a hagyományos energiaforrások kiaknázásáért, így energiadrágulásokra kell számítani.

A hulladék testhő hasznosítását azonban jellemzően olyan országokban éri meg kiépíteni, ahol telente nagy a hideg, és ezzel együtt magas a földgáz ára. A meleg vizet szállító csővezetékrendszer kiépítését a stockholmi főpályaudvaron megkönnyítette, hogy ugyanaz az ingatlanfejlesztő cég kezeli az állomás épületét és az irodaházat is. A párizsi metrómegálló melegét pedig azért lehetett viszonylag olcsón hasznosítani, mert az így fűtött háztömböt egy lépcsőház köti össze a metróval, így pedig nem kellett külön aknát kialakítani a csövek elhelyezésére.