Újabb kiszivárogtatással folytatódik a klímagate

Vágólapra másolva!
Ismét több ezer e-mailt szivárogtattak ki a Kelet-angliai Egyetem klímaszakértőinek levelezéséből. A levelek egy orosz szerverről voltak letölthetők, és akárcsak 2009-ben, az ENSZ soron következő nemzetközi klímakonferenciája előtt hozták nyilvánosságra őket.
Vágólapra másolva!

Újabb ötezer levelet szivárogtattak ki ismeretlenek a Kelet-Angliai Egyetem klímaszakértőinek elektronikus levelezéséből. A kutatóknak még nem volt lehetőségük teljes egészében átnézni a kedden közzétett mintegy ötezer e-mailt, ám az egyetem által megvizsgált néhány levél "eredetinek tűnik" - mondta az esetről az intézmény szóvivője, Simon Dunford. Michael Mann, az amerikai Pennsylvania State University professzora a The Guardian brit napilapnak megerősítette, hogy egypár levél őtőle származik.

Az egyetem közleménye szerint a most nyilvánosságra hozott e-maileket valószínűleg a két évvel ezelőtti akció során lopták el és egészen mostanáig visszatartották őket, kivárva az ENSZ soron következő nemzetközi klímakonferenciáját, amely november 28-án kezdődik a dél-afrikai Durbanban. Amennyiben a feltételezés beigazolódik, akkor az újabb kiszivárogtatás valószínűleg a Climategate néven elhíresült e-mail botrány forgatókönyvét hivatott megismételni - 2009 november végén a koppenhágai konferencia előtt szivárogtatták ki a levelezés első részletét.

Most egy 173 megabájt méretű, tömörített és FOIA2011-nek elnevezett állomány tartalmazza a több mint ötezer levelet, amely az orosz Sinwt.ru szerverről volt letölthető. Egy magát FOIA-nak nevező felhasználó legalább négy, közismerten klímaszkeptikus és nagy látogatottságú blogon (például a Watts Up With That-en) helyezett el linkeket a fájlra.

A kiszivárogtatók hasonló taktikát követtek 2009 őszén, amikor egy 160 megabájtos állományt tettek elérhetővé. A több esetben szókimondó, beszólogatásoktól sem mentes levelek a klímaszkeptikusok szerint azt támasztják alá, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, hogy megvédhessék tudományos álláspontjukat a klímaváltozás veszélyeiről és emberi eredetéről. (A klímaszkeptikus mozgalom szerint nem az emberi tevékenységek idézik elő a klímaváltozást, egyesek magát a felmelegedés tényét is tagadják - erről bővebben itt.)

A mostani kiszivárogtatás forrása egyelőre tisztázatlan, mint ahogy a két évvel ezelőtti elkövető személyét is homály fedi, bár a brit rendőrség szerint a nyomozás még mindig tart az ügyben. A két eset közti különbség viszont az, hogy ezúttal a kiszivárogtatók üzenetben világítanak rá saját szempontjaira.

A pontokba szedett dokumentum szerint "a világ országainak 37 billió dollárt kell az energiaszektorba befektetniük azért, hogy fenntartható szintre csökkentsék 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását. A mostani döntéseket az összes hozzáférhető információra kell alapozni" - fejtik ki. A közlés szerint a mintegy ötezer levelet kulcsszavas kereséssel válogatták ki. "További 220 ezer levél titkosítva van. A jelszót nem tervezzük nyilvánosságra hozni. Mindet nem tudjuk elolvasni, de megpróbáltuk lefedni a legfontosabb témákat", áll a levélben. A Guardian cikkírója szerint feltűnő, hogy a dokumentum szerzője (vagy szerzői) pontokkal választja el az ezres csoportokat, amikor nagy számokat ír le - az angol és amerikai helyesírás szerint vesszőt kell használni.

Michael Mann "szánalmas epizódnak" nevezte az újabb kiszivárogtatást. Szerinte a hagyományos energiaszektor emberei a felelősek a "honlapok rosszindulatú, bűncselekménynek számító feltörése, és a személyes levelezések kontextus nélküli részleteinek kiszivárogtatása miatt". "A régi levelek szelektív bemutatásának egyértelműen az a célja, hogy félrevezessék a nyilvánosságot és a politikusokat az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás bizonyítékainak erősségéről" - mondta a történtekről Bob Ward, a London School of Economics Grantham Klímaváltozás-kutató Központjának munkatársa az AP hírügynökségnek.

A két évvel ezelőtti akció szerepet játszott a 2009 decemberében megrendezett koppenhágai klímacsúcs sikertelenségében. A botrányt követően sok kritika érte a klímakutatókat amiatt, hogy megpróbálják elrejteni adataikat és módszereiket a kételkedő szakemberek elől. A Kelet-Angliai Egyetem álláspontja szerint ma már jóval átláthatóbban és nyitottabban dolgoznak.