Kevesebb lakás épül, mint tavaly

A KSH adatai szerint idén eddig 20 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami jelentős visszaesés. Az átlagos méret csak a fővárosban nőtt valamelyest.

Az év első felében 13 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és csaknem 20 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A közlemény szerint a használatba vett lakások száma 14 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 20 százalékkal kevesebb, mint 2005 első félévében volt. A jelentős visszaesés elsősorban a második negyedévben következett be.

Új lakásból az idén, az első negyedévben 7118-at vettek használatba, 0,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, az új lakások építésére kiadott engedélyek száma pedig 8 százalékkal 9858-ra csökkent.

Tavaly az első félévben 15 ezer felépített lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, és mintegy 25 ezer új lakásra építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 11 százalékkal volt több, az új lakásépítési engedélyeké 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év első felében volt.

A lakásépítésben a korábbi években tapasztalt évközi ütemezettség 2006-ban megváltozott. A befejezett lakások számának évközbeni növekedése helyett, a második negyedévben 17 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint az év első három hónapjában. 2005 második negyedévéhez viszonyítva pedig 25 százalékkal csökkent a befejezett lakások száma, és 30 százalékkal az új engedélyeké.

Az első félévben a lakásépítés csökkenését erőteljesen befolyásolta a fővárosi építkezések visszaesése. Budapesten egyötöddel kevesebb új lakás épült, mint 2005 első felében. Ennél nagyobb arányban, 27 százalékkal csökkent itt a vállalkozói, illetve 30 százalékkal az eladásra szánt lakásépítés, miközben a lakossági építkezések egyharmaddal nőttek.

A városok lakásépítése éppen ellenkező irányba változott: az átlagosnál kisebb, 10 százalékos visszaesés mellett az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett, és kevesebb lakást építtettek a természetes személyek. A településtípusok közötti ellentétes irányú folyamat eredőjeként országos átlagban 2005-höz képest nem változott a két fő építtetői csoport súlya: a természetes személyek és a vállalkozások adják most is a lakásépítés 54, ill. 42 százalékát. Az önkormányzatok feleannyi, 115 lakást sem építtettek, mint az előző év hasonló időszakában.

A használatbalvételi engedélyek száma is csökken

Az új lakások átlagos nagysága 90 négyzetméter. A fent említett építési jellemzők függvényében eltolódott a kis- és nagylakások aránya a különböző településtípusokban. A fővárosban átlagosan 7 négyzetméterrel nagyobb lakások épültek, mint tavaly, míg a nagyvárosokban 8 négyzetméterrel, a többi városban 3 négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület.

A használatba vett lakások száma 5 megye kivételével mindenütt csökkent. Tolna, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér és Nógrád megyékben épült 5-40 százalékkal több új lakás, mint 2005 első felében. A kiadott újlakás-építési engedélyek számának visszaesése elsősorban a nagyvárosi építkezéseket érintette. A fővárosban és az 50 ezer főnél népesebb városokban, illetve a három- és többlakásos lakóépületekben egyharmaddal kevesebb új lakás építését tervezik, mint 2005 első félévében. Az ország keleti felében minden megyében visszaesett az építési kedv. A Dunántúlon régiónként egy-egy megyében (Fejér, Somogy és Győr-Moson-Sopron) emelkedett 10-27 százalékkal az új engedélyek száma, valamint Pest megyében 2 százalékkal.

Az üdülőépítés jelentősége csekély: 253 új üdülőegység építésére adtak engedélyt, és 223 felépült üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt az első félév során. Az engedélyezett üdülőegységek száma 40 százalékkal, a használatba vetteké 54 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt.

A lakásmegszűnés hasonló nagyságú, mint 2005 első félévében - 1600 lakás -, összetétele viszont jelentősen változott. Ezt a változást a fővárosi megszűnések eredményezték, ahol a városrendezési okból történő megszűnések főleg önkormányzati tulajdonú lakásokat érintettek. A Budapesten megszűnt lakások közel fele, országos átlagban egyötöde állami, önkormányzati tulajdonú volt.

Az év első felében 1870 ezer négyzetméter lakóépület és 1850 ezer négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 16 százalékos csökkenést jelent, ezen belül a három- és többlakásos épületeknél 28 százalékos a visszaesés. A nem lakóépületekre vonatkozó új engedélyek összességében stagnálást mutatnak. Épületfajtánként viszont túlsúlyba kerültek az ipari épületek, amelyek a nem lakóépületek beépítendő területének felét adják.

2005 első félévéhez viszonyítva ipari célra másfélszer akkora terület beépítését tervezik, miközben új mezőgazdasági épületet 30 százalékkal, új kereskedelmi épületet 46 százalékkal kisebb területen kívánnak megvalósítani.