Gáza város egyik negyedében harmincezer tüntető tiltakozott a háború ellen a pénteki muzulmán ima után. A megmozdulás a Hamász radikális szervezet felhívására kezdődött, szónoka a szélsőséges szervezet egyik vezetője, Abdelaziz Rantiszi volt.
Több ezren tüntettek Ciszjordánia városaiban, Rámalláhban, Hebron közelében és Nábluszban is. A megmozdulások résztvevői hagyományos jelszavakat skandáltak, és sürgették Szaddám Huszein iraki elnököt, hogy csapjon le Tel-Avivra. A tüntetéseken George Bush amerikai elnök, Tony Blair brit és Ariel Saron izraeli kormányfő képeit égették.
Kelet-Jeruzsálemben a rendőrség megszigorította a biztonsági intézkedéseket. A Mecsetek terén lévő muzulmán szent helyekre, az Omar mecsethez és az al-Aksza mecsethez csak a negyven évnél idősebb hívőket engedték fel.
Kairó utcáin mintegy tizenötezren vonultak fel, ez volt az első engedélyezett tüntetés háború kezdete óta. A résztvevők a háború beszüntetését követelték, "lelküket és vérüket" ajánlották Irak megsegítésére.
Több tüntetés volt ázsiai országokban: az indiai Kasmírban könnygázt, Srí Lanka fővárosában, Colombóban vízágyút vetettek be a rendőrök a megmozdulások résztvevői ellen. Még a Washington szövetségesének számító Dél-Koreában is összecsaptak a rendőrök és a tüntetők.
Több tízezres államilag szervezett tüntetés zajlott Irán fővárosában is. Az iraki háború ellen tiltakozó tüntetők kövekkel dobálták meg a teheráni brit nagykövetség épületét, amelynek több ablaka betört. A BBC jelentése szerint a tüntetés ugyanakkor nem csak az amerikaiak ellen szólt.
A "Halál Amerikára" kiáltások mellett Szaddám Huszein iraki elnököt is szidalmazták a tüntetők. Ennek oka a jelentések szerint nyilvánvalóan az, hogy Irán és a szomszédos Irak 1980 és 1988 között háborút folytatott, amelynek során az irakiak vegyi fegyvert is bevetettek.