Orbán is beszállt a vitába az utolsó nyári ülésnapon
2011. július 11. 10:57
Események
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Következő mérkőzések Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc
Orbán is beszállt a vitába az utolsó nyári ülésnapon
Pintér Sándor hivatalosan is bejelentette a vörösiszap-katasztrófa miatt elrendelt veszélyhelyzet végét a parlament nyári szünet előtti utolsó ülésén, ahol többhetes várakozás után az ellenzéki képviselőknek lehetőségük volt személyesen Orbán Viktornak feltenni kérdéseiket. A miniszterelnök nem árult el részleteket terveiről, viszont keményen ütközött Harangozó Tamással és Vona Gáborral. Az országgyűlés zárásként tizennyolc törvényről szavaz.
Cikkünk folyamatosan frissül48 bejegyzés
Korábban kezdődik az utolsó ülés
A szokásos 13 óra helyett 11-kor kezdődik az országgyűlés nyári szünet előtti utolsó ülése. A napirenden - a hagyományos napirend előtti felszólalások, kérdések és interpellációk mellett - kizárólag zárószavazások szerepelnek: 18 törvény- és egy határozati javaslat elfogadása vár a képviselőkre. A legtöbb javaslathoz úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványokat is benyújtottak, vagyis még az utolsó pillanatban is változhat a szövegük.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711parlament11.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
A hétfői ülés napirendje
Átalakul a Kossuth tér
Várhatóan határozati javaslatot fogad el a parlament A budapesti Kossuth tér rekonstrukciójáról címmel. Lázár János, Balsai István, L. Simon László és Harrach Péter javaslata többek közt arra szólítja fel a kormányt, hogy készítsen tervet a Miniszterelnökség kiköltöztetésére az Országházból, illetve az épület előtti Kossuth tér rendezésére. A határozati javaslat szerint a téren áthelyeznének több emlékművet, növekedne a zöldterület aránya, illetve a felszín alatt oldanák meg az állami szervekhez érkező autók parkolását.
Kötelező lesz a béremelés
Hétfőn elfogadhatja az országgyűlés a kötelező béremelésről szóló törvényt, amelyre azért van szükség, hogy az egykulcsos adó bevezetése után se csökkenjen az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók nettó bére. A Rogán Antal és képviselőtársai által benyújtott javaslat értelmében a kormány határozhatja meg, hogy mennyivel kell emelkednie - a magánszektorban is - a bruttó 300 ezer forint alatti béreknek. Amennyiben ezt egy cég nem teljesíti, két évre kizárhatják a közbeszerzési eljárásokból (ide kattintva elolvashatja Papp József írását a kötelező béremelésről a Komment.hu-n!)
Százmilliárdokkal nő a költségvetési hiány
A képviselők rövid időn belül másodszor is átírják az idei költségvetést. Pár hete a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatt emelték meg csaknem 500 milliárd forinttal, 1184 milliárd forintra a magyar kimutatás szerinti költségvetési hiány előirányzatát. A hétfői zárószavazással átvezetik a költségvetésen a kormány azon döntését, miszerint a februárban létrehozott 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot nem engedi elkölteni, a zárolt pénzeket véglegesen elvonja a minisztériumoktól. Erre főként azért van szükség, mert bizonyos adóbevételek (áfa, eva, társasági adó) jócskán elmaradnak a tervezettől, és egyes kiadási sorokon (közoktatási és szociális normatívák, önkormányzatoknál dolgozók bérkompenzációja) túlfutás mutatkozik. A 250 milliárdos megtakarítási csomag ezt az egyenlegromlást ellensúlyozza, vagyis az 1184 milliárd forintos, pár hete módosított hiányelőirányzat ettől nem változik.
Miniszterre bízzák az egyházak regisztrációját
Várhatóan elfogadja a parlament a vallásszabadságról és az egyházak működéséről szóló úgynevezett sarkalatos törvényt is. A javaslathoz hat zárószavazás előtti módosító indítvány érkezett. A kereszténydemokrata Lukács Tamás az utolsó pillanatban kihúzná az úgynevezett elismert vallások listájáról többek közt a Magyarországi Baha'i Közösséget, a Shalom Bibliai Gyülekezetet és az Örmény Apostoli Ortodox Egyházat. Párttársa, Stágel Bence javaslatára ugyanakkor a bevett és elismert egyházak közé kerülne a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség és a Magyarországi Metodista Egyház.
Stágel Bence benyújtott egy hosszabb, átfogó módosító indítványt is, amelynek legfontosabb eleme, hogy a Fővárosi Bíróság helyett az egyházi kapcsolatokért felelős miniszterre bízná a hitéleti tevékenységet végző egyesületek bejegyzését, illetve a miniszternek kellene az országgyűlés elé terjeszteni az önmagukat egyházként bejegyeztetni akaró szervezetek kérelmét.
Egy ombudsman, plusz adatvédelmi hivatal
Várhatóan elfogadja hétfőn a parlament a jelenlegi országgyűlési biztosok helyébe lépő alapjogi biztosról szóló törvényt. Az új alaptörvényhez igazodva a jogszabály szerint egyetlen ombudsman lesz, akinek egy-egy helyettese foglalkozik majd a kisebbségek jogaival, illetve a környezetvédelemmel. A jelenlegi ombudsmanok (alapjogi biztosként vagy helyettesként) kitölthetik hivatali idejüket, kivéve az adatvédelmi biztost, akinek hivatala megszűnik. A helyébe lépő új intézményről ugyancsak hétfőn szavaz a parlament. Az adatvédelmi hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki (Jóri András leköszönő adatvédelmi biztossal készült interjúnkat itt olvashatja).
Módosul a választási törvény
Az időközi országgyűlési választások szabályait változtatja meg Kósa Lajos, Debrecen polgármesterének javaslata, amelyet szintén hétfőn fogadhat el a parlament. Kósa szerint komoly probléma, hogy az időközi választások az alacsony részvétel miatt gyakran érvénytelenek, így többször is meg kell ismételni azokat. Javaslata szerint az első választási fordulóban az a jelölt nyerne, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, függetlenül a részvételi aránytól. Ha nem lenne ilyen jelölt, a második fordulóban pedig az nyerné el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja.
Új gazdasági társasági forma születik
A parlament törvényt alkothat egy újfajta, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról (szit). Az ingatlanalap és egy normál cég keverékeként működő szittől azt várják, hogy lendületet ad az ingatlanfejlesztéseknek, miközben kisbefektetők is szerezhetnek részesedést a tőzsdére bevezetett cégben. A szit kedvező adókörnyezetben működhet, bevételének zömét ingatlanhasznosításból, és -fejlesztésből szerzi, a nyereségének 90 százalékát pedig kiosztja a tulajdonosok között osztalék formájában. A szitről bővebben itt és itt olvashat.
Két változat az ételízesítő-adóra
Az utolsó pillanatban is módosulhat a hamburgeradónak nevezett népegészségügyi termékadó. A javaslathoz két zárószavazás előtti módosító is érkezett kormánypárti képviselőktől: Ágh Péter javaslata szerint 500 helyett csak 200 forint lenne az adó egy kilogramm ételízesítő után, Rogán Antal ezzel szemben csak 400 forintra mérsékelné az ételízesítők adóját.
Új közbeszerzési törvény születik
Hétfőn dönt a parlament az új közbeszerzési törvényről is. Az olcsóbb és takarékosabb állam megteremtésével és a korrupció visszaszorításával indokolta az új közbeszerzési törvény megalkotását a kormány, azonban a jogszabályjavaslatot több bírálat is érte a kiskapuk miatt. Az új törvény szélesíti azoknak a közbeszerzéseknek a körét, ahol nem kell hirdetményt közzétenni, a jelenleg a parlament felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá alakíthatják, a Transparency International szerint pedig több korrupciós kockázatot hordoz magában az új közbeszerzési törvény.
Jön a hatalmas közmunkaprogram
Az új közfoglalkoztatási programot is jogszabályi változtatásokkal alapozzák meg. A közmunkásokat magáncégek is foglalkoztathatják. A munkanélkülieket megillető állami járadék (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) az eddigi kilenccel szemben már csak három hónapig jár majd, de ha a felajánlott közmunkát az állástalan személy nem fogadja el, akkor az állami támogatást meg is vonhatják tőle. A szociális támogatások megvonhatók lesznek például gondozatlan lakókörnyezet vagy a felajánlott közmunka visszautasítása esetén. A közfoglalkoztatottak alap- és továbbképzésben is részt vesznek, hogy könnyebben találjanak állást a versenyszférában.
Lassan gyülekeznek a képviselők
Egyelőre kihalt az ülésterem, alig egy tucatnyi, a kánikula miatt ingujjra vetkőzött képviselő van jelen. A kormányt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes képviseli, aki sok más képviselővel ellentétben zakót és nyakkendőt visel.
Rabruhában tüntetnek a közmunkatörvény ellen - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711magyarsze.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Hosszú üléshez kispárna kell - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711parlament10.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Tovább csúszik az ülés kezdete
A képviselők alig egynegyede érkezhetett meg eddig a szokásosnál korábban kezdődő ülésre. Nincs a helyén Kövér László házelnök sem, a pulpituson mindössze egyetlen jegyző ül.
Megérkezett Kövér László
Megérkezett a házelnök, aki kap még némi információt a hivatal munkatársaitól, aztán hamarosan kezdődhet az ülés. A teremben talán félház lehet.
Pintér beszél a vörösiszap-katasztrófáról
Napirend előtti felszólalásban jelenti be a veszélyhelyzet lefújását Pintér Sándor belügyminiszter, aki beszámol a tavaly október 4-én történt vörösiszap-katasztrófa elhárítására tett intézkedésekről.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711pintersan.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Adatokat sorol, és köszönetet mond Pintér
A katasztrófa tíz ember életét követelte. Devecseren 270, Kolontáron 32, Somlóvásárhelyen 2 házat öntött el az iszap, amely a patakon keresztül bejutott a Marcal folyóba, ahol komoly környezeti károkat okozott - sorolja az adatokat Pintér, aki szerint a legfontosabb feladat az volt, hogy elhárítsák a közvetlen életveszélyt, majd gátakat építsenek, amelyek megvédhetik a településeket egy újabb katasztrófától. Az állam átvette a Mal Zrt. irányítását is, amely ez után technológiát váltott, és száraz formában rakja le a vörösiszapot. Az állam eddig 24 milliárd forintot költött a kárelhárításra és új házakra, a civil segélyszervezetek 400 milliót adtak - mondta Pintér, aki köszönetet mondott mindenkinek, és hivatalosan is lefújta a veszélyhelyzetet.
A vállakozókért aggódik az MSZP
Reakciójában Gőgös Zoltán szocialista képviselő is köszönetet mond mindenkinek, de jelzi, hogy száz eladó ház van Devecserben, ami arra utal, hogy sokan elhagyják a térséget. A képviselő szerint főleg a vállalkozók mennek el, ami miatt a gazdaság nem fog tudni újraindulni. Ennek okát Gőgös abban látja, hogy a vállalkozók még semmilyen segítséget nem kaptak, arra kéri Pintért, hogy ez ügyben igyekezzenek.
Az LMP a porszennyezés miatt aggódik
Helyiek beszámolóira hivatkozva a komoly porterhelésről beszél az LMP-s Szilágyi László, aki szerint a környékbeliek súlyos légzőszervi problémákra panaszkodnak. A képviselő szerint bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy milyenek a környezeti viszonyok, ezért kérné, hogy induljon el a hosszú távú egészség-monitoring rendszer. Szilágyi szerint korábban felreppentek olyan hírek, hogy a vörösiszapban más, veszélyes anyagok is voltak, erre szeretne választ kapni.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711szilagyil.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
A fideszes képviselő elégedett
A magyar kormány minden dicséretet megérdemel - mondta a fideszes Ékes József, a térség országgyűlési képviselője.
Állami kézbe venné a Mal zrt-t a Jobbik
A jobbikos Kepli Lajos emlékeztetett, hogy pártja támogatta a kormány erőfeszítéseit, de úgy véli, utólag meg kell vizsgálni a nyitott kérdéseket, például a pénzek felhasználását, vagy hogy mi lesz a Mal Zrt.-vel. Fel kell tenni a kérdést, hogy állami tulajdonba kerül-e a Mal? - mondta a képviselő, aki szerint csak így lehetne behajtani a védekezés költségeit.
Soltész Miklós is köszönetet mond
A civil segélyszervezeteknek mond köszönetet a KDNP-s Soltész Miklós, szociális államtitkár, aki kiemelte, hogy milyen összehangoltan segítettek a kármentésben. Köszönetet mond emellett az építőipari cégeknek, illetve mindenkinek, aki befizetett a kármentő alapba.
Gazdasági fordulatról beszél egy fideszes képviselő.
A gazdasági fordulatról olvas fel egy beszédet napirend előtt a fideszes Kara Ákos, aki szerint az a célja, hogy felhívja a figyelmet a kedvező jelekre, az új munkahelyeket jelentő beruházásokra. Ennek megfelelően felsorol több olyan beruházást - a kecskeméti Mercedes-gyárral kezdve, és a győri Audi-gyárbővítéssel zárva - amelyek szerinte azt jelzik, hogy valami megmozdult, az új parlamenti többség és kormány sikeresen szerezte vissza a korábbi kormányok által eljátszott bizalmat. Kara szerint kedvező jel, hogy ma 30 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt.
A kormány örül a felszólalásnak
A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár reagál, aki megköszönte a képviselő felszólalását. Az szerinte alátámasztja azt, amit a statisztikai adatokból már látnak, hogy nő a foglalkoztatás. Az államtitkár szerint az Eurostat adatai szerint az EU-tagállamok többségében nőtt a foglalkoztatás, harmadik legnagyobb mértékben éppen Magyarországon (az első Észtország).
A génmódosított kukorica és az EU fura urai
A génmódosított növények veszélyeiről, illetve a multinacionális cégek lobbierejéről beszél Varga Géza, a Jobbik képviselője, aki emlékeztet arra, hogy több helyen is találtak GMO-szennyezett kukoricát, illetve vetőmagot az országban. Ezért a képviselő szerint két nagy nemzetközi cég a felelős, de a GMO-nak "az EU fura urai közt is vannak támogatói". Varga szerint ki kellett volna használni az EU-elnökséget arra, hogy biztosítsa a kormány a GMO-mentesség fenntartását. a képviselő szerint akár titkosszolgálati eszközök bevonásával is fel kell mérni a GMO-szennyezett területeket, majd meg kell állapítani, hogy kik a felelősök. Az országgyűlésnek a képviselő szerint megfelelő, elrettentő erejű szankciókat kell elfogadnia, a GMO-tilalom megszegőit például tíz évre ki kellene tiltani a vétkes cégeket a magyar piacról.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711vargageza.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
"Nagyjából a hazaárulás kategóriájába tartozik"
Ángyán József államtitkár megköszönte a képviselőnek, hogy felvetette a témát, ezzel is jelezve, hogy milyen nagy harcot vívunk az önrendelkezésért. Emlékeztetett, hogy az új alaptörvényben kimondták, hogy Magyarországon tilos a génmódosított szervezetek termesztése, ezért a törvényeket is újra kell majd írni. Az államtitkár szerint szóját és kukoricát találtak, részben már elvetve, részben pedig vetőmag formájában, ezt megsemmisítették, illetve kiutasították az országból. Ángyán szerint az előző kormány hibája, hogy a multicégekhez kiszervezte a vetőmag minősítését, ami "nagyjából a hazaárulás kategóriájába tartozik".
Bibó Istvánra emlékezik Karácsony Gergely
A száz éve született Bibó Istvánra, a "legtürelmesebb magyarra" emlékezik napirend előtt az LMP-s Karácsony Gergely, aki szerint a Fidesz alapítói a rendszerváltás hajnalán még valóban Bibó követői voltak, de mára nagyon messze kerültek a Bibó Szakkollégiumtól. "Ha lett volna a harmadik magyar köztársaságnak ethosza, ha lett volna morális értelemben is lett volna rendszerváltás, akkor azt leginkább Bibó szellemére és jellemére lehetett volna alapozni" - mondta Karácsony, aki szerint ez annak belátása lett volna, hogy hazugságra nem lehet rendszert alapozni.
![Forrás: [origo]](/i/1107/20110711karacsony.jpg "Forrás: [origo]")
Navracsics szerint nem felejtik Bibót
A kormány nevében Navracsics Tibor reagál Karácsony szavaira, aki szerint nincs Bibó-felejtés, hanem inkább részévé vált a magyar politikai gondolkodásnak és a politikai életnek is. A kormányfő-helyettes szerint a mai magyar pártok mindannyian olyan előképnek tekintik Bibót, akinek az írásait a saját világképük szerint értelmezik.
Mesterházy: Kenyér helyett cirkuszt csinálnak
A parlamenti többség nem él, hanem visszaél a lehetőségeivel - bírálta a kormányt napirend előtt Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki szeriont a Fidesz a jólétet a többség kárára akarja megvalósítani. Mesterházy sok mindent belesűrített beszédébe: a közmédiában zajló leépítésektől, a vudu-gazdaságpolitikának minősített egykulcsos adóig. A frakcióvezető szerint a Fidesz kenyeret nem tud adni, ezért cirkuszt csinál, politikai leszámolásba és tisztogatásba kezd. Mesterházy szerint fontos kérdés, hogy mi lesz szeptemberben, például hajlandó lesz-e a Fidesz konzultálni a sarkalatos törvényekről, illetve a társadalmi különbségek növelése helyett csökkentse azokat.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711mesterhaz.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
A BBC-vel példálózik Navracsics
Lekésték az alaptörvény megalkotását, csak a kerítésen kívülről kiabáltak be - vágott vissza Navracsics, aki szerint az MSZP által követelt párbeszéd valójában azt jelentené, hogy ők mondják meg, mit kellene csinálni. A helyzet az, hogy Magyarország jó eséllyel rendelkezik, hogy Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága legyen - mondta Navracsics. A közszolgálati médiában zajló leépítésekről azt mondta: jelenleg éppen a BBC-nél is leépítések vannak, biztos azt is a Fidesz csinálta.
Harrach: Lépések a rendezett világ felé
Az elmúlt féléves parlamenti munkát értékelte napirend előtt Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is, aki kiemelte, hogy már több mint százezer ember kérte a kedvezményes honosítást, megerősítették az állami tulajdont, és a szolidaritás jegyében megsegítették a devizahiteleket. Harrach szerint a sarkalatos törvények egy-egy lépést jelentenek "a rendezett világ megteremtése" felé. "Az oktatás világát hamarosan megszabadítjuk a liberális kártevőktől" - ígérte Harrach, akinek hozzászólására a kormányból senki nem kívánt reagálni.
Babák Mihály ingben, megoldott nyakkendővel - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711babakmiha.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Nyugat vagy kelet felé kormányozza az országot?
Az interpellációk következnek. Elsőként a szocialista Szabó Vilmos kérdezi a külügyminisztert a magyar EU-elnökség mérlegéről. "Az egyik szemünk sír, a másik nevet" - mondta a képviselő, aki szerint elismerés jár a felkészült szakértői csapatnak, de az elnökséget beárnyékolták az Orbán-kormány politikai ügyei. A Fidesz-kormány elérte, hogy újra rossz érzés legyen magyarnak lenni külföldön - mondta Szabó, kiemelve, hogy Orbán Viktor képes volt az EU-t az osztrák császársághoz vagy a Szovjetunióhoz hasonlítani."Nyugat vagy kelet felé szeretné Orbán Viktor kormányozni Magyarországot?" - kérdezte a képviselő.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711parlament24.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Martonyi: Húsz éve veszélyben látják a demokráciát
Mi nem látunk, nem is keresünk ellenséget sem külföldön, sem belföldön - mondta Martonyi János külügyminiszter, aki szerint vitatkoznak a külföldi baloldali politikusokkal, de minden visszajelzés azt mutatja, hogy a magyar elnökség sikeres volt. Martonyi szerint nem új dolog, hogy megkérdőjelezik demokratikus elkötelezettségüket, húsz éve tapasztalják, hogy bizonyos baloldali erők mindig veszélyben látják a demokráciát, ha nem ők kormányoznak.
Szabó Vilmos nem fogadta el a választ, szerinte nem rajtuk múlott, hogy nem lehetett az elnökség fél évét az ország sikerévé konvertálni. A parlamenti többség elfogadta a választ.
A privatizáció felülvizsgálatát követeli a Jobbik
A szerbiai privatizációs szerződések felülvizsgálatát emlegeti Lenhardt Balázs, a Jobbik képviselője, aki szerint pártja régóta várja a hasonló magyar bejelentést, de a kormány eddig nem tett semmit a nemzetgazdaságot kirabló privatizáció felülvizsgálatára. A képviselő szerint helyes lépés a privatizációs szerződések környezetvédelmi vállalásainak felülvizsgálata, de önmagában kevés. A privatizációs és PPP-szerződéseket fel kell mondani, a felelősöket pedig hűtlen és hanyag kezelés miatt bíróság elé kell állítani - követelte a képviselő.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711lenhardtb.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: a kormány kiemelt célkitűzése a privatizációs szerződések felülvizsgálata, erre külön államtitkár van a minisztériumban. Eddig mintegy száz PPP-szerződést vizsgáltak felül, és úgy találták, egyikben sem vállalt kockázatot a magánbefektető, mindent az államra terhelt. A szerződések megszüntetése folyamatban van, de olyan megoldást kell találni, ami nem növeli a költségvetési hiányt. Ha ezzel végeznek, az államtitkárság működésének fókusza átkerül a korábbi privatizációs szerződések felülvizsgálatára.
Lenhardt nem fogadta el a választ, szerint e a kormány csak a felszínt kapargatja. A parlamenti többség elfogadta a választ.
Mintaprogrammal az Ormánságért
Az ország egyik legelmaradottabb térségéért, az Ormánságért interpellál a fideszes Tiffán Zsolt, aki az Ős-Dráva Programban, a hagyományos tájgazdálkodás helyreállításában látja a megoldást. Tiffán szerint, ha sikerül a terv, az mintaként szolgálhat más elmaradott térségek számára is. Ángyán József államtitkár szerint a tavalyi árvizek megmutatták, hogy hol hibás a mai tájhasználat, mert nem lehet a természettel szembemenni. Ángyán és a tárca támogatja, hogy az érintett földek átkerüljenek a nemzeti parkhoz, és a programhoz hozzákapcsoljanak vidékfejlesztési eszközöket is.
Túl meleg van a nyakkendőhöz - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711foldesigy.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Földesi Gyula képviselő levette a nyakkendőjét
Támogatást ígér a vakoknak az államtitkár
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár - Harrach Péter KDNP-frakcióvezető interpellációjára adott válaszában - azt mondta: a kormányzat érti a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége által felvetett, a gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos problémát. Az államtitkár szerint jelenleg úgy tűnik, az úgynevezett életvitelt segítő eszközök támogatására lesz keret, mert más területeken meg lehet spórolni azt a nem túl nagy összeget, amibe ez kerülne. Harrach elfogadta a választ.
"Jaj a dolgozóknak, jaj a kizsákmányoltaknak"
"Jaj a dolgozóknak, jaj a kizsákmányoltaknak" címmel interpellált a szocialista Gúr Nándor, aki szerint az elmúlt egy évben egyre nőtt az emberek kiszolgáltatottsága, a kormány pedig "utálja" azokat, akik érvényesíteni próbálják a jogaikat. A képviselő szerint ma a magyar népesség 37 százaléka a létminimum alatt él, ami a Fidesz gazdaságpolitikájának az eredménye, a munkanélküliek 42 százaléka pedig nem jut semmiféle ellátáshoz. Az úgynevezett nemzeti munkaterv erre Gúr szerint még rátesz egy lapáttal, hiszen könnyebbé teszi például az emberek kirúgását.
![Forrás: [origo]](/i/1107/20110711gurnandor.jpg "Forrás: [origo]")
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta: az az igazán kiszolgáltatott, aki szürkén vagy feketén dolgozik, ez pedig egymillió embert érint. Az államtitkár szerint ennek két oka van: egyrészt a magas adó és adminisztrációs terhek, másrészt pedig túl sok jogi és adminisztrációs kockázattal jár új embereket felvenni. Cséfalvay emellett a kizsákmányolásra utalva arra kérte a képviselőt, hogy ne pazarolja mások idejét "ócska marxista fogalmakkal".
Gúr Nándor nem fogadta el a választ, szerinte éppen kitolják a munkavállalókat a szürke és fekete foglalkoztatásba. A parlamenti többség elfogadta a választ.
Az orvosok elvándorlása miatt aggódik az MSZP
Jövőre akár több ezer szakorvos és rezidens hagyhatja el Magyarországot - mondta egy felmérésre hivatkozva az MSZP-s Garai István Levente, aki szerint adminisztratív tilalmakkal nem, csak béremeléssel lehet itthon tartani az orvosokat. A képviselő példákat sorolt arra, hogy mire mekkora összegeket fordított a kormány (például a Mol-részvényekre szánt 500 milliárd forintot), és azt kérdezte, hogy kíván-e valamit az elvándorlás ellen.
Szócska Miklós államtitkár szerint az orvosok elvándorlása nem új jelenség, és ez ellen a kormány határozott lépéseket kíván tenni. "Igyekszünk a megoldáson dolgozni" - mondta az államtitkár, aki szerint már most is 50 százalékos pluszt kapnak azok a rezidensek, akik hiányszakmákat választanak.
Garai szerint ő nem kételkedik Szócska jó szándékában, de azonnali konkrét intézkedéseket szeretne látni, ezért nem fogadta el a választ. A parlamenti többség viszont elfogadta.
Hitelrabszolgákról beszél egy jobbikos képviselő
A bankok és pénzügyi közvetítők visszaélései miatt interpellált Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, aki szerint máig nem sikerült hatásosan megtiltani a szerződési feltételek vagy a kamatok egyoldalú módosítását. A képviselő kifogásolta, hogy még az is évekre "rabszolgává" válik, akitől a lakást vagy a kocsit már elvették. Példaként említett egy családot, akik nem tudták fizetni a Suzuki részleteit, visszaadták a kocsit, mire még tőlük követeltek több százezer forintot, mindenféle jogcímeken.
Cséfalvay Zoltán válaszában azt mondta: a szerződésekben minden fontos körülményt előre meg kell határozni, egyoldalúan pedig csak a kamatot és a díjakat lehet módosítani. A hitelintézeti törvény teljesülését a PSZÁF ellenőrzi, ezért az államtitkár azt javasolta, hogy a család a felügyelethez forduljon. Cséfalvay szerint ugyanakkor egyetlen példából nem lehet általános következtetéseket levonni.
"Én szégyellném magam egy ilyen válasz miatt" - mondta Z. Kárpát, aki nem fogadta el a választ. A parlamenti többség elfogadta a választ.
A debreceni reklámtáblák a parlamentben
A magyar kisvállalkozásokért aggódik a jobbikos Kulcsár Gergely, aki szerint a Fidesz vállalkozásbarát politikát hirdet, de a valóságban ennek ellenkezőjét cselekszi. Példaként hozta fel Debrecent, ahol a városvezetés úgynevezett táblarendeletet fogadott el, ami alapján cégtáblákat és hirdetéseket csak a főépítész engedélyével lehet kitenni, aki ennek nem tesz eleget, büntetésre számíthat. A képviselő szerint ez a multikra nem vonatkozik, és egy konkrét példa alapján azt mondta: egy engedélyt kérő vállalkozónak még azt is előírták, hogy építse át az üzletét, ami több millió forintba kerülne.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint Kulcsár egy helyi, városképi ügyet próbál országos szintre vinni, és káros multiellenes hangulatot próbál kelteni. Az államtitkár szerint helyes törekvés, ha egy önkormányzat egységes városképet akar teremteni, és nem gondolja, hogy ez a kisvállalkozók ellen irányulna.
A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlamenti többség igen.
Megérkezett Orbán, és rögtön leteremtett egy MSZP-st
Véget értek az interpellációk, az azonnali kérdések következnek. Valószínűleg ezért érkezett meg Orbán Viktor is, akinek válaszaira régóta több képviselő is vár. Elsőként a szocialista Harangozó Tamás kérdezte Orbánt, a képviselőt Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cége, a CBSZ állami cégekkel kötött szerződései miatt kérdezi a kormányfőt, emlékeztetve arra, hogy a jelentős állami megbízásokat elnyerő biztonsági vállalkozás még mindig másfél milliárd forinttal tartozik a belügyminiszternek. "Határozottan visszautasítom azt a kísérletet, hogy ön üzleti csoportok érdekében szólal fel a parlamentben" - vágott vissza rövid válaszában Orbán Viktor.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711orbanvikt.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Harangozó szerint a kormányfő korábban még arról beszélt, hogy a köztulajdonban lévő cégeknek nem szabad magánérdekeket szolgálniuk, és emlékeztetett arra, hogy már egy hónapja kérdéssel fordult a kormányhoz, amelyben arról érdeklődött, nem vehetné-e egy állami cég vagy szervezet a kezébe az állami vagyon őrzését. Orbán ismét azzal vágott vissza, hogy a képviselő politikai vitát akar generálni, hiszen a döntés törvényességét nem támadta. A kormányfő szégyenteljesnek nevezte, hogy egy olyan párt képviselője kéri számon, amelyik "kilopta az ország szemét" az elmúlt években.
Orbán és Vona szópárbaja cigányügyben
Hogy gondolja miniszterelnök úr, létezik-e cigánybűnözés - kérdezte Orbántól Vona Gábor, a Jobbik elnöke, akit az is érdekel, hogy a kormányfő szerint van-e megélhetési gyerekvállalás, illetve tart-e az etnikai viszonyok radikális megváltozásától. Orbán azt mondta: nem tartja udvarias dolognak, hogy Vona megszabja neki, hogyan válaszoljon. A miniszterelnök szerint nem szabad misztifikálni a cigánykérdést, ugyanolyan gyakorlati kérdés, mint minden más megoldandó probléma.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711vonagabor.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Miniszterelnök úr nem mer vagy nem akar őszintén beszélni erről a kérdésről - mondta viszontválaszában Vona, aki szerint egy gyöngyöspatai asszony azt üzeni általa a kormányfőnek, hogy menjen el egyszer hozzá, töltsön el ott pár napot. Orbán szerint a magyar kormány olyan átszervezésen dolgozik, amely figyelembe veszi a realitásokat. Egy ilyen realitás, hogy nagyszámú cigányság él velünk, így ezeket, például a cigányság által lakott települések közbiztonsági problémáit is figyelembe veszi.
Orbán és Vágó Gábor a nyugdíjakról
Vágó Gábor LMP-s képviselő következik, aki a nyugdíjrendszerről kérdezi Orbánt. Vágó szerint a múlt héten nyilvánosságra került koncepció azt jelzi, hogy az állami rendszerbe visszalépők is csak a munkavállalói járulékuk alapján kapnak majd nyugdíjat. A képviselő kifogásolta azt is, hogy nem valósultak meg az egyéni számlák, hiszen csak most gondolkoznak azon, mi szerepeljen a számlákon. Vágó arról érdeklődött, hogy mikor lesz egyéni számla, és milyen nyugdíjrendszert akar a kormány.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711vagogabor.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Orbán szerint az embereket a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe kényszerítették törvénnyel, ők pedig kiengedték onnan őket. A miniszterelnök szerint semmiféle koncepció nem kerülhetett nyilvánosságra, ami kiszivárgott, az nem a kormány álláspontja. Orbán egyetért Vágóval, hogy a nyugdíjakat fenyegetik még veszélyek, de szerinte ezeket el fogják hárítani, átlátható és biztonságos rendszer hoznak majd létre.
A képviselő szerint annak idején a Fidesz is megszavazta a magán-nyugdíjpénztári törvényt. Vágó szerint ugyanakkor az elmúlt hónapokban az is kiderült, hogy a kormány nem jobb gazdája a nyugdíjpénzeknek, mint a magáncégek. Azt kérdezte, hogy mikor lesz egyéni számla, mikor lesz garancia arra, hogy tisztességes megélhetést biztosít a nyugdíj az időseknek. Orbán szerint ezeket a kérdéseket a nyugdíjtörvény vitájában kell feltenni, nem egyperces kérdésekben. Azt mondta: az államilag garantált nyugdíjrendszer még mindig biztosabb, mint a magánpénztárak.
Mi lesz a 86-os főúttal?
A Szombathely és Körmend közötti, 86-os főút mellőzése miatt kérdez a szocialista Ipkovich György, aki kifogásolja, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési koncepciójában ez az út nem szerepel, pedig hatalmas a kamionforgalom. Van olyan ház, amelybe rendszeresen csapódnak be kamionok, ezért a lakók már el is költöztek.
Fónagy János államtitkár szerint a Vas megyében tervezett fejlesztések tehermentesítik majd a Körmend és Szombathely közti főutat. Az államtitkár szerint ugyanakkor a vita nem a kormány és a Vas megyeiek közt van, hanem Vas és Zala megye közt. Ipkovich szerint mindegy melyik gyorsforgalmi út épül meg, csak a kamionok nem veszik ezt figyelembe, ott dübörögnek Körmend és Szombathely közt. Fónagy szerint a probléma valós, ezért kérte a képviselőt, segítse a két megye megegyezését.
A fenntartható fejlesztésekről kérdezik Orbánt
A termőföldek és a természeti értékek védelmével szemben a beruházásokat támogató kormányról és fideszes vezetésű önkormányzatokról kérdezte a miniszterelnöktől Hegedűs Lórántné, a Jobbik képviselője, aki számon kérte Orbántól az önkormányzati koncepciót is, ami szerinte halálra ítéli a kis falvakat. A képviselő szerint a kormány és a Fidesz nem a nemzeti érdekeket és a fenntarthatóságot tartják szem előtt a területfejlesztési döntéseknél.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711hegeduslo.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
A kormányzat értéknek tekinti a falvakat és tanyákat - válaszolt Orbán, aki szerint a területfejlesztés és a fenntartható fejlődés kérdésében sok rossz vitát nyitottak meg az elmúlt húsz évben. A kormányfő szerint ez a kettő nem áll egymással szemben, a jó kérdés pedig az lenne, hogyan lehet fenntartható fejlesztéseket megvalósítani.
Hegedűs Lórántné szerint rengeteg konkrét ügyet lehetne említeni, amelyeknek sajátossága, hogy döntő többségben izraeli ingatlanbefektetők kezdeményezésére, és a Fidesz és MSZP együttműködésével valósulnak meg. Orbán szerint a kormány minden beruházást támogat, de a helyi testületek döntéseiről nem tud nyilatkozni.
Lesz-e Tökölön kínai repülőtér?
Lesz-e kínai logisztikai központ, fapados- vagy teherforgalmi repülőtér a tököli repülőtéren - kérdezte az LMP-s Kaufer Virág, aki arról érdeklődött, hogy ez szerepel-e a kínai kormánnyal kötött megállapodásokban. Fónagy János államtitkár szerint Tököl nem szerepelt a megállapodásban, de Magyarország törekszik rá, hogy logisztikai központ legyen a Nyugat-Európába irányuló kínai export számára.
Mi a valódi konzultáció?
A valódi konzultációról kérdezett az MSZP-s Varga László, aki szerint az úgynevezett szociális konzultáció egyrészt törvénytelen, másrészt a kérdései erősen irányítottak. Azt kérdezte: miért nem kérdezték meg a kis keresetűeket, hogy akarnak-e több ezer forinttal kevesebbet keresni, vagy a korábbi magán-nyugdíjpénztári tagokat, hogy költhetik-e folyó kiadásokra a megtakarításaikat
Soltész Miklós államtitkár válaszában Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből idézte azt a részt, amikor a korábbi kormányfő arról beszélt, hogy a választások előtt titokban kellett tartani, mire készülnek. Az államtitkár azt mondta: olyat ők nem fognak csinálni, mint a szocialisták, hogy választások előtt "lemutyiznak" a nagy, hagyományos szakszervezetekkel. Kérdezze meg az édesapját - mondta Soltész, utalva arra, hogy Varga apja a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.
Orbán erősen gondolkodik a válságadók pótlásán
Hogyan fogják bevonni a közteherviselésbe a multinacionális vállalkozásokat a válságadók kivezetése után? - kérdezte a miniszterelnöktől Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője, aki szerint az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb igazságtalansága az az aránytalanság, hogy a támogatások és kedvezmények 90 százalékát a nemzetközi cégek kapják. Balczó szerint a krízisadók bevezetése, amit a Jobbik is támogatott, csak kezdeti lépés volt.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1107/20110711balczozol.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
"Erősen gondolkodunk rajta" - mondta Orbán, aki reményét fejezte ki, hogy a Jobbik támogatni fogja akkor is, amikor majd megtalálják a megoldást. A kormányfő szerint a válságadó "brutális" megoldás volt, hosszabb távon elviselhetetlen, ezért valamilyen módon meg kell találni a megoldást, hogyan lehet a kifutásuk után egy olyan adórendszert kialakítani, amelyben a multicégek is kiveszik a részüket a közterhekből.
Balczó szerint csak akkor lehet enyhíteni a hazai cégek terheit, ha több pénz folyik be a nemzetközi vállalkozásoktól. Orbán erre azt mondta: a válságadók és a bankadó szektorális jellegű, csak bizonyos iparágakat terhel. Ezt nem lehet 2013 után fenntartani, de szétteríteni sem lehet anélkül, hogy a beruházások elkerülnék Magyarországot. A nemzetközi cégek magyar gazdaságban játszott fontos szerepe miatt komolyabban kell eljárni, mintha csak "kicsapnák a piros ászt, és bemondanánk a csendes ultit". A miniszterelnök szerint a 2013-as költségvetés vitájában kell ezekre a kérdésekre pontos választ adni.
Az önkormányzatnak is kell adószám
Megkövetelheti-e egy pályázat kiírása, hogy az önkormányzatnak legyen önálló adószáma? - kérdezte a szocialista Tóth József, a XIII. kerület polgármestere, aki szerint az utóbbi időben ennek a kérdésnek az eldöntetlensége több problémát. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az önkormányzat és a hivatala is jogis személy, egyes támogatások folyósításnak pedig feltétele az adószám megléte.
A népesedésért aggódik a várandós képviselő
A magyar népesség fogyása miatt aggódik a jobbikos Dúró Dóra, aki maga is gyermeket vár éppen. A képviselő szerint az elmúlt egy évben is tovább csökkent a gyermekek száma, ráadásul egyre nő a gyermeket vállaló nők átlagos életkora, lassan eléri a harminc évet. A helyzet amiatt is súlyos, mert az utolsó népesebb generáció, az úgynevezett Ratkó-unokák lassan elérik a termékeny koruk végét.
Halász János államtitkár emlékeztetett rá, hogy nemrég külön vitanap volt a parlamentben a Jobbik kezdeményezésére a népesedésről. Az államtitkár felsorolt több kormányzati intézkedést - például a médiatörvény gyermekek védelmére vonatkozó rendelkezéseit - amelyek szerint azt szolgálják, hogy megforduljon a rossz tendencia.
Százhúszezer rokkantnyugdíjast rehabilitálnának
Mikor várható új támogatási program a megváltozott munkaképességűek támogatására? - kérdezte az LMP-s Kaufer Virág. Halász János államtitkár szerint egy munkacsoport folyamatosan dolgozik ezen a kérdésen, a kormány hamarosan döntést hoz. Az államtitkár szerint 338 ezer rokkantnyugdíjas közül mintegy 120 ezer ember javasolható foglalkozási rehabilitációra.
Összefügg-e a tankötelezettség és szakképzés?
A szakképzési rendszer átalakításáról kérdezett a szocialista Sós Tamás, aki szerint a tankötelezettség korhatárának leszállításával a kormány magára hagy egy generációt. A képviselő aggódik amiatt is, hogy az új rendszerben tovább viszik-e a korábban megkezdett fejlesztéseket, például a térségi integrált központokat.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint száz szakiskolába belépőből csak 70 szerez oklevelet, és csak 20 kap azonnal munkát, ezért szükséges a szakképzés teljes átalakítására. Ennek célja, hogy a képzés reagáljon a piaci igényekre, hogy a frissen végzettek munkát is kapjanak. A korhatár leszállítása az államtitkár szerint nincs szoros összefüggésben a szakma megszerzésével, a tanulók bármikor visszatérhetnek az iskolába.
Pályázatíró iparágak a kutatás-fejlesztésben
Mennyi forrást zároltak az Innovációs Alapból, és mennyi a megítélt, de ki nem fizetett támogatás - kérdezte a szocialista Kolber István, aki szerint a kedvező statisztikák ellenére komoly gondok vannak a magyarországi innovációban. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint 2010-ben a GDP 1,14 százalékát fordították Magyarországon kutatás-fejlesztésre, ami jó eredmény, különösen, hogy a vállalkozások ráfordításai nagymértékben nőttek. Cséfalvay szerint az a szféra panaszkodik, amely hozzászokott, hogy pályázatokból él meg. Szerinte olyan rendszer kell, ahol a vállalkozások fordítanak minél többet fejlesztésre, és meg kell szüntetni a pályázatíró iparágak próbálnak állami támogatásból megélni.
Szünetet tart az országgyűlés
A kérdések végére ért az országgyűlés, az elnöklő Ujhelyi István 15 perc szünetet rendelt el. Percről percre közvetítésünk véget ért, de a parlament döntéseiről folyamatosan beszámolunk az [origo]-n.
Mindent egy helyen az Eb-ről
origo.hu
A monacói botránya után kirúgták a Forma-1-es csapat pilótáját
origo.hu
Tíz év után válik a magyar énekes
borsonline.hu
Bírd ki egy tankkal hétfőig: lélektani határ alá esik a benzin ára!
hirtv.hu
Kiállt Orbán Viktor mellett és keményen beszólt Von der Leyennek a nyugati pártelnök
mindmegette.hu
Mérgező vegyületet találtak a Tesco népszerű termékében, kivonták a forgalomból
hirtv.hu
Hirosimában találkozott az 1945-ös atomtámadás túlélőjével Robert Oppenheimer unokája
origo.hu
Óriási hírt jelentett be a Fradi
nemzetisport.hu
Callum Styles gyerekkori álma válik valóra az Eb-szerepléssel
origo.hu
Hatalmas esőzés volt az éjjel Budapesten
origo.hu
Itt van Oroszország megsemmisítő válasza a fenyegetésre
origo.hu
Ezt a szívdöglesztően szexi nőt volt képes elhagyni a Real Madrid egykori játékosa - galéria
origo.hu
