A Freedom House szerint hazánk a korábbi értékelések óta rosszabb minősítést érdemel a demokratizálódás, a gazdasági liberalizáció és a jogrend szempontjából, mely utóbbi a korrupciót is magába foglalja. A fogalom definíciójának módosításával érzékeltetik a korrupció jellegét. A korrupció a közhatalomnak magánelőnyökre történő felhasználása. A rendszerváltozás utáni Kelet-Közép-Európában helytállónak tekinthető egy ellentétes értelmezés is, vagyis a korrupció a magánjavak felhasználása a kormányzati döntések befolyásolására. A világbanki szóhasználat az állami korrupció kifejezést használja.
Kifogásolja a felmérés, hogy az Állami Számvevőszék tanulmányainak nincs jogi következményük, és az önkormányzati tisztségviselőkre vonatkozóan nincs összeférhetetlenségi szabályozás.
A korrupció két fajtáját minősíti a jelentés mindenhol jelen lévőnek. Elsőként az önkormányzatok és a központi állami szervek közbeszerzési gyakorlatát bírálja, amely ellentétes az 1996-os közbeszerzési törvénnyel. Mindjobban érvényesül a tendencia, hogy nyílt versenyeztetés helyett kevés kiválasztott cég kaphat állami megbízatást. A korrupció másik fajtájaként a politikusok és a rendőrtisztek hatalmi visszaéléseinek közvetlenebb formáit jelölik meg. Nem jogilag bizonyított tényekre hivatkozik a felmérés, hanem arra, hogy '99 ősze óta több rendőri vezető kényszerült lemondani, s hogy számos vád fogalmazódott meg a rendőrvezetők és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatokat illetően. Ezen túl vádak hangzottak el országosan ismert vezető politikusokkal szemben is. A tanulmány szerint a közvélemény hitelt ad annak, hogy szoros a kapcsolat a politikusok, hivatalnokok és a szervezett bűnözés között. A veszélyt abban látják e tekintetben, hogy új politikai mozgalmak támadhatnak, vagy a politikai-társadalmi aktivitás nem intézményesült - emiatt nehezebben ellenőrizhető - formái terjedhetnek el.
Ajánlat:
A Gallup Intézet részletes elemzése a Freedom House tanulmányáról a Gallup Monitorban