Botránysorozat kísérte az új BS építését

Amióta tavaly ősszel kiderült, hogy a Budapest Sportarénát építő Bouygues francia cég nem jól építette meg az épület tetejét, így azt vissza kell bontatni és emiatt hónapokkal csúszik az épület átadása, szinte folyamatosak a politikai viták a csarnok körül. Jánosi György sportminiszter szerint a problémák egyik oka, hogy rossz szerződést kötött elődje, Deutsch Tamás a kivitelezőkkel, nincs tisztázva pontosan, mit is lehet követelni a Bouygues-tól. A volt miniszter viszont úgy véli, Jánosi egyszerűen nem tud azonosulni az üggyel, ezért támadja őt folyamatosan. Legkevesebb 26 milliárd forintba és másfél évbe került a Budapest Sportaréna.

Jánosi azt is kifogásolta korábbi nyilatkozataiban, hogy az eredeti, Deutsch által jóváhagyott szerződés szerint gyakorlatilag nem is lehetett volna sportesemények megrendezésére használni a csarnokot, mert nem írák elő a Bouygues-nak, hogy a fontosabb sportágakhoz szükséges sporttechnológiai felszereléseket beszerelje a csarnokba. Így - amennyiben nem módosítják az eredeti szerződést - csak koncerteket, konferenciákat lehetett volna itt tartani utólagos átalakítások nélkül - véli Jánosi.

Deutsch szerint viszont nem kell feltétlenül már a BS átadásakor az összes sportág felszereléseivel rendelkeznie a csarnoknak. Az ilyen felszereléseket csak akkor érdemes megvenni sok sportághoz, ha nagyobb versenyt rendeznek az Arénában.

Az Aréna-szerződés kidolgozásában részt vevő egyik szakember szerint azért nem akartak előre minden sportághoz szükséges felszerelést beszereltetni, mert ez korábban, a régi BS esetében egyszer már felesleges kiadásnak bizonyult. Korábban ugyanis az épület alapfelszereléséhez tartozott például 100 pingpongasztal, pedig soha nem rendeztek nagyobb asztaliteniszversenyt az épületben. Így az asztalok nagy részét az évek során elajándékozták, mert feleslegesnek bizonyultak. Ráadásul a sportszergyártók általában a nagyobb világversenyek előtt ingyen vagy mélyen áron alul szállítanak felszereléseket.

Vitát váltott ki az is, hogy nem lehet látni a nézőtér egy részéről a küzdőteret. Jánosi azt is kifogásolta, hogy bizonyos helyekre még székeket sem akartak rakni, erről is utólag kellett dönteni.

Az [origo] által megkérdezett, az építkezést felügyelő szakértő szerint egyszerűen a VIP-páholyok miatt nem lehet látni a küzdőteret, de ezt a problémát előre betervezték. Azért nem akartak székeket rakni arra a helyre, később esztétikai megfontolások miatt mégis úgy döntöttek, kitöltik ezt az űrt, de nem adnak el jegyeket erre a részére a lelátónak. A szakértő szerint 24 székről van szó. Szilvásy államtitkár ugyanakkor hozzátette, bizonyos sportesemények esetén nem 24, hanem ezer körüli azoknak a helyeknek a száma, ahonnét nem lehet rendesen látni. Az államtitkár szerint is mindezt már tudták a tervezés során.

A fenti kifogások Szilvásy György államtitkár szerint azért fordulhattak elő, mert Deutschék a tervek elkészítésekor nem egyeztettek az érintett sportágak vezetőivel. Az államtitkár állítja: a minisztérium irattárában nem találtak olyan anyagot, ami igazolná, hogy azoknak a sportági szövetségeknek a képviselői, akik az új BS-t a legtöbbször használnák, látták volna az épület terveit.

A volt miniszter szerint viszont még a tervezés, később az építkezés során is megkérdezték a 15 legfontosabb sportág szövetségeit igényeikről. A tervrajzokat is szignálták a sportvezetők. Az [origo]-nak nyilatkozó, az építkezést felügyelő szakember szerint a tervek alapján pályázott például a magyar szövetség az áprilisi jégkorong-világbajnokságra.

Az államtitkár szerint viszont csak egy prezentációt kaptak biztosan az épületről a sportvezetők, de ez valószínűleg csupán a látványterveket, rajzokat tartalmazta, de a terveket nem. Csak 2002 júliusában került sor egy találkozóra a sportágak vezetői és a GYISM között. Ekkor derült ki, hogy nem szerepeltek az eredeti tervekben például az atlétikai pálya kiegészítő felszerelései és a bemelegítő terem. Hiányosságok voltak többek között a kosár- vagy kézilabdameccsek rendezéséhez szükséges eszközökben, mert nem volt megfelelő borítás sem a küzdőtéren ezekhez a játékokhoz. - Így, amennyiben nem módosítjuk a szerződést, egyszerűen nem lett volna például 60 méteres futópálya vagy távolugrógödör az új csarnokban - mondja Szilvásy. Ezekről később, többletráfordítással lehetett volna gondoskodni.

A február 24-i épületbejáráson több szakszövetség is panaszkodott, hogy a csarnok alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas a sportágukban rendezett verseny lebonyolítására. Többen állították azt is, hogy az építkezés során korábban nem egyeztettek velük. A kézilabdások, röplabdások, tornászok, de még a jégkorongozók, a kosárlabdások és a vívók vezetői sem voltak teljesen elégedettek.

Altorjai Sándor, a Magyar Országos Torna Egyletek Szövetségének főtitkára a februári pályabejáráson a bemelegítő helyiségek hiányára panaszkodott, ezt ugyanis nemzetközi tornaversenyeken kötelező biztosítani.

Stevik Péter, a Magyar Röplabda Szövetség főtitkára azt mondta a tervezett február 24-i átadás előtt: - Tavaly tavasszal egy bejárás után megadtuk azokat a paramétereket, amelyeknek teljesítése szükséges egy nemzetközi esemény megrendezéséhez. Azóta minket senki nem keresett, nincs tudomásunk arról, hogy történt-e valami az ügyünkben.

Az atlétikai szövetség vezetői szerint a tervezés során egyszerűen "elfeledkeztek" a sprint- és az ügyességi számokról, ezek berendezéseire a költségvetésben nem biztosítottak fedezetet. A mulasztást azonban időközben korrigálták. További problémát okozott, hogy nem volt tökéletes a beláthatóság, ezért a futópálya célegyenesét át kellett helyezni - mondta korábban Rábold Gusztáv, a szövetség elnöke.

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége szerint az Aréna nem lesz alkalmas arra, hogy jelentős nemzetközi kosáreseményeket lehessen benne lebonyolítani, mivel sem a parkett, sem az eredményjelző nem felel meg a nemzetközi szövetség előírásainak.

Deutsch Tamás értelmezése szerint mást jelent az, hogy egy adott sportág megrendezésére alkalmas a csarnok. Szerinte ugyanis ez annyit jelent, hogy a rendelkezésre álló tér lehetővé teszi azt, hogy például lehet kézilabdázni az épületben. De nem jelenti azt feltétlenül, hogy minden kapu, háló és egyéb felszerelés is rendelkezésre áll az Aréna átadásának pillanatában.