Botránysorozat kísérte az új BS építését

Amióta tavaly ősszel kiderült, hogy a Budapest Sportarénát építő Bouygues francia cég nem jól építette meg az épület tetejét, így azt vissza kell bontatni és emiatt hónapokkal csúszik az épület átadása, szinte folyamatosak a politikai viták a csarnok körül. Jánosi György sportminiszter szerint a problémák egyik oka, hogy rossz szerződést kötött elődje, Deutsch Tamás a kivitelezőkkel, nincs tisztázva pontosan, mit is lehet követelni a Bouygues-tól. A volt miniszter viszont úgy véli, Jánosi egyszerűen nem tud azonosulni az üggyel, ezért támadja őt folyamatosan. Legkevesebb 26 milliárd forintba és másfél évbe került a Budapest Sportaréna.

Egészen 2002 augusztusáig a tervezett ütemben készült az Aréna, ezután a tetőszerkezet miatt azonban lemaradtak a korábbi tervektől, és több hónapos csúszással készült csak el az épület.

A BS felépítésének első határideje még 2002. augusztus vége volt, ez azonban hamar módosult. Deutsch Tamás ezt azzal indokolta, hogy az első, a pályázati anyagban szereplő tervet gyorsan továbbfejlesztették, mire megkezdődött volna az építkezés, már nem csak egy új sporcsarnokot akart a kormány, de a környék rendezéséről is határozott.

Az újabb határidő december 15. lett. A tetőszerkezettel kapcsolatos problémák miatt azonban tavaly ősszel már nyilvánvaló lett, hogy ez a határidő is tarthatatlan. A kivitelező cég azonban az újabb, 2003. február 24-i időpontra sem tudta befejezni az Arénát. Március 13-án ugyan hivatalosan megnyitják a csarnokot, de még az utolsó pillanatban is dolgoznak a korábban, a minisztérium által kifogásolt hibák kijavításán.

A BS költségei - a már korábban említett, különböző számítási elméletek szerint - jelentősen eltér, 20 és 40 milliárd között mozog. Az építkezés másfél éve tart. A régi BS 1999 decemberében égett le, azóta készültek különböző tervek: először még azt is vizsgálták, hogy felújítható-e a megrongálódott BS. A vizsgálat eredményei után úgy döntött a kormány, hogy inkább egy teljesen új csarnok épüljön a régi helyén.

Debrecenben tavaly januárban kezdtek el építeni egy új, 8500 férőhelyes csarnokot, ami kilenc hónap alatt, mintegy négymilliárd forintos költséggel el is készült, és azóta a tornász-világbajnokságnak otthont is adott. Az [origo] által megkérdezett szakemberek szerint nem lehet párhuzamba állítani a két beruházást, sem gyorsaság, sem a költségek szempontjából.

Azt többen elismerték, hogy olcsóbb lett volna akár két, debrecenihez hasonló méretű csarnokot építeni. A költségek ugyanis hatványozottan növekednek, minél nagyobb egy sportcsarnok. A két beruházást ismerő szakértők szerint azért is lehetett sokkal gyorsabban és kevesebb pénzből elkészíteni a debreceni csarnokot, mert más, olcsóbb technológiával épült, és már az építkezés kezdetén az összes terv kész volt, és a helyszín is elő volt készítve. Emellett a BS azért is drágább és készül lassabban, mert az egy mulitfunkcionális épület, többféle sportág versenyeinek lebonyolítására alkalmas, mint az ország többi csarnoka. A sportesemények mellett használható koncertek, vásárok, konferenciák, kulturális események megrendezésére is az épület.

A BS attól függően, hogy milyen eseményt akarnak megrendezni, 2500 és 12 500 közötti számban tud nézőket befogadni. A hagyományos teremsportok, így a kosárlabda, kézilabda, röplabda vagy a fedett pályás atlétika mellett jégkorong-mérkőzések megrendezésére is alkalmas. De jet-ski-, szörf- vagy akár terem-motokrossz versenyeket is lehet itt rendezni. Emellett még jégszínház-előadásokat is tarthatnak az Arénában.

Az [origo] szerette volna megismerni a vitatott kérdésekben a Bouygues álláspontját is. A cég munkatársai először azt ígérték, hogy nyilatkoznak az ügyről. Végül, egyhetes egyeztetést követően hétfőn azt közölték, hogy mégsem tudnak erre időt szakítani.

Komáromi Gergely