A szülők nem kaphatnak adatot gyerekeikről az iskolától

Az Országgyűlés kedden megkezdte a közoktatási törvény módosításáról szóló javaslat általános vitáját. A módosítás elfogadását követően a diákokat az első három osztályban nem lehetne megbuktatni. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint a javaslat néhány része - amely az adatkezeléssel foglalkozik - pontosításra szorul.

Az alapkészségek megerősítését nevezte a közoktatási törvénymódosítás fő céljának Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára kedden az Országgyűlésben, az előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában. Kifejtette: a jogszabály az értő olvasás, a helyesírás és az alapvető számtani műveletek elsajátítását és megerősítését úgy valósítaná meg, hogy közben nem változtat a jelenlegi iskolaszerkezeten. Az államtitkár arra kérte a képviselőket, hogy az alapkészségek megerősítése kerüljön a törvénymódosítás vitájának középpontjába.

A politikus kiemelte, hogy a törvénymódosítás értelmében bevezetnék a teljesítménypótlékot, az általános iskolák első három évfolyamán kötelező lenne a tanulók szöveges értékelése annak érdekében, hogy - az államtitkár szavai szerint - a szülőben pontosabb és árnyaltabb kép alakuljon ki gyermeke fejlődéséről, előmeneteléről. "A változtatás azt szolgálja, hogy a kisgyermekek minél kevesebb traumával és kudarcélménnyel szembesüljenek az iskolában" - tette hozzá Hiller.

A teljesítménypótlékról szólva történelmi lépésnek nevezte a tavalyi pedagógusbér-emelést. Megjegyezte, a teljesítménypótlék a pedagógus képesítésének és munkában töltött éveinek arányában biztosítja a többletmunka díjazását.

Kitért arra, a törvényjavaslat nem tiltja a házi feladatot, ezt az iskolák szabályozzák saját pedagógiai programjukban.

Az államtitkár expozéjában kiemelte az évfolyamismétlés kérdését. Szavai szerint az első három évfolyamon a szülő kérésére és a pedagógussal egyeztetve lesz ugyan lehetőség az évismétlésre, de "alaphelyzetben ezt a törvényjavaslat mégis kizárja".

Az adatkezelésről szólva elmondta, a módosítás védelmet biztosít a pedagógusoknak azokban a helyzetekben, amikor illetéktelenek információkat kérnek a tanulókról vagy családjukról.

"2004-től minden középiskolában indulhat kilencedik évfolyam, ahol legalább a kötelező tanórai foglakozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik" - mondta az államtitkár. Hozzátette, ez az esélyteremtés szempontjából újítás az oktatásügyben.

Szólt arról, hogy a módosítás értelmében az iskolákban pártok vagy politikai szervezetek nem működhetnek.

Hiller István úgy fogalmazott, a törvénytervezet benyújtását körültekintő és széles körű egyeztetés előzte meg. "Évtizedes álmunk és harcunk válik valóra ezzel a törvénnyel" - zárta expozéját az államtitkár.

A bizottsági vélemények ismertetésekor az ellenzéki képviselők romboló szándékról, "lopakodó" iskolaszerkezeti váltásról, a kormánypárti politikusok viszont a problémák megoldásáról, helyes irányról beszéltek.

Tatai-Tóth András (MSZP) az oktatási bizottságban képviselt többségi véleményt ismertetve azt mondta, hogy a javaslat feltárja a valóságot a közoktatás területén. Úgy ítélte meg, az előterjesztés megőrzi mindazt, ami érték a közoktatásban.

Közölte: támogatják, hogy az alapkészségek fejlesztése tovább tartson a jelenleginél. Elengedhetetlennek nevezte, hogy az iskolarendszer ne csökkentse, hanem növelje az esélyegyenlőséget. Fontosnak ítélte a tartalmi megújulást is, aminek szerinte része a gyermekek teljesítményének objektív mérése.

Úgy vélte, hogy a titoktartás törvényi szabályozása segíti a szülők a diákok és a pedagógusok viszonyának javulását.

Révész Máriusz (Fidesz) a kisebbségi vélemény ismertetésekor abszurdnak nevezte, hogy a pedagógusok a jövőben fontos információkat nem adnak majd ki a gyermekekről a szülőknek. "Ez egészen elképesztő és elfogadhatatlan, azt fogalmazza meg, hogy a szülőtől kell megvédeni a gyermeket" - vélte a politikus. Szerinte az előterjesztés növeli a közoktatásban a bizonytalanságot.

Arató Gergely (MSZP) az ifjúsági bizottság többségi véleményének előadója azt mondta, hogy az ellenzék tévhitet próbál a közvélemény felé kommunikálni. Úgy ítélte meg, hogy az előterjesztés alkalmas az oktatásban jelentkező problémák kezelésére.

Cseresnyés Péter (Fidesz) a kisebbségi vélemény ismertetésekor azt mondta, hogy a módosítás több sebből is vérzik. A képviselő azt sejti: a változtatás egyik célja, hogy "visszacsempésszék" a 6+4+2-es iskolaszerkezetet.

Szabados Tamás szocialista vezérszónok arról beszélt, hogy az elmúlt 15 évben egyharmadával csökkent a gyermekek száma, ez azonban nem vezetett a tanulói teljesítmények javulásához. Szerinte amíg a fiatalok többsége érettségit szerez, és jelentősen nő a felsőoktatásban továbbtanulók aránya is, drámaian növekszik a 15 év alattiak körében az esélyegyenlőtlenség. A fiatalabb korosztályoknak csak mintegy 12 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával, a törvénymódosítás ezért prioritásként kezeli a nyelvoktatás kérdését.

A kilencedik évfolyamokon lehetőséget ad az előterjesztés a középiskoláknak arra, hogy egy éven át 60 százalékban csak nyelvet, a fennmaradó időben pedig szinten tartó órákat tartsanak a gyermekeknek a többi tantárgyból - idézte a javaslatot. Szabados közölte: a törvényjavaslat nyolcosztályos általános iskolával számol, így nem igazak azok az ellenzéki állítások, hogy a módosítás szétverné a magyar iskolarendszert.

A javaslat pozitívumaként említette, hogy megnehezítené az alsó négy évfolyamon az osztályismétlést. Úgy fogalmazott: az érettségi és a felvételi vizsgák gyakran nem álltak összhangban, a kétszintű érettségi vizsga ezt küszöböli ki.

Pokorni Zoltán (Fidesz) azt mondta: a diákok túlterheltsége a magyar közoktatásnak csak egy részében, a diákok mintegy 5-8 százalékánál okoz problémát, jelentős részükre pedig a motiválatlanság a jellemző.

Jelezte, kormánypárti politikusok gyakran hivatkoznak a PISA 2000 felmérésre, ez azonban a 16 évesek körében készült, akik a rendszerváltás korában tanultak olvasni. A felmérés így nem az elmúlt 4 év oktatáspolitikai hibáit tükrözi.

Hozzátette: 2001-ben a 10 évesek körében is készült egy hasonló készségfelmérés, ezek alapján a magyar diákok 30 ország diákjai között a 6. helyen végeztek az olvasás terén.

Kifogásolta még, hogy a kormányzat összesen 400 iskolának küldte el véleményezésre a tervezetet, azaz a közoktatási intézmények alig 5 százalékának.

Pokorni közölte: pártja egyetért a nyelvoktatás fejlesztésével, szerinte az előrelépés azonban azon múlik, hogy a kormány hajlandó-e a szükséges forrásokat beépíteni a költségvetésbe, és a nulladik évfolyam indításának lehetősége minden középiskola számára megnyílik-e. Hozzátette: bár a törvényjavaslat egy mondatban a nyolcosztályos általános iskola mellett foglal állást, a jogszabály többi eleme az iskolarendszer átformálását hozza.

Úgy vélte, hogy a változtatások miatt a diákok egyre korábban kényszerülnek pályaválasztásra, ez azonban a fiatalok közötti különbségeket növeli. A gyermekek ugyanis ebben az esetben a szülői mintát követik, és nem saját képességeik alapján döntenek.

Kijelentette: ha a felső tagozatot és a középiskolát egy oktatási szakasznak tekintjük, akkor az ország mintegy 2400 településén lévő felső tagozatok "be fognak húzódni" a 210-230 településén lévő középiskolákba.