Megsemmisítették a kórháztörvényt

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette a kórháztörvényt, mert a jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők nem tárgyalták érdemben újra, hanem változtatás nélkül elfogadták. A törvény kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a parlamentben napirend előtti beszédében sajnálatát fejezte ki az AB döntése miatt, ugyanakkor hozzátette: megnyugtató, hogy a testület nem a törvény tartalmának vizsgálata alapján helyezi hatályon kívül a jogszabályt.

A kórháztörvény kapcsán több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény alkotmányellenességének megállapítását kérve. Emellett Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányértelmezésre irányuló indítványt adott be az AB-hez. Az államfő a törvényhozási eljárásban betöltött szerepének értelmezését kérte annak kapcsán, hogy az Országgyűlés 2003. június 23-i rendkívüli ülésén változatlan formában fogadta el a kórháztörvényt, amelyet a köztársasági elnök aznap küldött vissza megfontolásra a parlamentnek.

Mádl Ferenc is az ALkotmánybírósághoz fordult

Hétfőn először a köztársasági elnök beadványa kapcsán hirdetett határozatot az AB. E szerint ha az Országgyűlésben nem biztosítják a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény érdemi újratárgyalásának feltételeit, megsértik az alkotmányt. Az érdemi újratárgyalást biztosító eljárási szabályoknak garanciális jelentőségük van a jogbiztonság és a hatalmi ágak elválasztása elvének érvényesülése szempontjából, ezért az alkotmány vonatkozó bekezdésének megsértése a törvény közjogi érvénytelenségének megállapítását vonja maga után. Az Alkotmánybíróság a közjogi érvénytelenség megállapítása esetén a törvényt megsemmisíti - mondta ki a testület.

Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a köztársasági elnököt értesíteni kellett volna a törvény újratárgyalásának időpontjáról, hogy lehetősége legyen az ülésen felszólalni, ez azonban nem történt meg.

A határozathoz három alkotmánybíró párhuzamos indokolást, öten pedig különvéleményt csatoltak, így a határozat meghozatalánál Holló András elnöki szavazata döntött. A különvéleményt megfogalmazók - Bagi István, Erdei Árpád, Harmathy Attila, Strausz János és Terstyánszkyné dr. Vasadi Éva - a testület azon értelmezésével nem értett egyet, mely szerint ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés újratárgyalta, a köztársasági elnöknek nincs más lehetősége, alá kell írnia a törvényt. A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybírák szerint, ha az eredeti szöveget a képviselők módosítják, és a módosított szövegrész miatt alkotmányossági aggálya van a köztársasági elnöknek, akkor joga van az AB-hez fordulni.