Megsemmisítették a kórháztörvényt

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette a kórháztörvényt, mert a jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők nem tárgyalták érdemben újra, hanem változtatás nélkül elfogadták. A törvény kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a parlamentben napirend előtti beszédében sajnálatát fejezte ki az AB döntése miatt, ugyanakkor hozzátette: megnyugtató, hogy a testület nem a törvény tartalmának vizsgálata alapján helyezi hatályon kívül a jogszabályt.

Az Alkotmánybíróság határozathirdetésén számos politikus megjelent. A Fidesz részéről ott volt Pokorni Zoltán, Selmeczi Gabriella és Mikola István volt egészségügyi miniszter. Megjelent a törvény kapcsán aláírásgyűjtő akciót indító Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula, az MDF részéről pedig Csáky András.

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a határozat kihirdetését követően elmondta, hogy fél sikernek tartja az AB határozatát, és sajnálja, hogy a törvény tartalmi részével nem foglalkozott az Alkotmánybíróság. Az aláírásgyűjtési akció ezért folytatódik. "Ha a politikai elit nem képes olyan törvényt hozni, ami 10 millió ember jogait garantálni tudja, akkor döntsön erről maga a nép, népszavazással" - közölte. Az Országos Választási Bizottság által jóváhagyott íven a következő kérdés szerepel: "Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?"

Az aláírásgyűjtéshez csatlakozó Magyar Orvosi Kamara titkára, Mánya Kristóf a határozatot követően elmondta: megelégedéssel vették az Ab döntését. Emlékeztetett arra, hogy hogy ugyanolyan kifogásaik voltak a törvénnyel kapcsolatban, mint amiket Mádl Ferenc megfogalmazott. Hozzátette: csak egy új törvény elfogadása kerülhet szóba a kamara szerint, amelynek megfogalmazásásához a szakmai szervezetekkel is egyeztetnek, valamint tartalmazza minden egészségügyi dolgozó jogállását

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a hétfőn kihirdetett határozat nem kizárólag a kórháztörvényről szól, hanem bebizonyította, hogy nem működik a szocialisták gyakorlata, nem lehet az ellenzék és a köztársasági elnök nélkül törvényt hozni. "nyilvánvalóvá vált, hogy a kormánypártok hatalmukkal nem élhetnek vissza" - közölte. Hozzátette: nem kérdéses, hogy a kormánypártok megpróbálják újra elfogadtatni a törvényt.

"Sok szerencsétlen ember életesélyét adta vissza ez a döntés" - közölte Mikola István, aki szerint az egészségügy több területén van csőd közeli helyzet, ezért sürgős változtatásra van szükség.

Csáky András közölte: az MDF továbbra is kész az egyeztetésre, hiszen konszenzus nlkül nem lehet lényegi előrelépés.

Az Országgyűlés sajtóirodájának közleménye szerint a kormánypárti politikusok a mérlegelés során az Országgyűlés működőképességének biztosítását tartották szem előtt. A döntés alkotmányosságilag nem volt helyes - tartalmazza a közlemény, mely szerint a legfontosabb most a szükséges jogi lépések megtétele. Ennek mibenlétére azonban nem tér ki a dokumentum, csakúgy, mint a házelnök esetleges felelősségének kérdésére sem. Szili Katalin később azt közölte, hogy senkinek a felelősségét nem vizsgálják az ügyben. Hozzátette: figyelembe kell vennie a frakciók szempontjait is a mérlegeléskor.

Elmondta, felkérésére az ügyrendi bizottság áttekinti az Alkotmánybíróság eddigi, a Ház működésével kapcsolatos határozatait, a NATO-hoz történt csatlakozásból és az európai uniós tagságból következő feladatokat, valamint az Országgyűlés működőképességének biztosítása érdekében megteendő intézkedéseket. Hozzátette, ezekről a kérdésekről a parlamenti ülésezés szünetében a pártokkal egyeztetni fog.

"A szocialista képviselőcsoport sajnálattal, de tudomásul veszi, hogy az úgynevezett kórháztörvény 'pillanatnyi elfogadása' a köztársasági elnök és a parlament közti eljárási vita áldozata lett" - ismertette az MSZP-frakció álláspontját Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője közleményben. A frakció "ugyanakkor megnyugvással tapasztalja, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi kifogást nem emelt az ellen, hogy az egészségügyi intézmények az ingyenes ellátást megőrizve - a színvonalasabb gyógyítás és a jobb körülmények érdekében -, megfelelő feltételek mellett magántőkét is bevonjanak" - közölte Lendvai.

Hozzátette: mivel a magántőke bevonása a kórháztörvénytől függetlenül az eddigi jogszabályok értelmében is lehetséges, az Alkotmánybíróság döntése ezt a folyamatot nem hátráltatja, csak - a szocialisták sajnálatára - felfüggeszti azoknak a pénzügyi és szakmai garanciáknak a kötelezővé tételét, amelyekkel a törvény terelni és szabályozni igyekezett a tőkebevonást. "A szocialisták javasolják, hogy az egészségügyi intézmények tulajdonosai a megfelelő szabályozásig törvényi kötelezettségek híján is érvényesítsék a szakmai és pénzügyi biztosítékokat" - közölte a frakcióvezető.

Hozzátette: mivel az Alkotmánybíróság döntése ismét rávilágított a házszabály némely hiányosságára és többértelműségére, a szocialisták javasolják, hogy a házszabály módosítása során az illetékes bizottságok minél hamarabb dolgozzanak ki javaslatot a szükséges pontosításra, például a rendkívüli ülés idején érvényesíthető szabályokra, vagy arra, hogy a képviselőket valóban csak a hagyományos levélformában és nem a korszerűbb, elektronikus úton lehet-e értesíteni az ülésekről.

Az SZDSZ szerint elkötelezetten tovább kell vinni az egészségügyi reformot - mondta Kuncze Gábor az MTI-nek. "Semmi más nem segíthet, csak ha többletforrásokat tudunk bevonni, de ez nem lehet többlet költségvetési kiadás" - vélte a kormánypárti politikus.

Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke a demokratikus működéshez visszavezető út első lépésének nevezte az Alkotmánybíróság kórháztörvényt megsemmisítő határozatát. Ezt azzal indokolta: ha az ország köztársasági elnöke megfontolásra visszaküldi a parlamentnek a törvényt, "azt ilyen cinikusan visszautasítani, illetve nevetségessé tenni elfogadhatatlan az ország állampolgárai számára".

"Tízmillió magyar állampolgár sorsát érintő, társadalom tudta és beleegyezése nélkül megváltoztatni egy egész ellátórendszert, mint az egészségügyet, nem lehet" - tette hozzá. Mint mondta, az EDDSZ ragaszkodik a közszolgálatok és a nemzeti vagyon megőrzéséhez, valamint ahhoz, hogy a szükséges fejlesztési pénzeket ne magántőkéből, hanem egy létrehozott egészségbiztosítási fejlesztési alapon keresztül biztosítsák. Cser Ágnes közölte: a szakszervezet kedden jelenti be, hogy csatlakozik a Munkáspártnak a kórháztörvény megsemmisítésére irányuló népszavazási kezdeményezéséhez.