Az adatvédelmi biztos szerint valószínűleg törvényellenes volt a VIP-lista közlése

Majtényi László adatvédelmi biztos hétfőn sajtótájékoztatót tartott a VIP-listával kapcsolatban. A biztos nem akart egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, hogy jogszerű-e a lista nyilvánosságra hozása. Ehelyett csak annyit közölt, hogy nem lehet a törvényekből levezetni, hogy jogszerű volt a közlés.

Az ombudsman július 20-án már foglalkozott a kérdéssel, akkor a Magyar Hírlap szerkesztősége érdeklődött arról, hogy nyilvánosságra lehetne-e hozni a teljes VIP-listát. Akkor megfogalmazott véleménye szerint: "a VIP-listán szereplő személyek adatait állami szerv törvényesen nem hozhatja nyilvánosságra." "közfeladatot nem teljesítő személyek adatait sem a Kormányzati Ellenőrző Hivatal, sem más közigazgatási szerv nem hozhatja nyilvánosságra; a közfeladatot ellátó személyek adatai pedig csak abban az esetben hozhatók nyilvánosságára, ha az adott személy által gyakorolt hatáskör és a neki juttatott kedvezmény közvetlen kapcsolatba hozható". Majtényi most tulajdonképpen annyit mondott csupán, hogy júliusi álláspontja nem változott.

Az ombudsman szerint három, részben ellentmondó jogforrás vonatkozik a mostani ügyre. Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat közérdekből nyilvánosságra hozható. A hitelintézeti törvényből kiderül, hogy a banktitoknak minden esetben elsőbbsége van. Az Alkotmánybíróság egy határozatában pedig az olvasható, hogy a közszereplők magánélete a többi emberénél korlátozottabb, ezért bizonyos személyes adataik nyilvánosságra hozhatóak.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magyar törvényekben nem szerepel a "közszereplő" kifejezés, csak az Alkotmánybíróság határozatában található meg. (A "közszereplő" szó jelentését Majtényi a "híres ember" szinonimával világította meg.) Vagyis nehéz a közszereplőket érintő jogokról beszélni úgy, hogy pozitív jogforrás nem szól róluk. (Az Alkotmánybíróság törvényeket nem hozhat, csak az alkotmányhoz fűződő viszonyukat vizsgálhatja, vagy értelmezheti az alaptörvényt; ezért határozatai nem tekinthetőek pozitív jogforrásoknak.)

Annyi a törvényekből egyértelműen kiderül, hogy törvényi felhatalmazás, vagy az érintettek beleegyezése nélkül nem lehet nem közszereplőkről ilyen listát nyilvánosságra hozni. Ha nem szerepelnének nem közszereplők a most nyilvánosságra hozott táblázatban, akkor is felvetődhetnek jogi aggályok a hitelintézeti törvény szigora miatt. Ugyanakkor lehetséges lenne olyan, szintén törvényekből kiinduló álláspont is, ami védhetővé tenné a listát. A fenti, július 20-i idézet utolsó tagmondata - mely szerint a közszereplők adatait is csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha az adott személy által gyakorolt hatáskör és a neki juttatott kedvezmény közvetlen kapcsolatba hozható - felveti azt a kérdést is, hogy vajon bármely közszereplőt szerepeltetni lehetne-e a listán, amennyiben elfogadjuk, hogy a "híres emberek" rajta lehetnek. Ugyanis egy színész, sportoló stb. tevékenységének megítélésével nem hozható közvetlen kapcsolatba pénzügyeinek alakulása, míg a politikusoknál nyilvánvalóan más a helyzet. Majtényi az [origo]-nak erre vonatkozó kérdésére nem tudott egyértelműen válaszolni. "Ez most csak erkölcsi kérdésként merülhet fel, hiszen a törvény nem tesz különbséget közszereplő és közszereplő között, hiszen a közszereplőkről egyáltalán nem rendelkezik. Ezért a törvény nem ismeri a választ."

Majtényi szerint az ilyen jogértelmezési problémák csak akkor lennének elkerülhetőek, ha ajánlása értelmében az Országgyűlés végre törvényt hozna a közszereplők jogállásól.

Ajánló: