Gazdagok és híresek élete - a magyar börtönökben<br/>

Az [*****] utánajárt, hogy híres emberek, gazdagok, intellektuális bűnözők a magyar börtönökben élveznek-e bármilyen előnyt a többi elítélthez képest. Megszólalnak ismert ügyvédek, rabok és Stadler József, a börtönviselt vállalkozó is. A büntetés-végrehajtási intézetek semmilyen előnyt sem biztosítanak országosan ismert foglyaiknak, de mint több beszámolóból kiderült, a rabok megkülönböztetett tisztelettel övezik őket.

Csak két elítélt tölti jelenleg büntetését, akik országosan ismert pénzügyi vezetőként követtek el törvénysértéseket. Lupis József, a Lupis Brókerház volt vezetője a Budapesti Gyűjtőfogház és Börtön, míg Kunos Péter, az Agrobank volt vezérigazgatója a Baracskai Börtön lakója. Kettejükön kívül a Globex-vezetők tekinthetőek még fehér gallérosoknak, ők előzetes letartóztatásban várják utolsó tárgyalásukat. (Szintén hírhedt esetté vált Stadler József, akasztói vállalkozó ügye, ő azonban nem tekinthető a fogalom szigorú értelmében fehér galléros bűnözőnek, mert nem különleges pozícióját használta fel bűntett elkövetésére, hiszen áfacsalást elvileg bármelyik vállalkozó elkövethet.) Különös figyelem irányul ezekre az esetekre: a bankár-elit megbüntetése több jobboldali párt egyik kedvenc kampánytémája volt, a médiumok a hírességek pereit percről percre követik, Kunos ügyében a köztársasági elnök és igazságügy-miniszter is foglalkozott az üggyel. (Míg az elnök jóváhagyta Kunos kegyelmi kérvényét, a miniszter nem írta alá, megakadályozva a bankár szabadon bocsátását.) A fokozott figyelem éppúgy használhat és árthat is egy ügynek, véli Zamecsnik Péter ügyvéd, aki az első fokú ítéletig Kunos védője volt. "Jó, hogy sokan figyelnek egy ügyet, mert (túl azon, hogy hízeleg az ügyvéd hiúságának) a kontroll nagyobb odafigyelésre kényszeríti a nyomozókat. A politikusok részéről a legveszélyesebb a nyomás, divat lett mostanában perekre terelni a közfigyelmet" - állította az ügyvéd az [*****]-nak. Az erős nyomás ellenére Zamecsnik szerint az igazságszolgáltatás teljesen tiszta, megvédi őket az eljárásjog. "Volt már néhány szerencsétlen mozzanat, például Horn látogatása a bíróságon Kunos tárgyalásakor, de szent meggyőződésem, a politika ki van zárva a tárgyalótermekből. Megeszem az összes politikust, csak ők sugallják, hogy a politika befolyásolhat döntéseket" - tette hozzá az ismert védő. Orosz Balázs, Kunos és Lupis védője szerint sincs hatással a politika vagy a nyilvánosság a tárgyalásokra, sőt – állítása szerint - nem is találkozott még ilyen befolyásoló erőkkel.

A gyanúsítottak általában először előzetes letartóztatásba kerülnek. Zamecsnik szerint felháborító, mennyire megnehezítik ez alatt az idő alatt a gyanúsítottak életét a hatóságok. Üzleti ügyeiket gyakorlatilag egyáltalán nem intézhetik, pedig a fizikai korlátozáson túl egyéni jogaikban nem korlátozhatók az előzetesben lévők. "A nyomozók félreértik az előzetes intézményét, Nyugat-Európában elképzelhetetlen például, hogy ennyire megnehezítsék a telefonálást. Hatalmas károkat okoznak ezzel a gyanúsítottaknak, akik csak akkor tudnak személyes, az ügyhöz nem kapcsolódó dolgokkal foglalkozni, ha multifunkcionális ügyvédet fogadnak, aki egyszerre intézi a cég és a tárgyalás ügyeit. Egy védőnek azonban nem lenne feladata üzleti ügyek után rohangálni." Zamecsnik nem volt hajlandó állítását példákkal alátámasztani. Orosz Balázs ezt teljesen másképp látja, szerinte "az előzetes értelme pont az izoláció, egyáltalán nem kifogásolható a jelenlegi gyakorlat". Ő csupán a számítógép-használat megtiltását tartja fölöslegesnek.

Az elmarasztaló ítélet kihirdetése után megkezdődik a börtönbüntetés. A rabok a börtönben jó esetben dolgozhatnak, a semmittevés ugyanis sok elítélt szerint a büntetés legelviselhetetlenebb része. Juhász százados, a baracskai börtön munkatársa szerint a BV igyekszik minden elítéltnek képesítésének megfelelő munkát találni, ez azonban a lehetőségek szűkössége miatt nem mindig sikerül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az értelmiségieknek nem kell fizikai munkát végeznük.
Kunos és Lupis nem kívánnak büntetésük alatt senkinek sem nyilatkozni, rabtársaik pedig az őrök utasítására nem beszélhetnek konkrétan helyzetükről, de megpróbáltuk felmérni, milyen lehet egy elit-elítélt, értelmiségi vagy kiemelkedően jómódú rab helyzete.
Az értelmiségiek általában a börtön adminisztrációs osztályán, könyvtárában dolgoznak, vagy éppen műszakvezetők, amit a börtönben csoportvezetőnek neveznek. Kunos Péter például börtön-könyvtáros Baracskán. Igyekeznek az elítélteket börtönben végzett munkájuk szerint egy zárkába költöztetni. A képesítésnek megfelelő munka kiválasztása és a munkahely szerinti elhelyezés a börtönök vezetése szerint segít oldani az összezártság okozta feszültségeket. Az [*****]-nak nyilatkozó elítéltek mind hasonló végzettségű és hasonló rabmunkát végző elítéltekkel vannak összezárva. Egy a pesti Gyűjtőben lévő diplomás sikkasztó például öt másik értelmiségivel él együtt.
A börtönben a legtöbb szakértő szerint nagyon szigorú hierarchia van, bár erről a rabok nem szívesen beszélnek. Kránitz Mariann szerint "a hihetetlenül éles hierarchia alapvetően meghatározza egy rab helyzetét. E helyzet függ a tettől, amit elkövetett, anyagi helyzetétől, eszétől és persze személyes fellépésétől. Ha például a fiatalkorúak börtönébe új elítélt érkezik, ledobnak elé egy törülközőt. Ha felveszi, úgynevezett "köcsög" lesz, ha nem, megküzdhet a "bikával", a hierarchia csúcsán álló fiúval. A felnőtteknél legalul a gyermekek sérelmére erőszakoskodók állnak, őket mindenki megveti. Az intellektuális bűnözőket általában tisztelik, magasan állnak a ranglétrán. A munkanélküliség és az összezártság miatt hatalmas szerepe van annak, ki hol helyezkedik el." Zamecsnik is így látja a helyzetet. "Annyira fontos a szigorú hierarchia, hogy tulajdonképpen még a fegyőröknek is megvan benne a maguk helye. Az intellektuális bűnözőket azért is tisztelik, mert tanítják, segítik a többi elítéltet. Kunos írni-olvasni, sakkozni tanítja rabtársait (Kunos Péter a Magyar Sakkszövetség elnöke volt). A legjobb helyzetben egyértelműen a jogi képesítésű elítéltek vannak, akik fontos tanácsokkal segíthetnek a többi elítéltnek." Kunos korábbi nyilatkozata alátámasztja Zamecsnik véleményét: az előzetes után sokszor dicsekedett azzal, hogy cellatársainak elmagyarázta az E-hitel rejtelmeit. Akkor azt állította, ha bevonul a börtönbe, ő lesz a Kunos doktor, aki segít a raboknak eligazodni jogi ügyeikben. Orosz Balázs azonban úgy véli: "Kevés hely van a világon, ahol mindenki egyenlő, talán csak a közlekedésben és a börtönben van ez így." Egy budapesti rab szerint az elítéltek között a civil életből hozott kapcsolatok a legfontosabbak. "Akiket kint tiszteltek, azt bent is tisztelik."
Kunos Péter, mielőtt bevonult volna a börtönbe, az előzetesben szerzett tapasztalatai alapján azt állította: "Ott is tisztelni fognak, mert sok mindent tudok. Az ilyen embereket tisztelni szokták." Stadler József, az ismert akasztói vállalkozó, aki már elkezdte letölteni büntetését, ám menetközben a per újratárgyalására kötelezték a bíróságot, az [*****]-nak megerősítette, az ismert embereket tekintély övezi a börtönben. "Tisztelt mindenki, a kis bűnözőtől a nagyig. Velem soha, senki sem szemtelenkedett" – emlékezett Stadler.
Az elítéltek nyilatkozatai sokszor nagyon tömörek és visszafogottak, hiszen a börtön egy munkatársa végig jelen van az interjúk során, a börtönhierarchiáról pedig Zamecsnik szerint nem szívesen beszélnek szabadulásuk után sem. Egy elítélt mégis említette, hogy még a zárkán belül is szigorúan megvan mindenkinek a helye a rangsorban. Baracskai elítéltek beszámolói szerint is sok segítséget nyújtanak a képzettebb rabok a társaiknak. A börtön ezt segíti szervezett formában, tanfolyamokkal, de magánkezdeményezésekre is van példa. Beadványok, levelek megfogalmazásában segítenek a műveltebb rabok, a legfontosabb szerepe az írni tanításnak van. „Van egy értelmiségi réteg, persze, de azért az emberek bent egyformán beszélnek mindenkivel. Nincs az, hogy egy volt kormánytag nem áll szóba 3 elemit végzett emberekkel, nincs felsőbbségeskedés" - utalt egy elítélt például Kunos Péterre, aki 1989-90-ben pénzügyminisztériumi államtitkár volt. A segítőkész művelt rabok komoly tekintélynek örvendenek, és általában nem kérnek semmilyen ellenszolgáltatást segítségükért Baracskán.

Ha egy elítélt a civil életben gazdag, az komolyan befolyásolhatja a börtönben eltöltött éveit. Zamecsnik úgy tudja, "a börtönben az erő és az ész mellett a pénz a domináló erő. Komoly seftelés folyik a rabok között." Kunos például börtönbe kerülése előtt úgy nyilatkozott, hogy majd havi ötezer forintért megveszi a két legkeményebb rabot, és nem lesz problémája. Nem sikerült megtudni, vajon sikerült-e terve, de a beszámolók szerint pénz helyett néhány doboz cigaretta is megteszi. A pénz mellett ugyanis a cigaretta is alapvető értékmérő, a rabok közti elszámolásban nagyon komoly szerepe van. „Vagyonok és adósságok keletkezhetnek a büntetés alatt. A börtönökben pénzért gyakorlatilag bármihez hozzá lehet jutni" - állítja Zamecsnik. Kránitz Mariann szerint - bár nem olyan a helyzet, mint az USA-ban, ahol a milliomos rabok luxus körülmények között, éttermi koszton és örömlányokkal töltik büntetésüket - pénzzel itt is sok mindent el lehet érni. "A rabok találékonysága korlátlan, és megvesztegethető őrök is akadnak. A sütibe drogot sütnek, a pörköltet pálinkaszafttal öntik fel a látogatók. A rabok egymás között seftelnek, a legdrágább kincs a cigaretta. A csicskások, a lenézett vagy adós rabok pedig kötelesek kiszolgálni a felettük állókat"- nyilatkozta Kránitz. A rabok szerint is nagyon komoly szerepe van a pénznek a börtönben. "Jobb a helyzete annak, akit kívülről támogatnak. Felnéznek arra, akinek mindene megvan, sokan irigylik őket. Van, aki ezt ki is használja. Például cigiért, kávéért kimosatja másokkal a ruháit, ilyenek..." – nyilatkozta egyikük. A baracskaiak egyetértettek abban, hogy a cigaretta és a kávé a legértékesebb javak a börtönben. Ezekkel a dolgokkal itt bent szinte bármi elérhető – állították. Orosz Balázs ellenben úgy látja, hogy semmivel sincsenek különb helyzetben a gazdagok a börtönben. "Persze, a pénznek valamennyire mindenütt szerepe van. Akinek például jobb cipője, joggingja van, az látszik a sportversenyek alkalmával a börtönben is" - véli az ismert ügyvéd.

Azzal, aki híres, az őrök is kicsit másképp viselkednek. Zamecsnik szerint "a börtönőr is csak ember, nem tud elvonatkoztatni benyomásaitól, melyeket a médiában szerzett". Ezekről a kapcsolatokról azonban senki sem beszél. Az őröknek tilos, sok rab nem is tudja, hogy egy intézetben él egy közismert emberrel, márpedig ilyen zárt közegben nehéz ezt eltitkolni, ha nem tesznek óvintézkedéseket az intézmény vezetői. Kunos és Lupis büntetése megkezdésekor nyilatkozatban kérte a börtönt, ne engedjenek be hozzájuk újságírókat. Orosz Balázs szerint azért, mert ha feltűnik a nevük a sajtóban, mint elítéltek, akkor a közvélemény emlékezni fog rájuk, és nehezebb lesz visszailleszkedniük a társadalomba.

Magyari Péter

Ajánló: