A galambászt öli az ideg a madárkór miatt

A madárinfluenza miatt karanténba zárt két település, Nagybaracska és Csátalja lakói láthatóan nyugodtan tűrik, hogy alig 24 óra leforgása alatt az egész ország rájuk lett kíváncsi. A helyiek nem félnek a betegségtől, és eszük ágában sincs lemondani a rántott csirkecombról. Az egyik tévé riporterét ki is nevették a kocsmában, mikor megkérdezte az embereket, "rettegnek-e a vírustól?". Bár félelem és pánik nincs, a helyi galambászt "megöli az ideg a döglött hattyúk miatt".

A nagybaracskai vegyesbolt eladójának, Vida Jánosnénak a hétköznapjait azért megzavarta az eddig csak a tévéből ismert vírus felbukkanása: nem tudja, ezentúl hogyan hozza át az ebédet a szomszéd faluból 70 éves édesanyjának. Már előre figyelmeztették, hogy nem engedik be a húsételekkel a rendőrök. "Ráadásul itt a hétvége, ilyenkor anyukámtól visszük a csirkét, a tojást, egy darabig most mindent otthon, a szintén nem messzi Dávodon pénzért kell megvennem" - sajnálkozott.

Az egyik vevő, aki kérte, ne írjuk le a nevét, nehogy "megszólják", egy másoktól nem hallott elmélettel állt elő. Állítása szerint biztosan sok helyen vágtak csirkét az éjszaka. "Tudják, a falusi ember, ha józanul gondolkodott, biztos, ami biztos, inkább levágott egy pár darabot" - mondja az asszony. Szerinte ugyanis a tévében elég sokat lehetett látni, amint hurcolják el és ölik le a csirkéket az olyan helyeken, ahol felbukkant a madárinfluenza.

A mai napig Haladás néven működő szövetkezet ügyeletes portása, Király József cseppet sem volt nyugtalan. Úgy tűnt, alaposan áttanulmányozta az önkormányzat tájékoztatóját, mert pontosan tudta, hogy az állatokban kimutatott vírus az emberre "nem ugrik át csak úgy, egyszerűen", ahhoz huzamosan, sok állattal kell kapcsolatba kerülni. Ő is, akárcsak a többi falubeli, akivel elbeszélgettünk, el sem gondolkodott azon, hogy most egy darabig hanyagolni kellene a rántott és paprikás csirkét, a többi baromfiból készült finom falattal egyetemben.

Akad azért, aki fél

Egy idős asszony viszont, aki éppen bevásárolni indult kis kézikocsijával, mikor megkérdeztük a madárinfluenza felbukkanásáról, bevallotta: ő bizony fél egy kicsit. Annyira azért nem, hogy ne egyen baromfihúst, de a többséghez hasonlóan ő is bezárta az ólba tyúkokat.

A rántott csirke és a tollpaplan kinn marad

Akárcsak Lehoczky Antal, aki Csátalja egyik legfőbb "madarásza": a számtalan malac, bárány és kecske mellett tyúkokat, libákat és vagy nyolcvan galambot tart a portáján. Igazi madárkülönlegességeket is büszkén megmutat, a vörösfácán-párt és egy ritka galambfajtát. "Nem a bezártsághoz vannak szokva így nappal" - magyarázta, mikor kérdeztük, hogy a madarak mindig ilyen nagy lármát csapnak-e. "Én bizony lelődözném az összes vadmadarat meg hattyút, folyton itt szállnak felettünk" - mondta. "Az ideg öl meg tegnap óta, hogy valami baja lesz a galambjaimnak" - teszi hozzá, megmagyarázva, miért gondolkodik ilyen drasztikus intézkedéseken.

A rendőrség valóságos gyűrűbe zárta a két békés községet: autó, busz "se ki, se be" nem mehet megállítás és ellenőrzés nélkül. Főként élő baromfit, ételt és tollat keresnek, és valóban belenéznek minden egyes csomagtartóba. Ha valaki nagyon akar, azért átjutna a rántott csirkéjével a rendőrkordonon, mert a táskáinkat a hét ellenőrzésből csak kétszer nyittatták ki, és akkor sem néztek a mélyére. A rendőrök hivatalosan nem nyilatkozhattak ugyan, az [origo]-nak név nélkül annyit azért elárultak: a többség békés megadással tűri az ellenőrzést, és a gyér forgalom miatt fennakadás sem volt. Elmondásuk szerint volt olyan női sofőr, aki még el is viccelődött, hogy vajon engedélyezett-e a szárnyas betét ki- vagy bevitele.

Gergely Zsófia