Az OVB 8-2 arányban hitelesítette azt az MSZP-s népszavazási kérdést, amely szerint a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhatnának el támogatást. A fideszes és a KDNP-s OVB- delegált nemmel szavazott, mert úgy vélték, hogy ez sérti a pártok alkotmányban foglalt jogosítványait, illetve olyan aránytalan korlátozást jelentene, amely ellehetetlenítené a pártok működését.

Szintén hitelesítették 8-2 arányban azt a kérdés, amely szerint az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlen lenne a polgármesteri tisztséggel. Ugyancsak átengedték - 7-3 arányban - azt a kezdeményezést, amely megszüntetné az országgyűlési képviselők elszámolási kötelezettséggel nem terhelt költségtérítését. Hitelesítették 9-1 arányban az állami vezetők rendszeres vagyongyarapodási vizsgálatáról szóló kérdést is.

Elfogadták 6-4 arányban azt a kezdeményezést is, amely a jogszabályban meghatározott munkakört betöltő köztisztviselők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot írna elő.

A testület 6-4 arányban elutasította azt a kezdeményezést, amely szerint a pártok kiadásait a szokásos piaci árak figyelembevételével ellenőrizné az Állami Számvevőszék. Az OVB arra hivatkozott, hogy a kérdésre válaszoló állampolgárok számára nem biztos, hogy egyértelmű a szokásos piaci ár fogalma, és azt sem, hogy a kérdés miben változtatna a jelenlegi gyakorlaton.

Szintén ilyen arányban utasították el azt a kérdést, amely szerint a pártoknak a kampánykiadásaikat nyilvános forgalmú bankszámláról kelljen kiegyenlíteniük. A testület többsége úgy vélte: nem egyértelmű a nyilvános forgalmú bankszámla fogalma, az MSZP-s és az SZDSZ-es OVB-delegált szerint viszont ez azt jelenti, hogy a bankszámla nem esik banktitok alá, a kezdeményezés pedig arra irányul, hogy tegyék tisztává a kampánykiadásokat, ne táskából fizessék ki a pártok a költségeket.

Az OVB szintén az egyértelműség hiányára hivatkozva egyhangúlag utasította el azt a kérdést, amely szerint a pártokkal együttműködő ifjúsági szervezetek gazdálkodására a pártokra irányadó szabályok vonatkoznának.

Az OVB nem hitelesítette azt a hat MSZP-s kérdést, amelyek arról szólnak, hogy a közpénzekből finanszírozott egyedi támogatásokból ne részesülhessen egy bizonyos kör, így például az előkészítésben, a döntés meghozatalában résztvevők, valamint az állami vezetők, azok közeli hozzátartozói, és a tulajdonukban álló gazdasági társaságok. A testület többsége nem találta egyértelműnek az egyedi támogatás fogalmát. Még az MSZP-s delegált is azt mondta: nehezen látható be, hogy a kormány miért nem alkotja meg ezeket a szabályokat, amikor ezt feles törvényekkel megtehetné, azonban - folytatta - ezt a szempontot, az OVB nem vizsgálhatja.

Az OVB egyhangúan utasította el, szintén az egyértelműség hiánya miatt, azt a kérdést, amely a közpénzekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságáról szól.

A tagok egyhangú döntéssel nem hitelesítették azt az öt szocialista kezdeményezést sem, amelyekben törvényjavaslatok számai szerint tettek fel kérdéseket, például a pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről, az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról, illetve a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságával összefüggésben. A testület szerint így nem értelmezhetőek a kérdések, nem várható el az állampolgártól, hogy ő bogarássza ki, melyik törvényről van szó.

Az MSZP-s kérdések tárgyalása előtt a fideszes delegált felvetésére vita alakult ki arról, hogy rendben vannak-e a kezdeményezéshez szükséges országgyűlési képviselői aláírások.

Bordás Vilmos (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdeményezésben a harmadik oldaltól, a kilencedikig sorjáznak az aláírások, ezért nem látja megállapíthatónak, hogy minden képviselő támogatott-e minden kérdést.

Halmai Gábor, az OVB alelnöke is azt mondta: valóban "nem szép" ez a megoldás. A testület végül 6-4 arányban úgy döntött, érvényesnek tekinti a kezdeményezést.

Az OVB ezt megelőzően egyhangúlag elutasította Cs. Kádár Péter, a Magyar Rádió nyáron elbocsátott munkatársának kezdeményezését, aki arra várt egyetértő választ, hogy 2009-től ne lehessen országgyűlési képviselő, aki az önkormányzati tisztségviselő, megyei közgyűlési elnök és alelnök.

A testület hitelesítette egy magánszemély népi kezdeményezését, mely szerint az Országgyűlés tűzze napirendjére olyan új törvényi szabályozás megtárgyalását, amely egészségügyi indokokhoz köti "a művi meddővé tétel feltételeit".