Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az egészségbiztosítási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, mert szerinte súlyos hibák történtek az elfogadásakor, és nincsenek megnyugtató garanciák arra, hogy egyes betegek nem szenvednek majd hátrányt. Szerinte veszélyes kísérletről lenne szó, amelynek mindannyian a kísérleti alanyai lennénk. Az államfő döntése azt jelenti, hogy a törvényt ismét megtárgyalják az országgyűlési bizottságok, ezután pedig újra szavaznak róla a képviselők. Ezzel Sólyom több hónappal késlelteti a hatályba lépést. Zárószavazás várhatóan február 11-én lesz.

"A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki" -  mondta csütörtökön az államfő. Sólyom László ezért a törvényt - észrevételeivel ellátva - visszaküldte a parlamentnek megfontolásra. Sólyom a törvény tartalmával és az elfogadás módjával kapcsolatban is kifogásokat emelt.

Súlyos törvényalkotási eljárási hiba az államfő szerint, hogy a szakmai szervezeteknek - például az orvosi kollégiumoknak - nem volt idejük a véleményalkotásra. A törvény ráadásul az utolsó pillanatig változott, és ezért nem volt elég ideje a képviselőknek, hogy felelősen döntsenek a törvényről - tette hozzá.

Sólyom szerint problémát jelent, hogy nem készült valódi hatástanulmány, és nincs használható külföldi tapasztalat sem egy ehhez hasonló rendszer bevezetésére. "Ez veszélyes kísérlet" - fogalmazott az államfő. Szerinte ennek "mindannyian kísérleti alanyai" lennénk. Az államfő úgy vélte, szükséges lett volna, hogy egy ilyen nagy horderejű átalakításnál a kormány és az ellenzék megegyezésre jusson. Ugyanúgy szükséges lenne, hogy az egészségbiztosítási törvényt az orvosok is támogassák, de legalábbis elfogadják. "Egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes" - jelentette ki.

Sólyom hiányolta az arra vonatkozó számításokat, hogy pontosan mennyi pénz jutna a hatékonyság és az ellátás javítására. A végrehajtási szabályoknak még csak a koncepciója sem készült el - mondta. Az államfő szerint a december 17-én elfogadott törvény lehetővé tenné, hogy a biztosítók válogassanak az ügyfelek között, hiányzik ugyanis a garancia arra, hogy ezt nem fogják megtenni. Nem azzal van probléma - hangsúlyozta Sólyom -, hogy verseny lesz az egészségügyben, az új szabályozás azonban éppen a - szerinte hasznos - árversenyt zárja ki. Azt is kifogásolta, hogy az állam éppen ellenőrző és szervező feladatát ruházza át a pénztárakra.

Több hónapos csúszás

A köztársasági elnök döntése következtében a törvényt ismét meg kell tárgyalnia az országgyűlési bizottságoknak, ezután pedig újra szavaznak majd róla a képviselők. A jelenlegi politikai helyzet alapján valószínű, hogy az újratárgyalások és -szavazás után akár változatlan formában ismét elfogadná a reformot a parlament, hiszen az - mint a december 17-ei ülésen kiderült - élvezi a kormánypárti képviselők támogatását.

Ugyanakkor a köztársasági elnök a visszaküldéssel több hónapos csúszást okozhat a törvény hatályba lépésében. A 2008-as tavaszi ülésszakban ugyanis először csak február 11-én ül össze a parlament. Az országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszak ezen a napon tűzi napirendre újra a törvényt, amelyet a záróvita és a zárózavazás szabályai szerint tárgyalnak újra. Ezért várhatóan már február 11-én szavaznak is a jogszabályról - közölte Szili Katalin házelnök. A törvényhez a kijelölt bizottságok és a kormány nyújthat be módosító indítványokat - tette hozzá.

Nem akarnak rendkívüli ülést

Elvileg, a házszabály szerint van arra lehetőség, hogy még az ülésszak februári kezdete előtt összehívjanak egy rendkívüli ülést - ehhez az kell hogy a kormány, vagy az összes képviselő legalább egyötöde kezdeményezze az összehívást. Azonban az MSZP és az SZDSZ sem tartja ezt szükségesnek. A szocialisták szerint "a februárig rendelkezésre álló idő módot ad mindenkinek a törvénnyel kapcsolatos félreértések, álhírek eloszlatására" - olvasható a párt közleményében.

Az államfő hitet tett az egészségügy reformja mellett, emellett nem talált alkotmányossági kifogást a törvényben - vélte Budai Bernadett kormányszóvivő. A kormány számít arra, hogy az Országgyűlés következő, februári ülésén a jogszabály ismét megkapja a parlamenti többség támogatását - tette hozzá Budai. Az MSZP és az SZDSZ képviselői is örülnek annak, hogy nem merült fel alkotmányossági kifogás Sólyom László részéről. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte: Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteken tart sajtótájékoztatót az államfő döntésével kapcsolatban, és választ ad a kifogásokra is.

Teljesen új törvényt akar a Fidesz

A Fidesz szerint a köztársasági elnök vétójából egyértelmű, hogy az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak, mert bizonytalanságot szül, a gazdasági-üzleti érdekek alá rendeli az emberek gyógyulási esélyét, és felszámolja a nemzeti kockázatközösséget és szolidaritást - jelentette ki Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa.

A Fidesz azt várja a kormánytól, hogy "végre engednek a hatalmi gőgből, agresszivitásból, amivel az egészségügyi reformszabályozást előkészítették és bevezették, engednek az üzleti érdekekből, amelyek végig motiválták az egészségügyi reformfolyamatot, párbeszédet folytatnak a szakmával, a civilekkel, a szakszervezetekkel és hajlandók lesznek egy teljesen új törvényt alkotni" - fogalmazott Mikola.

A KDNP egyetért az államfő kifogásaival, de a párt azt is szerette volna, ha Sólyom az alkotmánybírósághoz fordul az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban. Semjén Zsolt, a KDNP vezetője közölte: attól tartanak, hogy a kormány ugyanazt a jogszabályt erőlteti majd át az Országgyűlésben. Hasonlóan vélekedett Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is. Szerinte is az alkotmánybírósághoz kellett volna fordulni, mert így Sólyom csak "elodázta" a törvény hatályba lépését. A Fidesz egészségpolitikusa, Mikola István sajtótájékoztatót tart a témában.