Kötelező gyakorlatok, vasököl és az 50 éves álom - ősz a parlamentben

2008.08.30. 9:38

Igyekszik biztosra menni a kormány, derül ki őszi törvényalkotási programjából. Többnyire csak a kötelező jogszabályok elfogadását tervezi, de azért lesz néhány különlegesség is. Átszabhatják például az adórendszert, elkezdődik az 49 éves polgári törvénykönyv új változatának vitája és vasöklét is megmutatja a kormány. Ez lesz ősszel a parlamentben.

Szeptember 15-én tartja a nyári szünet utáni első ülését az Országgyűlés. Az új ülésszak igazi próbatétel lesz a kisebbségben kormányzó szocialistáknak: a májusi és júniusi üléseket néhány interpellációra adott válasz leszavazásával, vagy akaratuk ellenére napirendre vett javaslattal sikerült megúszniuk, ősszel azonban jelentős törvényekhez kell többséget szerezniük.

Az MSZP-nek jelenleg 189 képviselője van (a június elején elhunyt Szántó János helyére még nem delegáltak mást), közülük azonban legalább ketten - a kómában fekvő Toller László és a tavaly nyár óta kórházban ápolt Horn Gyula - nem gyakorolhatják jogaikat, illetve Csákabonyi Balázs is régóta beteg. Biztosan az MSZP-vel szavaz azonban a független Gyenesei István önkormányzati miniszter. Ha minden képviselő jelen van a teremben, a szocialistáknak 187 szavazatuk van (Szántó helyének betöltése után után 188 lesz), a többséghez pedig 194 kellene.

Épp a feladataikat hosszabb ideje ellátni nem tudó képviselőkről szól a lex Tollernéven emlegetett törvénytervezet, amelyet a nyári szünetben nyújtottak be. A mentelmi bizottság ötpárti egyetértéssel született javaslata az alkotmányt és a képviselők jogállásáról szóló törvényt is úgy módosítaná, hogy megszűnne azoknak a képviselőknek a mandátuma, akik egy évig nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában.

Ha elfogadják, a törvény lehetőséget adna az MSZP-nek, hogy - egy év múlva - valaki mást delegáljon Horn listás helyére, míg Pécsett elvileg új választást kellene tartani Toller mandátumának betöltésére, de ez valószínűleg már nem történik meg 2010-ig. A javaslat tartalmaz egy olyan rendelkezést is, amely értelmében a feladatait betegség, rokkantság vagy gondnokság alá helyezés miatt ellátni képtelen képviselők még hat hónapig kapnák a tiszteletdíjukat, illetve féléves fizetésnek megfelelő összeget kapnának az elhunyt képviselők özvegyei vagy örökösei.

Adó és költségvetés

A június 10. óta tartó nyári szünetben a kormány mindössze három törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amelyek közül kettő nemzetközi szerződések kihirdetéséről szól a harmadik pedig az előbb ismertetett javaslat. A kormány 2008 őszére vonatkozó törvényalkotási programjában is túlsúlyban vannak a nemzetközi kötelezettségekből adódó törvényjavaslatok.

Mindenképpen vitáznak azonban majd a költségvetéssel kapcsolatos törvényekről: a 2007-es zárszámadásról, az adótörvényekről és magáról a költségvetési törvényről. Ezeket kívánja megalapozni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán megjelentetett programja, amely több adó és járulék hosszútávú csökkentését tartalmazza és ezzel nagyrészt a régóta adócsökkentést követelő SZDSZ-nek tesz gesztust (igaz, tartalmaz egy csomó adóemelést is). A szabad demokraták a program megszületését szabták a kormány támogatásának feltételéül.

Gyurcsány szerdán azt mondta, ha nem sikerül elfogadtatnia a költségvetést, akkor lemond. Az SZDSZ-nek ez nem érdeke, hiszen egy esetleges előre hozott választásnak nem indulnak neki jó esélyekkel, mert népszerűsége régóta nem éri el az ötszázalékos küszöböt.

Jön a vasököl

Az őszi ülésszakon is kiemelt téma lesz az egészségügy, hiszen pótolni kell a júniusban visszavont pénztártörvényt. Az MSZP és a jobboldali pártok abban egyetértenek, hogy - szemben az SZDSZ-szel - nem kívánnak magántőkét bevonni a kötelező egészségbiztosításba, de ezen kívül szinte minden kérdésben éles viták várhatók. A jogalkotási programban szerepel még egy, egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról címet viselő javaslat is, de közelebbről nem határozták meg, miről van szó.

A büntető és szabálysértési törvényeket szigorítaná a "közrendet és köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges" törvénymódosítás. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján többek közt a tojásdobálás is bűncselekménynek minősülhetne, akár három évet is kaphatna, aki balhét rendez egy bírósági tárgyaláson, és pénzbírsággal lehetne sújtani a félelemkeltő egyenruhában csoportosulókat.

Évszázadonként egyszer

Biztos, hogy ősszel nem végeznek a képviselők a legnagyobb terjedelmű törvényjavaslat, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tárgyalásával, az erről megkezdődő vita azonban mégis meghatározó lesz az ülésszakon. Fél évszázada várat ugyanis magára a magánjogi viszonyok átfogó szabályozása: a ma használt Ptk. eredeti változatát 1959-ben fogadták el. Azelőtt az abszolutizmus idején, 1853-ban bevezetett osztrák polgári törvénykönyv volt érvényben. (A kettő közt több kísérletet is volt magyar polgári törvénykönyv kidolgozására, de soha nem sikerült elfogadni a javaslatot).

Az új Ptk. tervezete nem csak új, egységes szerkezetbe rendezi az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosított magánjogi rendelkezéseket, hanem több újdonságot is tartalmaz. Az egyik ilyen az úgynevezett szerződés-átruházás jogintézménye, amelynek lényege, az egyik fél kiléphet a szerződésből, a helyét pedig egy harmadik személy foglalhatja el. Megváltoznának az öröklés szabályai és lehetővé válna az elővásárlási jog vagy a haszonélvezeti jog átruházása is.

Kétharmad kellene

A törvényalkotási programban szerepelnek kétharmados többséget igénylő törvények is, ezek csak akkor kerülnek napirendre, ha a pártoknak sikerül megállapodniuk. Jelenleg három ilyen kormányjavaslat van a parlament előtt: kettő a költségvetési hivatal felállításáról szól, a harmadik pedig az önkormányzatok eladósodásának szabna gátat azzal, hogy a szabad források arányában korlátozná a hitelfelvételt.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Gyurcsány csak az MSZP támogatásában lehet biztos

A program szerint a kormány még két kétharmados törvényt szándékozik benyújtani, az egyik a népszavazásról szóló törvény, a másik a bíróságok szervezetérőlés igazgatásáról szóló jogszabályt módosítaná. Továbbra is a parlament előtt van a pártfinanszírozás átalakításáról szóló törvény, amelynek részletes vitáját már tavaly novemberben lezárták, de a képviselők azóta sem jutottak el odáig, hogy szavazzanak a benyújtott módosító indítványokról.

Kétharmados többséget kellene összehozni két személyi kérdésben is: az Országgyűlés régóta adós az adatvédelmi biztos, megválasztásával, és május 26-án a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Baka András sem kapta meg a szükséges többséget. Sólyom László köztársasági elnök továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem egyeztet a pártokkal a jelöltekről, így a titkos szavazáson továbbra is előfordulhat, hogy a fanyalgó képviselők betöltetlenül hagyják ezeket a posztokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK