Új szabályok szerint titkolózna a kormány

Hétfőn nyújtotta be a titoktörvény módosítását a parlamentnek Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Az új javaslat megszüntetné az államtitok és a szolgálati titok közötti különbségtételt, ehelyett kizárólag aszerint minősítene, hogy az információ illetéktelen ember által való megismerése milyen károkkal járna. Ha elfogadják a javaslatot, 3 helyett 5 évente kellene felülvizsgálni a minősítést.

Átalakítaná az állami, szolgálati iratok titkosításának szabályait a kormány. Az új titoktörvény szükségességét azzal indokolta Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, hogy ezzel radikálisan csökkenteni lehet a magasan minősített adatok számát.

Ha a parlament elfogadná a hétfőn benyújtott tervezetet, akkor megszűnne az államtitok és a szolgálati titok közötti korábbi különbségtétel. Ehelyett úgynevezett kárközpontú minősítési rendszert vezetnének be, vagyis egy információ minősítési szintje attól függ a jövőben, hogy mekkora kár keletkezne, ha illetéktelen kezekbe kerülne. Minél nagyobb kár keletkezne, annál magasabb szintű személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági követelményeknek kell érvényesülniük a védelem során.

Minősítési joga van többek között az államfőnek, kormányfőnek, a kormány tagjainak, az országgyűlési bizottság elnökének, az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, a legfőbb ügyésznek, az ombudsmanoknak, illetve a törvényben felsorolt további személyeknek.

"Szigorúan titkos!" és "Titkos!" adat legfeljebb 30 évre, "Bizalmas!" és "Korlátozott terjesztésű!" adat legfeljebb 15 évre titkosítható. Az érvényességi idő meghosszabbítására csak egy, illetve a törvényben meghatározott szűk körben két alkalommal, megismételt új minősítési eljárás lefolytatása után van mód.

A tervezet rendelkezik arról is, hogy a jelenlegi három helyett - az uniós megoldáshoz igazodva - csak ötévente kelljen felülvizsgálni egy-egy államtitok minősítését. A jövőben is bárki kérheti a nemzeti minősített adat felülvizsgálatát és a minősítés megszüntetését a minősítőtől. Ha az erre nem hajlandó, a kérelmező bírósághoz fordulhat.

A Btk. módosításával a gondatlan elkövetés csak a minősített adat felhasználására jogosult személy esetében lenne büntethető, civil embernél csak a szándékos elkövetést szankcionálná a törvény. A büntetési tételeket egy és nyolc év közötti börtönbüntetés közé sorolja a törvény az elkövető személyétől és az adat minősítésétől függően.