Megfogja a könnyelmű városokat a Hospinvest

Nehezebben szabadulnak majd meg az önkormányzati kórházak üzemeltetésével foglalkozó Hospinvesttől azok az városok, ahol a cég költséges fejlesztéseket hajtott végre - jelentette ki az [origo]-nak Kollányi Gábor, a cég elnöke. Két város május végén ultimátumot adott a finanszírozási problémákkal küzdő Hospinvestnek, de a kórházprivatizációs szerződések szerint csak Gyöngyös lehet nyugodt: Hatvanban, Kiskunhalason és Egerben pedig számolgathatják, mennyi pénzt kell kifizetniük, ha meg akarnak szabadulni a cégtől.

Szerződésbontással fenyegeti a finanszírozási problémákkal küszködő, önkormányzati kórházak üzemeltetésével foglalkozó Hospinvest nevű céget több település. Gyöngyös és Hatvan május végén ultimátumot adott a cégnek, és legalább még egy városban is mérlegelik, hogy felmondják a céggel kötött szerződést. A probléma csak az, hogy az [origo] által megtekintett privatizációs szerződések szerint a szerződés felmondásán akár százmilliós összeget is bukhat az önkormányzatok többsége.

A Hospinvest üzleti modelljének lényege, hogy olyan önkormányzatok kórházainak üzemeltetési jogát vásárolta meg, amelyeknek nem volt pénzük a színvonalas ellátás biztosítására, de bezárni sem akarták az intézményt. Az eladás után a kórházépületek továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradtak, a felújításokról, fejlesztésekről, gazdálkodásról viszont a Hospinvest dönt. Az üzlettel jól járhat az önkormányzat, hiszen egy vasat sem kell költenie a többnyire veszteségesen működő kórházra, és megússza a kórház bezárásával járó népszerűtlenséget. A cég pedig - főleg, ha már több kórházat is megszerzett - spórolásokkal, összevonásokkal profitot termelhet.

A cég anyagi helyzete idén év elején vált problémássá, amikor az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) - amely 2007-ben 4 millió euróval szállt be a cégbe - közölte, hogy kiszáll a Hospinvest finanszírozásából. A cég április 3-án jelentette be, hogy csődvédelmet kér. Július végéig van rá lehetősége, hogy megállapodjon a hitelezőivel, ellenkező esetben megkezdhetik felszámolását.

Ezt követően több önkormányzat is felvetette, hogy kilépne a korábban előnyösnek látszó együttműködésből. Május 28-án a hatvani önkormányzat úgy döntött, augusztus 31-i hatállyal szerződést bontanak a Hospinvesttel. A gyöngyösi önkormányzat - ugyancsak május 28-án - úgy döntött, június 30-ig ad határidőt a forráshiánnyal küzdő cégnek, hogy intézkedési tervet készítsen, ellenkező esetben szerződést bontanak. A Hopsinvesttel kapcsolatban álló többi önkormányzat egyelőre mérlegeli, hogy mit lépjen.

Bár az [origo] által megtekintett privatizációs szerződések nem egy kaptafára készültek, közös bennük, hogy előírják: ha visszaveszik a kórházak üzemeltetését, akkor bizonyos fejlesztésekért, beruházásokért utólag fizetniük kell a Hospinvestnek, még akkor is, ha a cég hibájából bomlik fel a szerződés.

A hatvani önkormányzat a 2006-ban megkötött szerződésben nem konkretizálta, hogy milyen fejlesztéseket kell elvégeznie a helyi Albert Schweitzer Kórházon a Hospinvestnek, 2008 márciusában - a kórház állapotfelmérése után - azonban úgy módosították a szerződést, hogy pontosan leírták, milyen fejlesztéseket kell elvégeznie a cégnek.

Készítettek egy úgynevezett maximumprogramot, amely előírta: a fejlesztésekhez szükséges forrást úgy teremtik elő, hogy az önkormányzat uniós pályázaton indul, az ehhez szükséges önrészt pedig a Hospinvest teremti elő. A fejlesztési program szerint egy egységgé alakították volna át a sürgősségi és az intenzív ellátást, egynapos sebészet jött volna létre, a tervek között szerepelt a kórház egy részén a nyílászárók kicserélése, valamint a kórház homlokzatának a felújítása. A program ezen kívül előírta a kórház teljes felújítását is. Mivel az önkormányzat nem nyert a pályázaton, a város egy minimumprogramot írt elő a Hospinvest számára, amely a teljes rekonstrukció kivételével a fenti fejlesztéseket mind tartalmazta.

A 470 millió forint összköltségű minimumprogramot a Hospinvestnek a szerződés szerint idén március 31. és december 31. között kellett volna megvalósítania saját forrásból. A cég azonban a csődeljárás miatt májusban elismerte, hogy a vállaltakat nem tudja teljesíteni. Az önkormányzat erre hivatkozva jelentette be, szerződésszegés miatt felbontják az eredetileg 25 évre szóló szerződést. Ebben az esetben Hatvannak a szerződésmódosítás előtti időszak - vagyis a 2006-2008 között - elvégzett bizonyos fejlesztések árát ki kell fizetnie.

Előházi Zsófia, a hatvani önkormányzat aljegyzője az [origo]-nak azt mondta: most veszik leltárba, hogy melyek azok a fejlesztések, amiket a kórház állapotának megőrzése érdekében kellett megcsinálnia a cégnek, illetve melyek azok a fejlesztések, amelyekért fizetniük kell. Egyelőre tehát nem lehet megmondani, hogy a szerződés felbontása után menyit kell kifizetnie a hatvani önkormányzatnak - közölte az aljegyző, aki szerint két-három hét múlva készülhetnek el a pontos számítások. Előházi szerint az összeg akkor csökkenhet, ha a Hospinvest az ingatlanokat és az eszközöket nem úgy adja át, ahogy átvette őket.

Valószínűleg fizetnie kell a kiskunhalasi és a Heves megyei önkormányzatnak is, bár itt még nem született döntés a szerződés felbontásáról. A kiskunhalasi és az egri szerződések - az egri kórház fenntartója nem az egri, hanem a Heves megyei önkormányzat - ugyancsak tartalmazzák a többletfejlesztések kötelező kifizetésére vonatkozó mondatot. Kiskunhalas esetén például a számla elérheti a több százmillió forintot is. (A két önkormányzat szerződéseiről szóló cikkünket itt olvashatja el.)

Úgy tűnik, egyedül a gyöngyösi önkormányzat volt szemfüles, és ki tudott bújni a fizetései kényszer alól. Az önkormányzat által megkötött szerződés ugyanis kimondja, ha a megállapodás a Hospinvest szerződésszegése miatt bomlik fel, akkor a cég semmilyen követelést nem támaszthat a várossal szemben. Ráadásul, mintha az önkormányzatnál előre látták volna, hogy mi fog történni, az utoljára 2008 májusában módosított dokumentum kimondja: Gyöngyös egyoldalúan felmondhatja a szerződést, ha a Hospinvest ellen csőd, illetve felszámolási eljárás indul.

"Ahol sok pénzt fektettünk be, ott valóban jóval nehezebb megszabadulni tőlünk" - mondta az [origo]-nak Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke arra utalva, hogy több önkormányzatnak valóban fizetniük kell, ha a cég odébbáll. Kollányi szerint Gyöngyös azért van jobb helyzetben, mert a helyi kórház jobb állapotban volt, így ott komolyabb beruházásokat nem is kellett elvégezniük, ellentétben például a hatvani kórházzal. A képet árnyalja, hogy a gyöngyösi kórház viszont csőd közeli helyzetben volt, amikor a cég átvette.

A Hospinvest elnöke azt mondta, egyelőre nem számszerűsítették, hogy az egyes önkormányzatokkal szemben támasztott követelésekből mennyi pénz folyhat be. Ehelyett arra koncentrálnak, hogyan stabilizálható a cég anyagi helyzete - közölte Kollányi. Az elnök szerint egyelőre nem foglalkoznak azzal sem, hogy az önkormányzatoktól befolyt pénzek milyen arányban fedezhetik a cég adósságait.