Kevés lehet a 30 milliárd a BKV-nak

2009.09.02. 18:26

Nehéz helyzetben van a BKV, ezért talán még az újabb 30 milliárdos hitel sem húzná ki a bajból - erre utalt a közlekedési vállalat egyik felügyelőbizottsági ülésén Kocsis István, a BKV vezérigazgatója és Székely Gábor, a felügyelőbizottság elnöke. A BKV állítja, 30 milliárd plusz elég lesz a jövő év végéig.

"A munkára szeretnék koncentrálni, hiszen a BKV előtt nagyon nehéz feladatok vannak. (...) A tulajdonost többször tájékoztattam róla, hogy körülbelül 30 milliárd forintra van szükségünk ahhoz, hogy jövő év decemberéig elvezessük a BKV szekerét" - így festette le a fővárosi közlekedési vállalat helyzetét Kocsis István, a BKV vezérigazgatója a cég felügyelőbizottságának (fb) július 27-i ülésén.

Az ülés jegyzőkönyvéből - amelynek nyilvánosságra hozását az [origo] kezdeményezte - az derül ki, hogy Kocsis meglehetősen borúsnak ítélte a cég kilátásait. "Ebben az évben a hiány körülbelül 10 milliárd, a következő évben körülbelül 20 milliárd, a HÉV-tranzakcióval kapcsolatos előrehaladás valamikor ez év tavaszán megállt", "hatalmas munkálatok zajlanak a Margit hídnál, el kell hogy induljon (...) az 1-es villamos, a 3-as villamos vonalak hosszabbítása, rengeteg tennivaló volna, és áll az ezerbuszos tenderünk is, mert forráshiány miatt nem tudunk ehhez hozzányúlni" - sorolta a problémákat Kocsis.

Az ülésen Kocsis azt mondta: a HÉV-tranzakcióból (valószínűleg a fővárosi HÉV már korábban felmerült kiszervezésére utalt) bejöhetett volna az a 30 milliárd, azonban "lényegében állunk", ezért "nagy erőfeszítéseket" kell tenni, hogy kormányzati hitelgaranciát kapjanak a 30 milliárd forrás felvételéhez. Egy hónappal később, augusztus végén a Népszabadság már arról írt, hogy a BKV 30 milliárd hitelt kaphat ősszel a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB), a kormány pedig garanciát vállalna a visszafizetésére.

Az [origo]-nak kiadott jegyzőkönyvből viszont az tűnik ki, hogy bár hivatalosan továbbra is 30 milliárd forintos hitelfelvételről van szó, a BKV vezetősége valójában arra számít, hogy ez sem lesz elegendő a cég finanszírozási problémáinak megoldásához. Kocsis után ugyanis Székely Gábor, az fb elnöke szólalt meg a jegyzőkönyv szerint. "Azt elfelejtetted mondani, hogy azonos feltételek mellett elég 30 milliárd forint" - mondta Székely. Erre Kocsis azzal válaszol: "Sajnos, ez nem fog fennállni", erre Székely megjegyzi: "nem véletlen, hogy ezt mondtam." Kocsis azzal járja le a kérdést: "Amit az elnök úr mond, azzal egyetértek, a helyzet még rosszabb is lehet."

Megkerestük a BKV-t, hogy reagáljon a kedden birtokunkba került jegyzőkönyv szerint elhangzott párbeszédre, illetve mondja meg, mégis hány milliárd forint kell még ahhoz, hogy a cég túléljen 2010 végéig. Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettest meglepte a párbeszéd, amelyről állítása szerint tőlünk hallott, mint mondta, az ülésen nem volt ott, de nem hinné, hogy ilyesmi elhangzott. Állította ugyanakkor, hogy a közlekedési vállalatnak 30 milliárd további forrásbevonásra van szüksége 2010 végéig. Hozzátette, ez szerinte csak akkor növekedhet tovább, ha végül úgy kapnak újabb hitelt, hogy a jelenlegi hitelállomány egy részét ki kell váltani.

A BKV-nak jelenleg is 70-78 milliárd forint adósságállománya van, az elmúlt években mégis több esetben kellett kisegíteni ahhoz, hogy működőképes legyen. Miután augusztus végén megjelent, hogy a cég kormánygaranciával szeretne hitelhez jutni, Bajnai Gordon miniszterelnök a Blikknek azt mondta: a kormány nemet mond az adóssággal küzdő közlekedési vállalat újabb, 30 milliárdos hitelfelvételére. A kormányfő egyúttal pofátlanságnak nevezte, hogy egyes rosszul működő önkormányzati cégeknél közpénzből 10 és 100 milliós végkielégítéseket tesznek zsebre távozó vezetők.

Július végén pattant ki a BKV végkielégítési botránya, miután kiderült, hogy a cégtől több vezető is jelentős végkielégítésekkel távozott, a humánpolitikai igazgatót, Szalainé Szilágyi Eleonórát ráadásul tovább foglalkoztatták, miután kifizették neki a 100 millió forintos végkielégítését. A jelenleg ismert adatok alapján a közlekedési vállalatnál összesen több mint 3 milliárd forintot fizettek ki végkielégítésekre 2007 óta.

Kocsis megválasztásakor azt tervezte, hogy a BKV-t holdinggá alakítja át, amelyen belül működnek majd az alaptevékenységet végző, értékteremtő leányvállalatok. Elképzelései közt az is szerepelt, hogy kisebbségi tulajdonosként más gazdasági szereplőket vonnának be, főként pénzügyi befektetőket, ezzel segítenének a finanszírozási problémákon.

Évi 130 milliárd

"Minden szakértő számára egyértelmű, hogy a BKV alulfinanszírozott" - jelentette ki Kocsis az Országgyűlés költségvetési ellenőrző albizottságának szerdai ülésén. A vezérigazgató szerint a probléma forrása az, hogy a főváros vagy az állam csak részben fizeti ki a cégtől elvárt szolgáltatásokat: 2007-ben mintegy 30 milliárd, tavaly pedig mintegy 18 milliárd forint veszteség származott ebből (2008-ban a kormány egy egyszeri, tízmilliárdos támogatással segítette ki a céget).

Az évi 130 milliárd forintra rúgó kiadások közül a legnagyobb tételt a személyi jellegű kifizetések jelentik, amely körülbelül 60 milliárd forintot jelent évente. A vezérigazgató szerint komoly terhet jelent, hogy a kollektív szerződés a munka törvénykönyvénél szélesebb jogokat biztosít a munkavállalóknak. Ez idén lejár, ezért Kocsis szerint a cégvezetésnek "erős mandátumra van szüksége", hogy "elmehessen a falig" a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon.

A második legnagyobb tételt a villany a gáz és a gázolaj jelenti, amire évi 30 milliárdot költ a BKV. Évi 10 milliárd megy el az adósságok kamatterheire, és 15 milliárdot írhatnak le az amortizációból. Ez utóbbi eltörpül ahhoz képest, hogy a cég belső eladósodottsága "az eszközökkel szemben" 250-260 milliárd forintra rúg, vagyis ennyi elhasználódott eszközt kellene pótolni. Ez mintegy ezer busz leselejtezését jelentené.

A cég bevételeinek 43 százaléka származik az utasoktól, ami Kocsis szerint európai összehasonlításban sem rossz arány. Az állam ehhez tesz még hozzá 32 milliárd forint normatív támogatást, illetve 21 milliárd fogyasztói árkiegészítést a nyugdíjas és diák kedvezmények ellenértékeként. A vezérigazgató szerint megoldást jelenthetne a cég problémáira, ha a normatív támogatás kifizetésénél figyelembe vennék a teljesítményt és az inflációt is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK