Zsákutcába szorult a szupernyilvántartással küszködő vagyonkezelő

2010.09.24. 12:28

Háromszáz millió forinttal emelte eredeti ajánlatát az az informatikai cég, amely az állami vagyon-nyilvántartási rendszer kiépítésére szerződött a Magyar Nemzeti Vagyonekezelővel (MNV). Az Állami Számvevőszék szerint a szerződés 72 millió forintos kárt okozott az államnak, mert több kitétele a cégnek kedvez. A szerződést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az [origo]-nak az MNV.

A kabinet felkérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közreműködésével legkésőbb 2011. december 31-ig készítsék el az országleltárt, azon belül pedig egy egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszert - mondta egy augusztusi kormányülés után Nagy Anna kormányszóvivő.

Az állami vagyon nyilvántartási rendszerét - az úgynevezett Everest rendszert - még az előző, MSZP-s vezetésű kormányok idején kezdték el kidolgozni. Ennek az lenne a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételből álló állami vagyont - lehet részesedés egy cégben, földbirtok vagy akár műkincs is -, illetve ezek életúját. A munka elvégzésére az MNV 2008. októberben kötött szerződést - a 2008-ban nettó 3,7 milliárd forintos árbevételt elérő - Idom 2000 Konzulens Zrt.-vel. Korábban ez a cég fejlesztete ki az országgyűlési választások informatikai rendszerét is (erről részletesebben keretes írásunkban olvashat).

Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNV tavalyi tevékenységét vizsgáló jelentése szerint azonban az Idommal kötött szerződés több ponton átgondolatlan és hátrányos volt az MNV számára, ráadásul többmilliós kárt is okozott az MNV-nek. Miután a számvevőszék szeptember elején nyilvánosságra hozta a jelentését, az [origo] szerette volna megismerni az Idommal megkötött szerződést. Arra hivatkoztunk, hogy a kormány köteles a közpénzekkel elszámolni, az állami vagyon nyilvántartásával kapcsolatos kiadások pedig nyilvánvalóan közpénznek számítanak. Az MNV azonban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem járult hozzá ahhoz, hogy kiadja a szerződést, illetve annak egyes részeit.

72 milliós kár az ÁSZ szerint

Az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása az után merült fel, hogy 2008 januárjában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) összevonásával létrejött az MNV. Az elődszervezetek rendszerei nem voltak alkalmasak az összevonással járó megnövekedett feladatok elvégzésére, ráadásul az NFA-nál a bonyolultabb adatokat nem digitálisan, hanem az ÁSZ szerint "manuálisan, listák alapján" egyeztették.

A rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárás során csak három - a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő közbeszerzésekről szóló jogszabályban meghatározott minimális számú - céget hívtak meg. A visszalépések miatt azonban végül csak az Idom tett ajánlatot. Az ÁSZ szerint a cég végső árajánlata 300 millió forinttal magasabb volt, mint az az összeg, amit első ajánlatában kért volna az Idom a munkáért. Az ÁSZ szerint a 300 milliós drágulást az okozta, hogy a többi pályázó visszalépése miatt nem volt árverseny.

A cég azt vállalta, hogy a rendszer kifejlesztésén túl három éven keresztül évi 224 millió forint plusz áfáért üzemelteti, illetve továbbfejleszti a nyilvántartó rendszert. Az ÁSZ szerint az MNV júniusig összesen nettó 686 millió forintot fizetett ki a cégnek: 462 millió forintot a rendszer fejlesztéséért, 224 milliót pedig az üzemeltetésért.

A szerződéssel azonban az ÁSZ szerint több probléma is volt, többek között olyan kitételt tartalmazott, hogy a cégnek fizetett díj mértéke nem függ az elvégzett munka mennyiségétől és a rendszer készültségi fokától. Ez az MNV számára hátrányos helyzetet teremtett az ÁSZ szerint: a cég hibájából történt csúszás miatt a rendszer nem épült ki idejében, így az MNV nem tudta igénybe venni a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat. Az Idom azt vállalta, hogy 2008-tól kezdődően három évig biztosít üzemeltetési, fejlesztési szolgáltatást, mivel azonban a projekt egy évet csúszott, csökkent az az időszak, amelyre vonatkozóan az MNV igénybe tudta volna venni a szolgáltatásokat. Az ÁSZ szerint lehetőség lett volna a szerződés módosítására, de mivel az MNV ezt nem tette meg, így a jelentés készítőinek számításai szerint az MNV 72 millió forint értékű szolgáltatástól esett el.

Az ÁSZ szerint a szerződés felmondása akkor is többletköltséggel járna az MNV-nek, ha az Idomnak felróható okok miatt történne meg. Egy májusi MNV-s előterjesztés szerint ebben az esetben 140 millió forintos kötbért kellett volna fizetnie az MNV-nek. A vagyonkezelő ezért döntött úgy május végén, hogy a csúszások ellenére sem mondja fel a szerződést, hanem elfogadja a cég egyoldalú garanciavállalását. A számvevőszék szerint azonban ez a garanciavállalás nem elegendő biztosíték arra, hogy 2010 végéig valóban kiépül a rendszer, az MNV ugyanis kötbért vagy más szankciókat már nem tud alkalmazni. 

Marokkói érdekeltség
A Közbeszerzési Értesítő 2006. januárban számolt be arról, hogy az Idom nyerte a 2006-os parlamenti választás lebonyolításához szükséges rendszer kiépítésére kiírt eljárást. Többek között a névjegyzékkészítő, a szavazatösszesítő és a végleges eredmény megállapítását támogató programrendszert készítette el. A cég 412,5 millió forintért vállalta a munkát. A céget azért hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki, mert a rendszerek módosításához és a fejlesztési feladatok elvégzéséhez az azokat kifejlesztő Idomnak szerzői jogai fűződtek. A HVG című hetilap márciusban azt írta, hogy az Idom egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft. 2008-ban egy nem Magyarországon élő, marokkói férfi tulajdonába került. A HVG szerint a tulajdonosváltás egybeesett az É.B.SZ.K. ellen elrendelt APEH-vizsgálattal.

Az É.B.SZ.K. az Idom alvállalkozójaként a 2006-os választáshoz jegyzékkészítő programot fejlesztett, 2007-ben az okmányirodai rendszer tesztelésével foglalkozott. Április elején, még a parlamenti választások előtt Lázár János, a Fidesz leendő frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón azt mondta: egészen megdöbbentő, hogy a parlamenti választások előtt azzal kell szembenézni, hogy a választások informatikai rendszerét üzemeltető cég eltűnt a semmibe. Az idei választások informatikai rendszerét ugyanis szintén az Idom biztosította. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) erre reagálva azt közölte, hogy a választások informatikai rendszerét kifejlesztő és üzemeltető IDOM 2000 Konzulens Zrt. nyilatkozata szerint korábbi alvállalkozójával, annak eladása óta semmilyen kapcsolata nincs. Az É.B.SZ.K. Kft. nem férhetett hozzá olyan releváns információhoz, amelynek birtokában a választási informatikai rendszer működését befolyásolhatná - írták.

Nincs felelős

Elmarasztalja az ÁSZ az MNV-t azért is, mert a projekttel kapcsolatos határidőket rosszul határozta meg. A befejezés időpontját például 2008 elején 2008 végére becsülték, miközben a fejlesztés az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idejére, 2010 júniusára sem fejeződött be. Az MNV nem rendelkezett információkkal arról sem, hogy az egyes feladatok mennyi és milyen munkát igényelnek, így nem tudta ellenőrzi az Idom terveinek megbízhatóságát. Ráadásul nem határozták meg számon kérhető formában a rendszerrel szemben támasztott követelményeket sem - olvasható a jelentésben.

Az MNV ellenőrző bizottsága (eb) tavaly vizsgálta a vagyon-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos munkákat, áprilisban pedig több kérdést is feltett az MNV vezetésének. Többek között arra volt kíváncsi, hogy megállapítható-e személyi felelősség az ügyben. Az MNV azt válaszolta, hogy személyi felelősség nem állapítható meg, ezt pedig azzal indokolták, hogy "a vállalkozó (...) nyilatkozatában a késedelmes teljesítést sajátjaként elismerte és az MNV felé a késedelemmel kapcsolatban eddig az MNV felelősségét felvető bejelentést nem tett". 

A szerződés megkötése idején Tátrai Miklós volt az MNV vezérigazgatója, akit a sukorói telekcsere kapcsán augusztus végén őrizetbe vettek. Tátrait Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter menesztette az MNV éléről, helyére Kamarás Miklóst nevezte ki. Az ÁSZ bírálataira Kamarás reagált, válaszában többek között azt írta: nem talált olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy vagyoni hátrányt okozott az MNV-nek a szerződés. Szerinte az MNV nem esett el semmilyen szolgáltatástól, a rendszer kifejlesztése után kérhet további szolgáltatásokat a vagyonkezelő. Kamarás levelében nehezményezi, hogy ÁSZ nem tért ki arra, hogy az esetleges hátrány nem jelentéktelenebb-e, mint ha a szerződés felbontásával ellehetetlenülne az MNV munkája. Az MNV a jelentéshez fűzött véleményében az irreális határidőket azzal magyarázta, hogy kénytelenek voltak akalmazkodni "a külső döntéshozók elvárásaihoz".

A végső ajánlat azért emelkedett meg 300 millió forinttal, mert a céget tárgyalásos eljáráson választották ki, így folyamatosan változtak időközben az elvárások - mondta az [origo]-ban Schäffer István, az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t jelenlegi tulajdonosa, aki idén januárban szerezte meg a cég többségi tulajdonát, vagyis a szerződés megkötésekor még nem volt köze a céghez. Schäffer azt mondta: a szerződésben rögzített pénzügyi feltételek és az elvégzett munka arányban álltak egymással. Szerinte a cég munkatársai a határidők csúszása ellenére sem dolgoztak kevesebbet, amíg az új rendszer teljes körű üzemeltetésére nem volt szükség, addig a régi rendszerek üzemeltetésével foglalkoztak - mondta.

A szerződést Schäffer szerint nemzetközi sztenderdek alapján kötötték, többek között az Idom is komoly pénzügyi garanciát vállalt, ezért szerinte semmi szokatlan nincs a szerződés felbontását szabályozó feltételekben. A közel egyéves késést azzal magyarázta, hogy időközben jogszabálymódosítások történtek, illetve egyéb szervezési kérdések miatt át kellett strukturálni a munkát. Az Idom kész ara, hogy betartsák a szerződést, vagyis hogy idén befejezzék a rendszer kiépítésével kapcsolatos munkákat - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKK