Elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök

2011.05.29. 13:50

Elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Mádl Ferenc 2000 és 2005 között Magyarország államfője, az Antall-kormány idején tárca nélküli és közoktatási miniszter is volt. Visszafogott elnök volt, aki kerülte a feltűnést és a konfliktusokat, ha egy törvényt az Alkotmánybíróságnak elküldött, akkor az legalább részben megsértette az alaptörvényt. Visszafogottsága ellenére azonban többször is magára haragította az MSZP-t. Januárban ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, Orbán Viktor is részvétét fejezte ki.

"Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez" - közölte Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője. Mádl Ferenc 2000 és 2005 között volt Magyarország államfője. Nyolcvanéves volt, 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1999-ben Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért.

1990-től három évig az Antall-kormány tárca nélküli minisztere volt. A feladata az MTA felügyelete, közreműködés a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, az ezzel összefüggő állami feladatok összehangolása és azok megvalósulásának figyelemmel kísérése volt. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1993. februárjától 1994-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett.

2000. június 6-án választotta a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké. Elnöksége nagy részét egy olyan kormány mellett töltötte, amelynek pártjai ellenzékben voltak, amikor a fideszes kormánykoalíció jelöltjeként megválasztották államfőnek 2000-ben. Ellenzéki elnöknek lehetne nevezni, ha az elnöki mandátum nem pártok felett álló tisztség volna. Erről a kettősségről a következőket mondta: "Mintha én azért, mert engem annak idején a Fidesz vezette koalíció jelölt elnöknek, az egyik oldal államfője lennék. Az nem vitás, hogy polgári értékrend szerint nőttem föl, e szerint élek, de alkotmányos helyzetem világos. Mégsem mondom, hogy ez a feltételezés szamárság, mert a társadalom így értékeli a közélet megosztottságának politikai tényét."

Visszafogott elnök volt

Mádl megválasztása 2000-ben csak a harmadik fordulóban sikerült, ami nagyon meglepő volt. Az akkori ellenzék ugyanis nem indított ellenjelöltet, sőt az MSZP-elnök Kovács László és az SZDSZ-elnök Magyar Bálint is biztosította Mádlt, hogy támogatni fogja. Kiderült azonban, hogy a titkos voksoláskor a baloldali képviselők egy jelentős része mégis nemmel szavazott. Ezért csak harmadszorra sikerült megválasztani őt, mert az egyszerű többség is elegendő volt.

Forrás: AFP

Elnökként Mádl Ferenc egyszer sem tévedett: ha egy törvényt az Alkotmánybíróságnak elküldött, akkor az legalább részben biztosan megsértette az alaptörvényt. Összesen tizennégyszer fordult az Alkotmánybírósághoz, ebből egy esetben saját jogállásáról kérdezte a testületet, tizenháromszor pedig törvényt küldött el. Visszafogott elnök volt, aki kerülte a feltűnést és a konfliktusokat, bár óvatosan többször is méltatlankodott Medgyessy Péter volt kormányfő vagy a baloldali koalíció működése miatt. Sok energiát fektetett a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyébe, de erőfeszítései kudarcot vallottak. Ez volt az egyetlen ügy, amelyben éveken át kezdeményezőként lépett fel.

Egyik legnagyobb konfliktusa a kórháztörvény miatt volt

Visszafogottsága ellenére többször is előfordult, hogy komolyan magára haragította az MSZP-t. Amikor a kettős állampolgárság kérdését 2004 decemberében népszavazásra bocsátották, akkor megvádolták azzal, hogy átlépte tisztségének alkotmányos kereteit, ugyanis egyértelműen arra kérte az embereket, hogy igennel szavazzanak. A nem-pártiak közül sokan úgy vélték, hogy ezzel feladta az alkotmányban előírt kötelező semlegességét, amelynek értelmében a pártpolitika felett kell állnia.

Egyik legnagyobb konfliktusa a kórháztörvény kapcsán volt 2003-ban. Az egészségügyi intézmények privatizációját biztosító törvény ellen az ellenzék nagyon keményen hadakozott, de a kormánypártok megszavazták. Mádl Ferenc azonban nem írta alá a törvényt, hanem visszaküldte a parlamentnek. Mádlnak néhány nap gondolkodási ideje volt a visszaküldés előtt, ő pedig az utolsó percig kivárt, éppen addig a napig, amikor befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Vagyis úgy tűnt, hogy a kormány számára kiemelten fontos törvény elfogadása hónapig tolódik. Szili Katalin házelnök azonban még aznap rendkívüli ülést hívott össze, ahol csak kormánypárti képviselők jelentek meg, és vita nélkül újra elfogadták a törvényt.

Az elnöknek joga van ott lenni minden parlamenti ülésen, ám erre a rendkívüli ülésre Mádl nem kapott meghívót. Ekkor Mádl kénytelen volt aláírni a törvényt, az ügyben azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, és a testület neki adott igazat. Az Alkotmánybíróság határozata szerint meg kellett volna hogy hívják a rendkívüli ülésre és nem alkotmányos egy megfontolásra visszaküldött törvényt nem megfontolni.

Elfogultsággal vádolta a baloldal Mádlt akkor is, amikor a koalíció által gyakorta leszavazott Polt Péter legfőbb ügyész mellett kiállt. Mádl többször is demonstratívan találkozott olyan vezetőkkel, akik komoly vitába keveredtek a kormánnyal. Polt mellett fogadta Szász Károlyt, a PSZÁF volt vezetőjét, amikor a kormány már leváltására készült, és többször is találkozott Járai Zsigmond akkori jegybankelnökkel, akit élesen kritizáltak baloldali politikusok. A találkozók után általánosságban ismerte el munkájukat.

Gyurcsányt lemondásra szólította fel az őszödi beszéd miatt

Mandátuma lejárta után ritkán nyilatkozott aktuálpolitikai kérdésekben, de nyílt levélben kérte például Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy mondjon le tisztségéről az őszödi beszéd miatt. Elnökként sem ragadtatta magát sarkos megfogalmazásra, nem voltak szállóigévé vált mondásai. Kizárólag protokolláris eseményeken szólalt fel a parlamentben, ez alól egyetlen kivételt tett: 2000. november 30-án az EU-csatlakozásról szóló vitanapon napirend előtt méltatta a belépés történelmi jelentőségét. Rendszeresen felszólította viszont a politikusokat, hogy változtassanak stílusukon. A 2002-es országgyűlési választás két fordulója között arról beszélt, hogy a barátságok, rokoni kapcsolatok ne menjenek tönkre a politikai viták miatt, és az első forduló előtt is figyelmeztetett a kampány eldurvulására.
 

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Mádl Ferenc Orbán Viktor februári évértékelőjén

Mádl sok szálon kötődött a Fideszhez, elnökségének vége után több pártrendezvényen is részt vett. A Horn-kormány idején a háttérben rengeteget tett azért, hogy a jobboldali pártok felsorakozzanak Orbán Viktor mögött. Az 1998-as választások után a Fidesz-FKgP-MDF koalíció megalakításában Mádlnak komoly előkészítő munkája volt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre és a Nemzeti Kör nevű szervezeteken keresztül. O'sváth Györggyel (az Antall-kormány főtanácsadója), Martonyi Jánossal és Nemeskürty Istvánnal együtt több konzervatív személyiség szerint is ők készítették elő a jobboldali választási szövetséget és Orbán miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF már 1995-ben is őt jelölte köztársasági elnöknek, de akkor - ahogy Mádl maga is fogalmazott - "az esélytelenek nyugalmával" várhatta a szavazást, amelyen Göncz Árpád győzött.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából januárban Schmitt Pál jelenlegi államfő köszöntötte telefonon. A Magyar Nemzetnek adott interjújában akkor azt mondta, hogy "Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás" olyan szavak, amelyek "útjelzők" voltak számára. Mádl Ferenc vasárnap kordélutáni halála után több politikus is részvétét fejezte ki, erről itt olvashat.