Tárki: Egyforma az MSZP és a Jobbik támogatottsága

A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2011. szeptemberi pártpreferencia-kutatásának adatai szerint folytatódott a Fidesz-KDNP támogatottságának tavaly november óta tartó csökkenése, míg a Jobbik szavazóinak aránya növekedett, sőt most először a párt beérte az MSZP-t. Mindeközben a bizonytalanok aránya jelentősen nőtt, így szeptemberben már minden második választópolgár nyilatkozott úgy, hogy nem tud pártot választani vagy nem mondja meg, melyik pártot választaná - áll a Tárki közleményében.

A Tárki havi rendszeres pártpreferencia-kutatása alapján a felnőtt lakosság körében továbbra is számottevő előnnyel vezet a Fidesz-KDNP a többi parlamenti párt előtt. Mindez dacára annak, hogy támogatottságának tavaly november óta tartó folyamatos csökkenése az elmúlt két hónapban is folytatódott. Ezalatt a Jobbik szavazótábora jelentősen erősödött, ami szintén egy hosszabb ideje tartó trend része és aminek eredményeképp a Tárki pártpreferencia-kutatásai történetében először az MSZP és a Jobbik támogatottsága megegyezik. Mindeközben már a választópolgárok fele nem tud pártot választani vagy titkolja el választottját.

Az ezer fő megkérdezésén alapuló, szeptember 15-20. között készült kutatás alapján a Fidesz-KDNP szavazótábora a teljes felnőtt lakosság körében a júliusi 30 százalékról szeptemberre 24-re csökkent, a szocialista párté pedig 11 százalékról tízre módosult. Eközben számottevő mértékben nőtt a bizonytalanok és nem válaszolók aránya: míg júliusban a választópolgárok 44 százaléka tartozott ide, addig szeptemberben már 51 százalékuk, azaz két hónap alatt 7 százalékponttal emelkedett a bizonytalanok és válaszmegtagadók együttes tábora. A pártválasztók körében kisebb mértékű változások történtek: a kormánypártok támogatottsága a júliusi 53 százalékról 50 százalékra csökkent, míg az MSZP-é 20 százalékról 21 százalékra változott, így a két párt támogatottsága közti különbség valamelyest csökkent.

Mindkét további parlamenti párt támogatottsága jelentősen változott július és szeptember között, a változások iránya azonban ellentétes: a Jobbiké ugyanis nőtt, az LMP-é viszont csökkent. A Jobbik szavazóinak aránya a teljes népesség körében kilenc százalékról tízre, a pártválasztók körében pedig 15-ről 21 százalékra emelkedett, és ezzel mindkét tekintetben beérte az MSZP-t. Eközben az LMP a teljes népességen belül öt százalékról háromra, a pártválasztók között pedig tízről hét százalékra csökkent.