Bizottság vizsgálja a csillebérci jódszivárgást

2011.11.18. 11:54

Az Országos Atomenergia Hivatal szerint ki kell vizsgálni a csillebérci jódizotóp-szivárgás okát. Rónaky József, a hivatal főigazgatója az MTI-nek pénteken elmondta: bizottságot hoznak létre a tanulságok leszűrése érdekében.

"A nukleáris szakmában minden szokatlan esemény után a tanulságokat le kell vonni" - mondta Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.  Szerinte a csillebérci szivárgászt vizsgáló bizottságban a hivatalon kívül részt vesznek a gyártó üzem vezetői, valamint hatósági, kormányzati illetékesek is. Közölte: a történteket szakmai, kormányzati és kommunikációs szempontból is elemzik.

Az Izotóp Intézet Kft. cégvezetői csütörtökön közölték, hogy a Csillebércen működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131. Hangsúlyozták, hogy a lakosság egészsége nincs veszélyben, mert "a lakossági dózisok elhanyagolhatók", azoknak nincs sugár-egészségügyi következményük.

Környei József cégvezető szerint az elmúlt hetekben Budapest légterében mért jód-131 egy hányada nagy valószínűséggel az Izotóp Intézet Kft. általi kibocsátásból származott, de hogy mekkora hányada, azt nem tudta megmondani. Szerinte a kibocsátott jód egy részét "elvihette a szél máshova is", de összességében kevesebb radioaktív anyag szökött el tőlük, mint amit a budapesti és európai mérések feltételeztek az elmúlt időszakban.

Az elmúlt napokban Csehországban és Európa több más pontján alacsony szintű radioaktív sugárzást mértek, a jód-131 izotóp értéke emelkedett meg. A múlt pénteken Budapesten és Miskolcon is a jód-131 megemelkedését mérték, de kedden már azt jelentette az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), hogy a legfrissebb adatok szerint Magyarországon már nincs  megemelkedett radioaktív sugárzás.

Csütörtökön délután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt közölte, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotóp-szintnek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a közleményben felidézte, hogy a légkörben mért izotópszint nagyon alacsony, és nem jelent egészségügyi veszélyt a lakosságra. "Ha valaki egy egész éven át belélegezné a mérésben kimutatott mennyiségű jódot, akkor éves szinten 0,01 mikrosievert terhelés érné a szervezetét. Összehasonlításként, az átlagos éves háttérsugárzás mértéke éves szinten 2400 mikrosievert" - közölte a bécsi székhelyű ENSZ-ügynökség. 

A jód-131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy gyógyítására és vizsgálatára használják, ezért az OSSKI azt feltételezte, hogy az európai szennyezés forrása egy gyártó lehetett. Az Izotóp Intézet közleménye szerint jód-131 izotópot Európában csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK