Akár polgári védelmi szolgálatra is kötelezhetnék a BKV-sofőröket

A Népszabadság szerint kizárólag a jogalkotó fantáziáján múlik, hogy a BKV csődhelyzete - esetleg a közlekedési dolgozók munkabeszüntetése - esetére milyen szabályozást talál ki. A lehetőségek között szerepel a vállalat államosítása, esetleg veszélyhelyzet kihirdetése, a buszsofőröket pedig akár polgári védelmi szolgálatra is kötelezhetik.

A BKV megmentése érdekében a kormány - a befagyasztott támogatások folyósítása helyett - más utat is választhat a hatályos jogszabályok szerint: államosíthatná a BKV-t, emellett akár polgári védelmi szolgálatra kötelezhetné a buszsofőröket, illetve a járművek karbantartását végző személyeket - írja a Népszabadság.

A lap emlékeztet arra, hogy egy tavaly elfogadott alkotmánymódosítás alapján "a helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő átadásáról törvény rendelkezhet". Ennek alapján államosították a megyei önkormányzatok szinte valamennyi, illetve Esztergom város egyes intézményeit. Semmi sem akadályozhatja meg tehát a kormányt abban, hogy a főváros tulajdonában levő közlekedési céget is egyszerűen állami kézbe vegye. Ezzel persze a BKV üzemeltetésével kapcsolatos összes kockázatot - és a hitelállományt is - a nyakába venné, de a megyék és Esztergom esetében a kormány ugyanezt vállalta.

A cikk szerint a kormány a BKV esetleges csődje esetén ugyanakkor akár veszélyhelyzetet is hirdethet, hiszen a fővárosi közösségi közlekedés leállása "olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását (...) olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja", amely rendkívüli intézkedéseket követelhet meg. Ebben az esetben pedig a katasztrófavédelmi törvény szerint a "gazdálkodó szervezet működése rendeletben (...) a magyar állam felügyelete alá vonható". Vagyis átmenetileg e rendelkezés alapján is államosíthatnák a BKV-t. Emellett polgári védelmi szolgálatra kötelezhetnék a buszsofőröket, illetve a járművek karbantartását végző személyeket, akik így a sztrájkjogukat sem gyakorolhatnák.

A cikk szerint kizárólag a jogalkotó fantáziáján múlik, hogy a BKV csődhelyzete - esetleg a közlekedési dolgozók munkabeszüntetése - esetére milyen szabályozást találnak ki. Jogszabályba lehet foglalni például a tömegközlekedési válsághelyzetet, amikor más busztársaságokat - és járművezetőket - köteleznének a szolgáltatás biztosítására. Vagyis Volán-társaságok vagy kisebb magáncégek kapacitását vehetnék igénybe, esetleg bizonyos átalánydíj kilátásba helyezése mellett - írja a Népszabadság.

A főváros kormánypárti képviselői a múlt héten postázták BKV-mentő javaslatcsomagjukat Orbán Viktornak. A Magyar Nemzet úgy tudja, az előterjesztés tartalmazza a közlekedési adó bevezetésének tervét, és a zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatás feloldását is. Tarlós István főpolgármester a múlt héten közölte az is, hogy a kormány elé terjeszthető anyag szerint a normatíván túl további 20 milliárd forintos állami segítségre van szükség a BKV konszolidálásához, ebben az esetben a főváros is hozzátesz ugyanennyit.

A Népszabadság szerint a BKV már a februári béreket sem tudja kifizetni. A fűtést már lecsavarták 18 fokra, a takarítást saját emberekkel végzi a cég, az alkatrészbeszerzés pedig megszűnt.