Miért késnek annyit a vonatok?

2012.07.26. 9:00

Színesfémtolvajok, vasúti felújítások és váratlan balesetek is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt napokban olyan brutális késéseket produkált néhány vonat. A MÁV szerint mindent megtesznek a késések ellen, de néha még a fejlesztések is az utasok ellen dolgoznak. Összeszedtük, mi az oka, hogy egy magyar vonat akár ötórás késést is összeszedhet, mire keresztülzötyög Magyarországon.

Egy héten belül többször is 3-4 órás késésekkel borzolták a kedélyeket a MÁV vonatai, amelyek sorozatos műszaki hibák és egyéb hátráltató tényezők miatt többször is teljesen felborították a vasúti menetrendet. Múlt pénteken a Balaton északi és déli partján futó vonalak bénultak le, végeláthatatlan várakozásra kényszerítve a belföldi és nemzetközi vonatok utasait, kedden pedig közel 5 órát késett egy Magyarországot átszelő szerelvény.

A MÁV minden esetben azt állítja, hogy minden tőle telhetőt megtesz a késések kiküszöbölésére, de valami mégis mindig közbejön. A vasúttársaság segítségével összeszedtük, hogy mi okozza a szinte már elviselhetetlenül hosszú várakozásokat és késéseket.

Kábeltolvajok és biztberesek

A leghosszabb és legváratlanabb vasúti késések mögött az [origo]-nak nyilatkozó vasutasok szerint az esetek többségében nem valamilyen elfáradó alkatrész vagy hanyag vasutas, hanem szándékos rongálás, lopás áll. A MÁV szerint az elmúlt hét két nagy menetrend-borulása is legalább részben kábeltolvajoknak volt köszönhető. A tolvajok rendszerint a vasút biztonságos közlekedését garantáló biztosítóberendezéseket rongálják meg, mert annak kábelei színesfémből készülnek, amelyet a fémkereskedőknél gyorsan el lehet adni.

"Előfordulnak balesetek, ritkán egyéb meghibásodások is, de ez az igazi probléma" - mondta néhány vasúti munkás az [origo]-nak egy budapesti pályaudvaron. A szerelvények műszaki állapotát ellenőrző munkások szerint a vonatok ugyan öregek, de nagyon ritka, hogy a mozdonyok vagy a vagonok lerobbanása miatt vesztegel egy-egy járat órákat. "Kint, a biztosítóberendezéseknél történik általában a balhé".

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A kosz bosszantja leginkább a MÁV utasait. További képekért kattintson!

Ezek a rendszerek, lámpák, jelzőberendezések, kapcsolók és a sínek mellett futó kábelek szolgálnak arra, hogy még emberi tévedés esetén se történhessenek közlekedési tragédiák a vasúton. A tolvajok azonban rendszeresen rájárnak a rézkábelekre, amelyekért ők néhány ezer forintot kapnak, a vasútnak azonban több százezer forintos kárt okoznak. Amikor egy ilyen berendezést átvágnak, annak a helyreállításáig jelentősen lassul a közlekedés, mert a rendszer nélkül két állomás között nem engedhetnek ki egy időben két vonatot.

A kábellopások a MÁV szerint általában nem okoznak többnapos fennakadást, mert vasútbiztonsági okokból a lehető leghamarabb megpróbálják pótolni az eltűnt kábeldarabokat. Az [origo]-nak nyilatkozó pályaudvari munkások szerint az ilyen javításokra külön szakemberek állnak készenlétben, akiket csak "biztbereseknek" hívnak: ők olyan elektronikai javításokhoz értenek, amelyekhez az egyszerű, mezei vasutasok nem konyítanak. "A biztberesek nem nagyon fordulnak meg a pályaudvarokon, olyanok, mint a tűzoltók: külön telephelyeken vannak, és amikor riasztják őket, mennek a helyszínre, és hárítják a bajt" - mesélték a munkások. Ez a munka is eltarthat azonban néhány óráig, és ha egyszerre több helyen történik valami, a csúszás összeadódik, és kész a 4-5 órás késés.

Viharok, balesetek, vágányzárak

A kábeltolvajokon kívül a MÁV szerint rengeteg előre látható és előre nem látható oka is lehet a jelentősebb vasúti késéseknek. A vasúttársaság az [origo]-nak küldött összesítésében azt írta, hogy többek között a rendkívüli időjárási körülmények, illetve a balesetek, gázolások, vasúti átjáróban elsodort személyautók is okoznak komoly leállásokat.

Vannak aztán olyan késések is, amelyeket a cég betervez: a felújítások, fejlesztések miatti vágányzárok jelenleg is több vonalon okoznak fennakadást. Ezeket a MÁV szerint mindig előre meghirdetik, azonban mégis "gyakran elkerülik az utasok figyelmét". A keddi, közel ötórás késés is ilyen problémákból adódott össze: előbb a Balaton környékére lecsapó vihar bénította meg a közlekedést, amikor fa dőlt a vasúti felsővezetékre, a közel kétórás veszteglés után fél órával pedig ugyanezen a vonalon, Tárnoknál mondta fel a szolgálatot a biztosítóberendezés, amelyet kábeltolvajok rongáltak meg. Itt ráadásul a vágányok felújítása miatt csak egy vágányon közlekedtek a vonatok, így jött össze végül a hatalmas késés.

A vasúttársaság az [origo]-nak írt összeállításában ugyanakkor állítja, hogy a most késéseket okozó munkák is a szolgáltatás javítását szolgálják: a vágányzárak egy-egy felújítás miatt keletkeznek azért, hogy az adott szakaszon javítsák a szolgáltatás minőségét, és a jövőben a vonatok gyorsabbak és pontosabbak legyenek. Kelenföld és Tárnok között például a felújított vasúti pálya már 160 kilométeres sebességet is lehetővé tesz majd - írták az [origo]-nak.

Harcolnak a tolvajok ellen

A MÁV számára nem csak a késések miatt veszélyesek a kábeltolvajok, a rézvezetékeket fosztogató bűnözők anyagilag is hatalmas károkat okoznak. A vasúttársaság szerint a fémlopás 2010-ben 110 millió, 2011-ben 130 millió forintos kárt okozott, ezért igyekeznek minden módon elvenni a tolvajok kedvét. Bár a számok nem igazolják, hogy sikerülne elrettenteni a tolvajokat, a MÁV szerint járőröző fegyveres őrök, új fejlesztésű kábelvédő rendszerek, valamint a rendőrökkel, pénzügyőrökkel, polgárőrökkel közös akciók is igyekeznek megvédeni a berendezéseket. A keddi kábeltolvajokat például sikerült tetten érniük a szakszolgálat dolgozóinak, és a rendőrök elő is állították őket. A leghatékonyabbnak azonban az tűnik, hogy ahol lehet, ott a rézkábeleket acélkábellel, az alumínium fedelet műanyaggal helyettesítik. (Hasonló harcot folytat a kábeltolvajok ellen a BKV is, erről szóló riportunkat itt olvashatja).



Brutális késésért jár a kárpótlás

Azokat az utasokat, akiknek a vonatja többórás késéssel érkezik csak célba, a MÁV a jegy egy részének visszatérítésével kárpótolja. Ehhez azonban túl kell esni egy némileg bürokratikus ügyintézésen: a kártérítési igényeket a vasúttársaság ügyfélszolgálatához címezve a vasúttársaság valamely szervezeti egységénél kell benyújtani, az igényhez csatolva az eredeti menetjegyet, pót- és helyjegyet, valamint a kapcsolódó egyéb dokumentumokat. Kártérítést csak akkor kap az utas, ha a késés nem vis maior eset miatt történt, és ha nem egyszerű személyvonattal, hanem feláras jeggyel (pl. Intercity vonaton) utazott.

Túl nagy összegre senki nem számíthat: ha a vonat 0,5-2 órát késett, a jegy árának 25 százalékát, két óránál nagyobb késés esetén pedig a jegy árának 50 százalékát kaphatja vissza a kárigény elbírálása után.
A vasút szerint ugyanakkor az ilyen nagy késések száma csökken: bár a kábellopások száma nőtt, 2010-ben még 1774 személyvonat  összesen több mint 21 000 percet késett, tavaly viszont már csak 1423 személyvonatot érintettek a lopások, és mintegy 17 000 perc késés keletkezett. A személy- és tehervonatokra a kábellopások miatt két éve átlag 22 perc késés, tavaly már csak 15 perc késés jutott - állítja a MÁV.