A kormány leszámolna az irritálóan hosszú perekkel

2013.05.30. 17:05

Szabadlábon van az ároktői banda, mert a bíróságok nem voltak képesek négy év alatt ítéletet hozni. Az ősrégi Kulcsár-ügynek sincs még vége, pedig tíz éve tart. Az ilyen esetek miatt újra kell írni a büntető eljárási törvényt, hogy felgyorsíthassák az elhúzódó büntetőpereket. Az új kódex kidolgozása is két-három évbe telhet - erről beszélt az [origo]-nak az azt előkészítő bizottság elnöke.

Az idős embereket megölő és kiraboló ároktői bűnbanda tagjait nemrég kiengedte a bíróság az előzetesből, mert az ügyben nem született ítélet négy év elteltével sem. A brókerbotrány főszereplőjét, Kulcsár Attilát 2003-ban vették őrizetbe a rendőrök, és bár az elmúlt tíz évben kiemelt közfigyelem kísérte a nyomozást és a pert, még mindig nincs ellene jogerős bírósági ítélet. Princz Gábor Postabank-ügye még 1997-ben kezdődött. Hét év telt el a vádemelésig, és végül tizenegy év után 2008-ban ítélte 3,6 millió forintos pénzbüntetésre a volt bankvezért.

Ezeket az eseteket nevezte "irritálóan hosszú pereknek" Erdei Árpád, az ELTE ÁJK Büntető eljárásjogi tanszékének professzora, aki a kormány felkérésére vezeti az új büntető eljárási törvényt kidolgozó bizottságot. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által megbízott, professzorokból, bíróból, ügyészből és ügyvédből álló bizottság legfontosabb feladata, hogy egy eddiginél egyszerűbb és koherensebb kódexet alkosson, amely az eddiginél lényegesen jobban segíti, hogy rövidebbek legyek a büntetőperek. A kormány még idén év végén szeretné elfogadni az új törvénykönyvről szóló koncepciót.

Három éve birkózom az üggyel

"Van nekem is olyan bonyolult ügyem, amellyel három éve birkózom" - panaszkodott egy bíró, aki szerint több tényező is hozzájárulhat egy ügy elhúzódásért. "Újabb és újabb tanúkat kellett meghallgatni; ha nem jelent meg egy vádlott, kénytelen voltam az ügyet elnapolni; ha az egyik vádlott ügyvédet cserélt, időt kellett adnom neki, hogy megismerje  az aktákat" - sorolta a bíró, miért nem hozott három év alatt ítéletet.

A bírósági statisztikák szerint tavaly a büntetőügyek nyolc százaléka három évnél tovább tartott, és az elsőfokú büntetőügyeknek csak a 64 százaléka fejeződött be egy éven belül. A három évnél hosszabb ideje folyamatban lévő ügyek majdnem fele a Fővárosi Törvényszéken zajlik.

A romagyilkosságok perének iratait toljákFotó: Hajdú D. András [origo]


Megkérdeztünk egy bírót és egy ügyvédet is, hogy szerintük milyen eljárási szabályokkal lehet gyorsítani a pereken. Mindketten másra mutogattak. A bíró szerint a kiskapukat kellene bezárni, hogy az ügyvédek "különböző praktikákkal" ne nyújthassák el az ügyet. Az ügyvéd szerint viszont annak kellene véget vetni, hogy a bíró olyan körülményeket is vizsgál, amely nem szerepel a vádiratban. Azt mindketten rossz ötletnek tartották, hogy az eljárásnak határidőt szabjon a törvény.

A monstre perekkel nehéz mit kezdeni

Erdei szerint az új kódexben biztosan nem fogják meghatározni, hogy maximum meddig tarthat egy per, de azt megszabhatják, hogy az egyes eljárási részeknek (nyomozás, elsőfok, másodfok) egymáshoz viszonyítva meddig kell tartaniuk, például egy másodfokú eljárás nem lehetne hosszabb, mint az első fok. "Az biztosan egészségtelen arány, hogy egy közönséges büntetőügyben fél év alatt ítéletet hoznak, majd utána a jogorvoslati eljárás különböző okok miatt két-három évig is elhúzódik" - mondta Erdei.

Erdei Árpád szerint az úgynevezett "monstre pereknél", ahol akár több tucat vádlott van, több száz oldalas a vádirat és több tucat bűncselekményről kell dönteni (például Kulcsár-per, Globex-per, romagyilkosságok pere), eljárási szabályokkal nehéz gyorsítani az eljárást. A törvény ugyanis kimondja, hogy ugyanabban az eljárásban kell felelősségre vonni minden elkövetőt és minden bűncselekményt egy eljárásban kell tárgyalni. A bizottság elnöke szerint az első ülésen még nem találhattak megoldást, hogy a bíró munkáját ilyen esetekben hogyan lehetne segíteni.

A bíró nem lehet vádló

A büntetőperek azért húzódhatnak el, mert a bíró sokszor olyan részleteket, körülményeket is meg akar vizsgálni, amelyre a nyomozás nem terjedt ki, és az ügyész nem is részletezte a vádiratban. A törvényt kidolgozó bizottság az első ülésén egyetértett abban, hogy az új kódexnek az eddigieknél jobban kell szabályoznia, hogy a bíró nem veheti át a vádló szerepét, és csak azokat a bizonyítékokat vizsgálhatja, amelyet az ügyész a vád tárgyává tesz.

Erdei szerint ma rendszeresen előfordul, hogy másodfokon azért semmisítenek meg egy ítéletet, mert a másodfokú bíró úgy látja, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgált meg minden bizonyítékot és körülményt. Példaként említette, hogy egy férfit kábítószerrel való visszaéléssel vádoltak, és a per folyamán kiderült, hogy fegyvere is lehetett. Az ügyész emiatt kiterjesztette a vádat lőfegyverrel visszaélésére is, azonban a kérdésben további bizonyítást nem indítványozott.

A bíróság ezért az utóbbi vádpont alól felmentette. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárást rendelt el, mert a lőfegyverrel visszaélésről szóló felmentő rendelkezést megalapozatlannak találta. "Az új törvénynek világosan kell fogalmaznia arról, hogy a bíró csak arról dönthet, amit az ügyész vád tárgyává tesz és bizonyít, és azon az alapon nem lehet megismételni eljárást, hogy az ügyész a bizonyítás indítványozásának elmulasztásával hibázott" - mondta Erdei.

A Portik-per irataiFotó: Tuba Zoltán [origo]

A professzor szerint az új kódexben azt is pontosabban szabályozzák majd, hogy a másodfokú bíróságok pontosan milyen indokkal helyezhetik hatályon kívül az elsőfokú ítéleteket. A jelenlegi törvényben ugyanis Erdei szerint van egy olyan "gumiszabály", amely szerint "ha az eljárás folyamán olyan szabályszegés történt, amely kihatott az ítéletre, meg kell ismételni az eljárást". Erdei szerint a törvényben pontosan fel kell sorolni ezeket a szabályszegéseket. Márki Zoltán, a Kúria tanácselnöke márciusban azt mondta, hogy a statisztika szerint  a megfellebbezett ügyek mintegy 8 százalékában fordul elő az ítélet megsemmisítése és új eljárás.

Az előző tíz év alatt hetvenszer módosították

A büntetőeljárási törvény felülvizsgálatát korábban az ügyészség is sürgette. Polt Péter legfőbb ügyész februárban azt mondta, hogy a hatóságoknak több teret kellene adni egyfajta vádalkura, vagyis hogy a súlyos bűncselekmények felderítése érdekében kedvezményeket adhassanak egy kisebb súlyú cselekmény elkövetőjének. Polt szerint ez is felgyorsíthatná a nyomozást, mert így könnyebben rá lehetne bírni a terhelő vallomásra a kisebb bűncselekmények elkövetőit. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János pedig (aki maga is tagja a bizottságnak) korábban azt mondta, hogy úgy lehetne gyorsítani az eljárásokat, ha lehetővé tennék, hogy a vádlott akár távol maradhasson a tárgyalásoktól.

Erdei Árpád szerint minden javaslatot és szempontot megvizsgálnak majd, és ezért vesz részt minden oldal a kódex kidolgozásában. A bizottság tagjai: Farkas Ákos professzor (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar), Bárd Károly professzor (Közép-európai Egyetem Jogi Tanulmányok Intézete), Márki Zoltán, a Kúria megbízott tanácselnöke, Belovics Ervin legfőbb ügyész-helyettes illetve Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

A most érvényes büntető eljárási törvényt 1998-ban fogadták el, és tíz évvel ezelőtt lépett hatályba. Erdei Árpád szerint azért van szükség új kódexre, mert az elmúlt egy évtizedben majdnem hetvenszer kellett módosítani, és  "fölöslegesen hosszúra nyúlt". A bizottságnak ősszel le kell tennie egy koncepciót a kormány elé, hogyan alakítanák át a törvényt, majd a kodifikációba gyakorló bírókat, ügyészeket, ügyvédeket, és a nyomozó hatóságok (rendőrség, NAV) képviselőit is bevonják. Erdei nem tudott időpontot mondani, mikorra készül el az új kódex, a kidolgozása szerinte két-három évig is eltarthat.