Több munkáért több pénz nem fizetésemelés

Egyik szemük sír, a másik nevet a tanároknak, akik most kaptak először fizetést az új rendszerben. Az alapbérük magasabb lett ugyan, de a pótlékoktól megtisztított fizetés és a megemelt kötelező óraszámok miatt nem felhőtlen az örömük. Van, aki szerint vége van a nyári ínséges időknek, más viszont úgy látja, hogy a több munkáért több pénz nem számít fizetésemelésnek. A fiatalabbak jobban járnak, mint az idősebbek.

"Végül is, én elég jól jártam" - mondta egy vidéki középiskolában tanító tanár, akinek 123 ezerről 170 ezerre nőtt az alapbére az életpályamodell bevezetésével. Nem olyan nagy az emelkedés viszont, ha a mostani keresetemet összevetjük azzal, hogy korábban a túlórákkal és a másodállásommal együtt havonta körülbelül 160 000 forintot kerestem. Szerinte az új rendszerrel vége van "a sanyarú nyári hónapoknak", amikor csak az alapbért kapták meg, viszont az idősebb tanárok biztos nem járnak jól, mert életkoruk miatt nekik esélyük sincs a magasabb bért jelentő második kategóriába kerülni.

Nekem nőtt a fizetésem, de én még csak hat éve tanítok. Ma jött. 147 ezret kaptam a 220 bruttóból - mondta egy fővárosi gimnáziumban tanító tanár. Édesanyám, aki nyugdíj előtt áll pár évvel, szakvizsgával rendelkezik, különböző pótlékokat kapott, túlórái voltak, neki viszont csökkent, annyival, amennyivel nekem nőtt, körülbelül 20 ezer forinttal. Összességében úgy látom, hogy a régóta tanító, nyugdíj előtt álló, többdiplomás, szakvizsgás tanárok fizetése csökkent - mondta a tanár, akinek iskolájában van olyan kolléga, akinek 25 ezerrel is csökkent a fizetése. "A fiatalok jártak jól. Ami mindenkit érint, a munkateher növekedése. A kötelező óraszám 22 volt, több iskolában tanítok, az egyikben 24-re, a másikban 26-ra emelték. Túlórákért, helyettesítésért pedig nincs pénz."

Egy budapesti középiskolában tanító, egyetemi diplomájával és szakvizsgájával az egyik legmagasabb bérkategóriába tartozó tanár azt mondta az Origónak, hogy a nyári szünet előtt, amikor még voltak túlórák, a bruttó fizetése 218 000 forint volt. Ebben benne volt az a pótlék, amelyet azért kapott, hogy két szakon tanított, plusz volt 7600 forint osztályfőnöki pótlékja és 10 ezer forint állami kompenzációja. "Az új rendszerben 263 ezer a bruttóm, ebből 17 ezer jár az osztályfőnökségért. Az emelkedés jelentős, a pótlékok megszűnése viszont szerintem abból a szempontból nem jó irány, hogy most már nem éri meg két szakon tanítani, hiszen az jóval több munkát kíván a tanártól" - mondta.

Tanóra a békéscsabai szlovák iskola egyik tantermében, 2013. szeptember 3-án (Illusztráció) Forrás: MTI/Rosta Tibor

"Régebben elsejéig megkaptam, most viszont ötödikéig érkezhet meg a fizetésem" - méltatlankodott kicsit egy jó nevű fővárosi általános iskola pedagógusa. Előzetesen úgy látja, hogy az alapbére több lesz: az eddigi 130 ezer bruttójából 200 ezer bruttó lett, ami jól hangzik, de nincs már nyelvpótlék, nem kap pluszpénzt a helyettesítések után, a túlórázás is 26 óráig kitolható, és nincs már melegétel-utalvány sem. "Hogy kicsit többet kell dolgozni, kicsit többet is kapok, azt nem nevezném béremelésnek." Úgy kalkulál, hogy a 200 bruttóból durván 130 fog maradni, pedig már 2011-ben is 126 ezret keresett. Az biztos, hogy két éve folyamatosan csökkent a bére. Akik most kezdenek, azok jártak jól szerinte.

"A kétszakos és az osztályfőnöki pótlékkal együtt január 1-je óta 176 ezer forint volt a bruttó alapfizetésem. Ehhez jöttek még a helyettesítések - amikor sok volt belőlük, a nettóm 148 ezer körül volt. Ehhez képest most a bruttó 245 ezer, a nettó 163 ezer lett, vagyis tényleg több, bár nem olyan mértékű az emelkedés, mint amiről hallani lehetett. Ugyanakkor 26 órában tanítok, ami elég sok, és a helyettesítés mostantól ingyen van. És szigorúan veszik az iskolában hetente kötelezően bent töltendő 32 órát, pedig amellett még rengeteg otthoni munkaórám rámegy a készülésre, javításra" - mondta az Origónak egy 9 éve tanító, egyetemi végzettséggel rendelkező budapesti tanár.

"Zokogó gondnok és konyhás néni az iskolában. Évek óta ismerem őket, becsületes, segítőkész dolgos emberek. Most meg egyik pillanatról a másikra itt állnak teljesen összetörve. Vajon miért érdemlik ezt?" - fakadt ki egy pestlőrinci szülő egy blognak azon, hogy az iskolákban dolgozó támogató személyzetnek jelentősen csökkent a fizetése. Az életpálya-modell ugyanis nem érinti például a könyvtárosokat és más olyan kisegítő dolgozókat sem, akik nélkül nem működhetne az iskola. (Az könyvtárosok helyzetéről például ebben a cikkünkben olvashat bővebben.) A pestlőrinci csökkenések hátterében az áll, hogy korábban az iskolák technikai dolgozói különböző kiegészítéseket kaptak, de ezek most megszűntek, mert lejárt az önkormányzat által garantált türelmi idő.

Mennyi az annyi?

Ön tanár? Nagyon jól járt Hoffmann Rózsával vagy visszasírja a régi rendszert? Írja meg nekünk, mi a helyzet az ön fizetésével!

Bonyolult rendszer volt

A tanári fizetésekről azt kell tudni, hogy korábban maguk a tanárok sem tudták, hogy mennyit keresnek. A teljes káoszt a túlóradíjak, a pótlékok és a béren kívüli juttatások eléggé szabályozatlan rendszere okozta, ugyanis azokat korábban az önkormányzatok, illetve az igazgatók osztották szét. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megalakulásával viszont ezeket központilag szabályozták, a pótlékok között igyekeztek rendet tenni. Az augusztusban elfogadott pedagógus-életpályamodellel hivatalosan is mindenkitől elvették ezeket.

Hoffmann Rózsa sajtótájékoztatója a pedagógusbérek emeléséről 2013. október 1-jén Forrás: MTI/Földi Imre

Az új béreket a mindenkori minimálbérhez kötik, főiskolai végzettség esetén ennek a 157,8 százalékával, egyetemi végzettség esetén 172,9 százalékával kell számolni. A pedagógus-életpályamodell lényege, hogy úgy ígérnek egyre nagyobb fizetést a tanároknak, hogy 2, 8 és 15 év után is levizsgáztatják őket, aki pedig rosszul szerepel, még ki is rúghatják. A szakvizsgával rendelkező tanárok átmenetileg veszítenek az előnyükből: az új életpályamodell a pedagógusokat négy kategóriába - pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár - sorolja, szeptembertől ugyanakkor mindenki az első kategóriába kerül, az első minősítési eljárásra később jelentkezhetnek a tanárok. Pedagógus II. kategóriába kilenc év után léphet valaki, a mesterpedagógus és a kutatótanár minősítéshez pedig legalább 15 évet kell a pályán tölteni. Ezért is jelent gondot az idősebb tanároknak az előrejutás.

Az életpályamodell óraszámemelést is hoz. A kötelező óraszám a mostani 22-ről 22-26-ra nő, és megszűnik a túlóradíj is. Az egész napos iskola bevezetésével az általános iskolában tanító tanároknak is jóval többet kell dolgozniuk. A kormány már régóta ígérgette, hogy megcsinálják a tanárok számára kiszámíthatóságot jelentő modellt. Végül az erről szóló törvényt csak augusztus végén, a külön erre összehívott rendkívüli parlamenti ülésen fogadták el. A törvény béremelésre vonatkozó része ellen az ellenzék sem tiltakozott.