A kormánynak el kell számolnia a parlagfűpénzekkel

2013.10.15. 17:44

A Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el arról a több mint egymilliárd forintról, amit az adófizetők parlagfűmentesítésre ajánlottak fel. A TASZ szerint az óriási összegen túl az ügy jelentősége, hogy a bíróság vizsgálta, hogy jogosan hivatkozott-e a minisztérium az információszabadság-törvénybe iktatott hírhedt új megtagadási indokra. 

2009-ben az adófizetőknek lehetőségük volt a második adó 1%-ukat a „Parlagfűmentesítés feladatai” elnevezésű kiemelt költségvetési előirányzat céljára felajánlani. 177 000 ember döntött úgy, hogy támogatja ezt a célt, és így 1,2 milliárd forint gyűlt össze az állam kasszájában, egyértelműen parlagfű elleni védekezésre. Ahogy az már korábban is a közbeszéd tárgya volt, ennek az óriási összegnek majdnem a kétharmadát a kormány átcsoportosította, és például tanyafejlesztésre költötte. A ParlagfűpollenNO társaság a TASZ segítségével 2013. április végén közérdekű adatigényléssel fordult a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, hogy így szerezzen érvényt annak, hogy az állam pontosan számoljon el az 1,2 milliárd sorsáról, az elköltését igazolja szerződésekkel, számlákkal. 

Ahogy azt a törvényszék is hangsúlyozta, a minisztérium nyár közepéig érdemi védekezést nem terjesztett elő (sem nem válaszolt az adatigénylésre, sem az első tárgyaláson), hanem megvárta a módosítás hatálybalépését, és akkor azonnal hivatkozott az átfogó adatigénylések megtagadhatóságára. Az alperes ezenkívül védekezett azzal, hogy a kb. 650 millió forintnyi átcsoportosított összeggel sajnos nem is tudna elszámolni, mert az bekerült az állam egy másik zsebébe, és azon belül nem tudja megmondani, hogy pont azt a 650 milliót mire költötték, csak arról van adat, hogy általánosságban abból az előirányzatból milyen tevékenységre költöttek. 

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2013. október 15-én kihirdetett ítélet szóbeli indoklásában azt fejtette ki, hogy az adatkezelőnek mérlegelési lehetősége van ebben az esetben az adatigénylés teljesítése kapcsán. Márpedig az információszabadság-törvény – az alaptörvénnyel és az Alkotmánybíróság határozataival összhangban – úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a megtagadás alapját szűken kell értelmezni. Egyértelműen igazolja az adatok nyilvánosságához fűződő nagyobb súlyú közérdeket az érintettek száma és az adatok mögött lévő közpénz nagysága. 

A TASZ szerint az ügy jó példa arra, hogy még egy alaptörvény-ellenes jogszabály törvénybe iktatása esetén is megfelelő jogértelmezéssel el lehetett jutni oda, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesülhessen. Ugyanakkor ez az ítélet önmagában nem nyújt megfelelő garanciát más adatok kikényszeríthetőségét illetően - írta a szervezet.