A jelentés alapján Magyarországon arányában számottevően kevesebben fogyasztanak kábítószert, mint az EU-s országok többségében. Az egész EU-ban nálunk van a legkevesebb heroinfüggő, 10 ezer emberből 4-5, szakmai szempontból úgynevezett problémás heroinos van, míg a listavezető Lettországban 50-100. Kokaint ezerből 4 fiatal (15-34 éves kor közötti) magyar fogyasztott az elmúlt egy évben a becslés szerint, ennél alacsonyabb arány hat országban van.
Az amfetaminszármazékok, mint például az MDMA, már népszerűbbek, a magyar fiatalok 1,2 százaléka fogyasztott ilyet az elmúlt évben, ezzel a középmezőnyben foglalunk helyet. Az ecstasyfogyasztásban vagyunk egyedül a legtöbbet drogozó tagországok között, csak hat ország előz meg minket, de így is csak a fiatalok 1 százaléka élt vele az elmúlt egy évben. Ugyanebben az időszakban a fiatal magyarok 5,7 százaléka szívott marihuánát, bár a 15-16 évesek 19 százaléka már kipróbálta. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az Egyesült Királyság és Románia mellett Magyarországon is egyre többen szorulnak kezelésre a szintetikus katinonok miatt (az egyik legismertebb katinon a kati nevű partidrog).
Az intravénás droghasználók között Európa-szerte nagy arányban fordul elő a hepatitis C vírus (HCV). Magyarországon azonban a legalacsonyabbak közé tartozik a HCV-vel fertőzött intravénás droghasználók aránya. A becsült arányuk alig haladja meg a 20 százalékot, míg több országban ez 70 százalék fölött van. Ennek szerepe lehet abban, hogy 2007 és 2012 között közel megkétszereződött a kiosztott fecskendők száma (bár a józsefvárosi tűcsereprogramot éppen tavaly akarták megszüntetni).
Ezzel együtt fenn kell tartani a folyamatos éberséget, és mérlegelni kell a HIV-prevenciós intézkedések hatékonyabbá tételét – figyelmeztet a jelentés, elsősorban Magyarországra utalva. Ugyanis nálunk az egyik legnagyobb kockázata annak, hogy HIV-járvány törjön ki, egyebek mellett a növekedés ellenére is alacsony lefedettségű tűcsere-programok és az intravénás droghasználók növekvő száma miatt.
Bár csak tíz ország szolgáltatott adatokat a heroinfüggők gyógyításáról, az kirívó, hogy Magyarországon merőben máshogy kezelik őket, mint másutt. A többi országban rendszerint helyettesítő kezelést használnak, azaz olyan legális szerekkel kezelik őket, amelyek enyhítik az elvonás nehézségeit. Magyarországon ezzel szemben az esetek több mint felében gyógyszerek nélküli kezelést használnak.
Magyarországon az EU-s országokhoz viszonyítva arányaiban jóval több pénz jut a kínálat visszaszorítására, mint a kereslet csökkentésére. A prevencióra szánt állami pénzek több mint 70 százalékát a kínálat visszaszorítására fordítjuk, ebben a mutatóban csak Horvátország előz meg minket. Szinte az összes országban a drogtermesztés és –terjesztés felszámolására költenek több pénzt, mint a fogyasztási hajlam visszaszorítására, ez alól csak Lettország, Franciaország, Portugália és Olaszország a kivétel.