A népszavazás körülményeit kell tisztázni – ezzel indokolta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, hogy miért kellett ötpárti egyeztetést összehívni a parlamentben. Az MSZP és az LMP országgyűlési képviselői nem mentek el a megbeszélésre. A Fideszen kívül a KDNP és a Jobbik vesz részt a tárgyaláson.
Ők sem értenek viszont egyet mindenben.
A Jobbik még a kormány népszavazási kezdeményezése előtt benyújtott egy alkotmánymódosítást, amivel a párt engedélyezné, hogy nemzetközi szerződést érintő ügyben is lehessen népszavazást tartani. Az Origo által megkérdezett szakértők nem értenek egyet abban, hogy a kvótarendszerről szóló népszavazás nemzetközi szerződést érint-e.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a mai egyeztetésről azt mondta, bízik abban, hogy a kormánypártok is nemzeti ügyként kezelik a kötelező betelepítési kvóta ügyét. A politikus nem gondolja, hogy az alaptörvény módosítása nélkül végre lehetne hajtani a népszavazást. Szerinte
ügyes diplomáciával és külpolitikával Magyarország példát mutathat
más tagállamoknak, és „lavinát indíthat el”.
Kósa Lajos viszont arról beszélt, hogy a menekültekről nem lehetne népszavazást tartani, mert nemzetközi jogszabályok vonatkoznak rájuk, a kötelező betelepítési kvóta azonban nem róluk, hanem egy eljárásról szól. Értékelése szerint a referendum egyszerre szól a kvótáról és az európai demokráciáról. A kormánypárti politikus utóbbit azzal magyarázta: az unió jogalkotó szervei
olyan jogkörben hoznak döntést, amit nem adott át nekik senki.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a népszavazás nem menekültekről szól, hanem migránsokról, Magyarország ugyanis menekülteket továbbra is hajlandó fogadni, de gazdasági bevándorlókat továbbra sem.
Arra a felvetésre, hogy miért kell alig kétezer ember miatt népszavazást tartani, Kósa Lajos azt mondta, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ezt rosszul ítéli meg, mert a magyar szuverenitás nem darabszám kérdése. Azt azonban ő is elismerte, hogy az esetleges alkotmányos aggályokról
a Kúria végül másképp gondolkodhat,
mint a kormány, de ezzel meg kell várni a Kúria döntését. Arra a kérdésre, hogy kérdőre vonták-e Kubatov Gábort az NVI-nél kedden történtek miatt, azt mondta, hogy a Kubatov-kapcsolatot semmi nem támasztja alá, ez csak vélekedés, egyébként szerinte a politikai érdekek alapján valószínűbb, hogy a szocialisták alakították az eseményeket.
Felvetődött, hogy a nemzeti konzultáció hasonló kérdésekről szólt, mint a mostani népszavazás, ezért utóbbi pénzkidobás, erre viszont Kósa azt mondta, hogy a demokrácia a folyamatos kérdésfelvetésről szól.
A diktatúra persze olcsóbb, mert ott nem kérdeznek semmit.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint a népszavazásnak a jövő generációi szempontjából is van tétje, mégpedig az, hogy milyen ország lesz Magyarország. Szakmai kérdésnek tartotta az esetleges alaptörvény-módosítást, szavai szerint ezt meg kell vitatni.
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint a népszavazás azért is hazug, mert a kormány már tavaly érdemben megkezdte a menekültek betelepítését: Magyarország 508 embert befogadott.
Molnár Csaba mindenkit arra biztatott, hogy ne vegyen részt a népszavazáson.
Elmondta, az adatok az Európai Unió statisztikai hivatalától származnak. Hozzátette, hogy az 508 ember több mint felét a kerítés építése után fogadta be Magyarország. Az EP-képviselő emiatt
hazugnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök kommunikációját,
miszerint egyetlen menekült sem jöhet Magyarországra.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a kormány megijedt a valódi népszavazás lehetőségétől. Tóbiás József pénteken arra szólította fel a miniszterelnököt, tegye egyértelművé, mi a kormány álláspontja a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történt keddi bűncselekményről.
Tóbiás szerinte ötletszerűen, végiggondolatlanul,
jogilag vitatott módon hirdettek az uniós kvótáról népszavazást.
Jelezte azt is, kezdeményezik, hogy az NVI hozza nyilvánosságra azokat a felvételeket, amelyek bizonyítják: az MSZP-t megakadályozták abban, hogy időben beadja a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazási kérdését.