Viharos lesz a hétfő

Viharfelhők Debrecen felett

Győr-Moson-Sopron és Vas megye kivételével az egész országra figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat a felhőszakadások és heves zivatarok miatt. Ha érdekességet lát, fényképezze le, és küldje el az Origo Facebook-oldalára, vagy ha egy hírt érdekesnek tart, küldje el a [e-mail] címre.

Elsőfokú a figyelmeztetés Komárom-Esztergom, Veszprém és Zala megyében, ezeken a terülteken kis valószínűséggel kialakulhat heves zivatar károkozó szél vagy nagy méretű jég kíséretében.

Az összes többi megyében, így a fővárosban is megyében másodfokú a figyelmeztetés,

ez azt jelenti, hogy az ország nagy részén intenzív záporokra, zivatarokra kell számítani, rövid idő alatt 50 mm-t meghaladó csapadék hullhat.

Jó időnk lesz a héten

Hétfőn gyakran lesz gomolyfelhős az ég - írja a Köpönyeg.hu. A hajnali és a délutáni órákban várható szórványosan zápor, zivatar. Az északnyugati szél többfelé megerősödik, nyugaton és a zivatarok környezetében viharossá fokozódik. A Dunántúlon jelentősen visszaeshet a hőmérséklet: itt 19-23 fok várható, míg máshol még 24-31 fok ígérkezik. Hidegfronti hatás terheli szervezetünket.

Kedden az erős szél hatására gyorsan csökken a felhőzet, a dunántúli és a középső tájakon már többórás napsütésre van kilátás. A keleti területeken még gyakran lesznek gomolyfelhők az égen, itt elszórt záporok is előfordulnak. Estére mérséklődik a légmozgás. Kellemes, 24-25 fok körüli értékeket mérhetünk délután.

Szerdán derült, igazi strandidő valószínű. Eső nem lesz. Újra erősödik a felmelegedés: délután 27-32 fok között alakulhat a hőmérséklet.

Csütörtökön a nap nagy részében sok napsütés valószínű, de délután erőteljes lehet a gomolyfelhő-képződés, és elszórtan zápor, zivatar is kialakulhat. Délután megerősödhet az északnyugati szél. 29-30 fok körüli meleg lesz.

Pénteken a nap első felében változóan felhős lesz az ég, elszórtan csapadék is lehet. Déltől aztán ragyogó napsütés jöhet. A hőmérsékletben alig lesz változás, marad a 29-30 fok körüli igazi nyár.

Boldog névnapot

Június 27. az év 179. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 187 nap van hátra.

Ma a Lászlókat kell köszönteni.

A László férfinév a szláv Ladislav névből fejlődött Ladiszló→Ladszló→Lacló→László alakokon keresztül. A szláv név elemeinek jelentése: hatalom és dicsőség. Női párja a Ladiszla. Ma Bársonyka, Dalia, Dalton, Deli, Eufémia, Ladiszla, Olga, Sámson, Torda, Tordas, Tordos, Ulászló nap is van.

Távkapcsoló

Este a Cápa 2. című filmet tekinthetjük meg a TV2-n, utána pedig eszünkbe ne jusson az óceánban fürödni egy darabig, mert rossz perceink lesznek. Este 9-től a LifeNetworkön a Rejtélyes történetek című sorozat első részét nézhetjük meg, de persze foci is lesz, két meccsel zárulnak a nyolcaddöntők. Az olasz-spanyol a gigászok harca lesz, de az Anglia-Izland is izgalmakat ígér.

I. László király és az első budapesti cirkusz

• 1192. június 27-én Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében Váradon szentté avatják I. László magyar királyt. Az 1095 nyarán meghalt uralkodót először Somogyvárott, majd Váradon temették el. A király a magyar középkor egyik legnépszerűbb alakja lett, tisztelete már nem sokkal a halála után kimutatható. A szentté avatás folyamatát III. Béla magyar király indította el, az ún. szentkirályok sorában László vált az Athleta Patriae, a lovagszent alakjává. A király sírját Dénes kézműves nyitja fel, akit ezért III. Béla felszabadított a szolgaságból. A Váradon őrzött maradványok kultuszhellyé emelték a települést. Az uralkodóról a 13. század elején legenda is íródott, amelynek szerzője a pannonhalmi bencés monostor egyik lakója lehetett.
• 1889. június 27-ém megnyitja kapuit az első állandó jellegű budapesti cirkusz. A német-holland cirkuszigazgató Wulff Ede világvárosi műsorral nyitotta meg az általa építetett vasvázas hullámbádog cirkuszépületet, a későbbi Fővárosi Nagycirkuszt a pesti Városligetben. Az épület méretei megegyeztek a mai Fővárosi Nagycirkuszéval, azzal a különbséggel, hogy a befogadóképessége 2290 fő volt. Az Állatkert területén állt és csak állatkerti belépővel volt megközelíhető. 1945-ben, Budapest ostroma idején az épület erősen megrongálódott, később rendbehozták, 1949. szeptember 17-én államosították. A Fővárosi Nagycirkusz mint állami üzem működött 1966 tavaszáig, amikor a főváros lebontatta. A helyén épült új cirkuszban 1971. január 14-én volt az első előadás.

E heti mozipremierek

• Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Tarzan legendája
• A Bigger Splash