Több mint 30 éve nem volt ennyire hideg ilyenkor

Vágólapra másolva!

1901 óta csak négy évben volt hidegebb a január 5. és 9. közötti időszak, mint idén. Csütörtökön enyhülés érkezhet, de a jövő hét elején ismét sokfelé lehetnek -10 alatti éjszakák.

Suhajda Zoltán

Vágólapra másolva!

Országos Meteorológiai Szolgálat fagy hideg hidegrekord tél

Nemcsak az utóbbi pár évhez képest éreztük szélsőségesen hidegnek az elmúlt napokat: a budapesti napi minimum-hőmérsékleti értékek alapján

a 2017. január 5. és 9. közötti időszak az ötödik leghidegebb volt az elmúlt 117 évben

– tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálattól. Molnár László osztályvezető tájékoztatása szerint 2017-ben átlagosan -10,14 fok volt a minimum-hőmérséklet ezekben a napokban. A legalacsonyabb minimum-hőmérsékletet 1947-ben mérték ebben az időszakban, akkor -14,1 fok volt az érték.

Sorrend	Év	Átlagos minimum-hőmérséklet (január 5-9. között)
1.	1947	-14,10
2.	1901	-13,57
3.	1938	-12,72
4.	1985	-12,68
5.	2017	-10,14

Csak pár napig tart az enyhülés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint csütörtök hajnalban még lehetnek kemény fagyok – akár -10 fok alatti minimum hőmérséklettel –, de

nappal a szelesebb nyugati és középső országrészben már pozitív lesz a hőmérséklet.

Az országon belül a hőmérséklet délnyugatról északkelet felé egyre alacsonyabb lesz, és ehhez igazodik a csapadék halmazállapota is: Magyarország északkeleti harmadában havazás, másutt eső, illetve ónos eső lesz jellemző.

Nem csak az elmúlt néhány évhez képest voltak szélsőségesen hidegek az utóbbi napok Forrás: AFP/Thomas Kienzle

Pénteken megint visszaesik a hőmérséklet egy hidegfront miatt, de továbbra is fagypont körüli maximum várható. Szombattól a csapadék egyértelműen havazásként jelenik meg, de ennek pontos helye és a hó várható mennyisége egyelőre bizonytalan.

Az OMSZ szerint a jövő hét elejére a hideg légtömeg nyugalomba kerül, és akkor

ismét sokfelé lehetnek -10 fok alatti éjszakák és fagypont alatti maximum értékek.

A december nem volt extrém hideg

Bár az elmúlt napok szélsőségesen hidegek voltak, a mostani tél eddig nem számít extrémnek.

2016 decembere valamivel hidegebb volt ugyan az átlagosnál, de közel sem olyan mértékben, mint az idei év eleje.

Tavaly decemberben 27 fagyos nap volt országos átlagban, vagyis ennyi napon volt fagypont alatti a legalacsonyabb hőmérséklet. Ez 6 nappal több, mint az 1981–2010 közötti sokévi átlag.

Rekordok

A legalacsonyabb januári hőmérsékletet, -34,1 fokot Baján mérték 1942-ben.
A valaha mért legalacsonyabb magyarországi hőmérsékletet Miskolc-Görömbölytapolcán jegyezték fel, 1940. február 16-án -35 fokig hűlt a levegő.
A 2016/2017-es tél eddigi leghidegebb éjszakáját január 8-án mérték a Pest megyei Tésán, ahol -28,1 fokig süllyedt a hőmérséklet.

Zord napból – amikor a legalacsonyabb hőmérséklet -10 fok vagy kevesebb – országosan csak egy volt decemberben, miközben az átlag két nap. Igaz, a legendásan hidegnek számító

Nógrád megyei Zabaron 12 decemberi napon süllyedt -10 fok alá a napi minimum-hőmérséklet.

Országos átlagban január 6. és 9. között volt a leghidegebb periódus az eddigi télen, mindegyik napon -10 fok alatti minimum értékeket mértek a meteorológusok – tette hozzá az OMSZ.

A téli napokból, amikor a legmagasabb hőmérséklet nem haladja meg a 0 fokot, 11-et jegyeztek fel 2016 decemberében, ami hárommal több a sokévi átlagnál. Az újévben, január 9-ig további öt napon maradt fagypont alatt a maximum-hőmérséklet.

A melegedő tendencia miatt

a fagyos napok éves száma 14-gyel csökkent 1901 és 2015 között.

Kevesebb lett a zord nap is – csaknem egy héttel –, és a téli napok száma pedig hatnapos csökkenést mutat a múlt század elejétől.

Akár a Duna is befagyhat, de kicsi rá az esély

A Duna felső szakaszán jelenleg 10-20 százalékos a jegesedés, míg az alsó szakaszon, Mohács környékén 70-80 százalékos ez az arány – tudtuk meg Láng István műszaki főigazgató-helyettestől, aki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) védelmi szervének, az Országos Műszaki Irányító Törzsnek (OMIT) a vezetője. A jegesedést megnehezíti, hogy a bősi erőmű után újrakezdődik a jégképződés, a tározóban ugyanis megáll a jég, a víz pedig kifolyik alatta.

A bősi erőmű után újrakezdődik a jegesedés Forrás: MTI/Mohai Balázs

A Duna budapesti szakaszán 40-50 százalékos a jegesedés foka, és jelenleg erősödik a jégzajlás.

Két-három nap múlva ez valószínűleg gyengülni fog, de az előrejelzések kemény mínuszokat ígérnek a jövő hétre, vagyis erősödhet a jégképződés.

„Ahhoz, hogy befagyjon a Duna, még kellenek mínuszok" – mondta Láng István. Hozzátette, a szerbiai Duna-szakasz alsó részén már beállt a folyó, és ha maradnak a mostani fagyok, akkor ez fölfelé terjeszkedik a folyón. Egy ökölszabály szerint

a Duna befagyásához legalább az kell, hogy a napi középhőmérsékletek összege -160 fok legyen.

Vagyis például 16 napon keresztül -10 fok legyen a középhőmérséklet.

A szakember szerint nem túl nagy az esélye annak, hogy befagyjon a Duna, 30 éves praxisa során még egyszer sem élt meg ilyet. Az utóbbi időszakban 2012-ben volt ehhez a legközelebb a folyó a főmederben, de akkor is Szerbiáig zajlott a jég, vagyis sehol nem állt be. Láng István szerint a jegesedés mostani állapota még nem érte el a 2012-es mértéket.

Csak árhullám esetén törik a jeget

A Tiszán szinte mindenhol álló jég van már, de ennek ellenére veszélyes rámenni, mert sok helyen még vékony lehet. Emellett többnyire a kisebb folyók is befagytak.

Az álló jeget csak akkor törik a vízügyi szakemberek, ha árhullám várható a folyón. Hamarabb kimondottan veszélyes lehet a jégtakaró megbontása, mert ilyenkor a vízgyűjtőkről is kevesebb csapadék érkezik, ezért a folyó vízállása alacsonnyá válik.

Jégtörés esetén

a Tiszán lévő zátonyokon feltorlódhatnak a jégtáblák, amelyek akadályt jelentenek

az egy esetleges árhullámmal érkező többi jégtáblának, és így a folyó könnyen kiléphet a medréből. Ezért ha kell, akkor a vízlépcsőknél, illetve a folyó alsó szakasza felől kezdik meg a jégtörést, hogy a jégtáblák szabadon elúszhassanak.