A 2015-ben kirobbant európai bevándorlási válság korábban soha nem látott mértékű, zömében iszlám országokból érkező férfiak tömegét zúdította a kontinensre, melynek következtében Magyarország is a migráció egyik legfőbb frontvonalává vált.
Míg a magyar kormány idejében felismerte a válság súlyosságát és az illegális bevándorlás jelentette veszélyeket, addig a magyar ellenzék álproblémáról, majd a migránsok befogadásának kötelességéről beszélt.
– a brüsszeli bürokratákkal és nyugat-európai vezetőkkel összhangban. Az Orbán-kormány, amilyen gyorsan csak lehetett, kerítést épített az országhatár különböző szakaszain. Az ellenzék egyáltalán nem támogatta ezt.
Itt a 888.hu videó-összeállítása a magyar ellenzék legvérlázítóbb megszólalásairól, amelynek következtében összenőtt a nevük a bevándorláspártisággal:
Az LMP egykori társelnöke még 2015 februárjában mondta az M1-nek nyilatkozva, hogy „Magyarországon a bevándorlás nem probléma, nincs menekülthullám”.
Egy hónappal korábban pedig a következőképpen foglalt állást a kormány bevándorlásellenessége kapcsán: „Ha elkezdünk riogatni, ha elkezdünk arról beszélni, hogy lezárjuk a határokat, azzal semmire nem fogunk menni.”
2015 júniusában a Kossuth Rádiónak az uniós kvótarendszert méltatta: „Én azt gondolom, hogy pillanatnyilag a kvótarendszer, amit ugye elővezettek, uniós szinten lenne egy olyan megoldás, ami Magyarország számára könnyebbséget hozna, anélkül, hogy Kósa Lajosnak vasfüggönyöket kellene építeni, anélkül is tudna segíteni azokon a problémákon, amikkel most szembesülünk, de leginkább, amivel esetleg szembesülhetnénk.”
A Soros Györgyhöz számos ponton kötődő politikus a határkerítést is károsnak tartotta, „a kerítés nem humánus, és egyáltalán nem jelenti a menekültkérdés megoldását”.
Az MTVA-ban pókemberként mászó Hadházy Ákos, ex-LMP-s politikus azt mondta korábban, tévedünk, ha elhisszük, hogy a kerítésen átmászó embereken múlik Magyarország jövője.
2015 augusztusában pedig azon viccelődött az ATV-n, hogy nem a határra, hanem fideszes politikusok köré kellene kerítést húzni, mert ők a veszélyesek, nem a migránsok. Hadházy 2017 decemberében a Lánchíd Rádió műsorában az egész bevándorláskérdést és az emiatt indított nemzeti konzultációt egyszerűen „kitalációnak” nevezte.
A Jobbik volt elnöke korábban számos, az iszlámot dicsőítő mondatot ejtett el. Portálunk szúrta ki, hogy 2015 augusztusában Vona Gábor már a kormány által felhúzott határkerítést bírálta Röszkén: „A kerítés az egy hatalmas bukás. Azt gondolom, hogy a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére. Ezt egyébként a Jobbik a kezdetektől fogva jelezte.”
A bukott pártvezér később arról is beszélt, hogy engedélyezné Magyarországon a mecsetek építését, de az üldözött keresztényeknek nem biztosítana menedéket.
Vona Gábor 2017 februárjában arról beszélt, hogy a brüsszeli kvótarendszert nem tartja feltétlenül elutasítandónak: „Kvótarendszer is fölmerült már ugye, hogy kvóták alapján szétosztjuk (a bevándorlókat), és amíg ez mondjuk pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni.”
A zsidó származású képviselőket listázni kívánó politikus, a Jobbik frakcióvezetője számos fórumon kritizálta a magyar kormány álláspontját a bevándorlás kapcsán. 2018 márciusában a választások előtt egy biztonságpolitikai lapnak úgy nyilatkozott, hogy menedékjogot kell adni a Szíriából érkező bevándorlóknak. Szerinte, aki bizonyíthatóan Aleppó városából érkezik, annak menedékjogot kell adni. Gyöngyösi a lapnak azt is leszögezte, hogy be kell tartani a nemzetközi egyezményeket. Gyöngyösi Márton panaszai szerint
ezeket a szerződéseket a magyar kormány nem tartja be, mert kiindulási országtól függetlenül nem enged be bevándorlókat, sőt, elutasítja a betelepítési kvótákat is.
A szocialisták (MSZP) budapesti elnöke 2015 júniusában egy sajtótájékoztatón fogalmazott úgy, hogy a vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál, és ezzel „gettóba zárja magát”. Kunhalmi Ágnes ezt megelőzően magát a problémát is tagadta: „...ma a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak. Ez a probléma, ez egy álprobléma. Nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé”.
A saját bevándorláspárti álláspontját Árpád vezér lemigránsozásán keresztül igazolni kívánó politikus a többi ellenzéki megszólalóhoz hasonlóan rendszeresen vasfüggönynek nevezte a felépítendő határkerítést: „A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. [...] Az ország többsége nem akar falat a déli határra.”
Elég nagyot tévedett.
Szeged polgármestere egy külföldi interjúban fejtette ki 2017 decemberében, hogy kormányra kerülésük esetén azon lesznek, hogy mielőbb lebontsák a magyar-szerb határon felhúzott kerítést. „Jóérzésű ember, pártállástól függetlenül nem akarja, hogy Európa közepén az országhatáron egy drótkerítés legyen, tehát a válaszom még egyszer az, hogy azon leszünk, hogy minél gyorsabban le tudjuk bontani” – mondta Botka László.
Zugló polgármestere az ATV-nek beszélt arról 2015 májusában, hogy semmiképpen se kerüljön sor a határ menti kerítés megépítésére.
Karácsony Gergely korábban sem rejtette véka alá a multikulturális társadalom iránti rajongását. 2015 januárjában a következőt posztolta a közösségi oldalára: „Meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.”
A határkerítés ellen ágáló Karácsony Gergely a válság kirobbanásakor több ízben is „gumicsontnak” nevezte a bevándorlás jelentette veszélyeket és a kormány intézkedéseit.
Karácsony párttársa a következőképpen foglalt állást:
Sürgősen meg kell teremteni a legális és biztonságos utat a menekülteknek, a kerítés nem megoldás.
A provokatív megnyilvánulásairól ismert politikus sem maradt ki a kerítést becsmérlők sorából: „Ezerszer elmondtuk: a déli határon épített kerítés értelmetlen, embertelen és pazarlóan drága.”
„Magyarországnak kifejezetten javára válna, ha befogadná a bevándorlókat” – a Demokratikus Koalíció elnöke 2015 szeptemberében – bizonyítva bevándorláspártiságát – egy-egy éjszakára saját házában szállásolta el a migránsok egy csoportját, akik épp Budapesten tartózkodtak. Gyurcsány a Röszkénél történt áttörési kísérletkor a magyar határt védő rendőrök ellenében a migránsok védelmére kelt, mondván, „ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra”. „Bizonyítani fogom, hogy Röszke II-nél a rendőrök hátrébb vonták a sorfalat, kinyitották a határzárat, ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra, akiket a rendőrök, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, brutálisan megtámadtak” – mondta.
Azóta sem bizonyította.
A Demokratikus Koalíció EP-képviselője a következőket mondta egyik brüsszeli felszólalásában: „Európát, a szabadságot, a nyitott társadalmat mindig meg fogjuk védeni.”
2016 márciusában, egy EP-vita során a határkerítés és a szigorú bevándorláspolitika ellen szólalt fel, leszögezve: „Az Európai Unió sorsa nem lehet a bezárkózást hirdető, kerítéseket építő, idegengyűlölő politika foglya.”
Niedermüller a brüsszeli kényszerbetelepítések mellett is kiállt, úgy fogalmazva, hogy minden országnak egyenlő részt kell vállalnia a menekültek befogadásából, így Magyarországnak is. A DK-s politikus kijelentette, lebontaná a határkerítést.
A Demokratikus Koalíció szóvivője, Gréczy Zsolt a DK nevében 2018 októberében leszögezte, hogy a határvédelmet, a menekült- és bevándorlási politikát tagállami hatáskörből EU-s hatáskörbe kellene vonni.
A Márki-Zay Péter által gründolt Mindenki Magyarországa Mozgalom soraiban politizáló Mellár Tamás a kvótanépszavazás során az „IGEN” szavazatokra buzdított. Szerinte Magyarországnak ugyanis EU-tagként kötelessége elfogadnia az EU döntéseit, így a bevándorlók betelepítését is.
A jelenleg még polgármesteri pozícióban lévő politikus 2018 szeptemberében arra vetemedett, hogy egy migráns által elkövetett szexuális támadáson gúnyolódott, álhírnek tartva az atrocitást: „egy afgán fiatalember megerőszakolt valakit egy pesti szórakozóhelyen, ott, én nem tudom most eldönteni, egyáltalán nyitva volt-e ez a szórakozóhely, mert most már ilyen kérdések is felmerültek, hogy létezett-e?”