Most a migrációról és Európa jövőjéről kell beszélni

2019.02.09. 12:56

Most valódi tétje van az európai parlamenti választásoknak, mert az Európai Unió alapját a nemzetállamok jelentik, és most ez megkérdőjeleződött, most nem a múltról kell beszélni, hanem a migráció jelentette kihívásokról és Európa jövőjéről – minderről Hölvényi György, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője beszélt az Origónak adott interjújában. Szólt arról is, a magyar ellenzék a sikertelensége következményeként nemzetközi gyámság alá helyezte magát, egyszerűen látszik, hogy ez egy ciklikusan ismétlődő lelki szükséglet a baloldalon.

Mi a májusi európai parlamenti választás tétje?

Közép-Európa felfutott a pályára, miközben kiderült, hogy a Nyugat-Európában kidolgozott megoldások a gazdaságfejlesztésen át egészen a migráció kezeléséig nem felelnek meg a 21. század követelményének. Európában nemcsak egyfajta, hanem többfajta megoldási kísérlet van arra, hogy az előttünk álló kihívásoknak minél hatékonyabban megfeleljünk. Magyarországon pedig egy egyértelmű felhatalmazással rendelkező, világos program mentén működő kormányzat van, ami egy világos szempontrendszerrel tudott előállni a válság lezárultával. Mindez ajánlat volt a továbbgondolásra, azonban ez a továbbgondolkodás nem történt meg. A migráció lett a legfontosabb kérdés, és nemcsak a konkrét bevándorlás révén, hanem azáltal is, hogy maga a jelenség a társadalom teljes spektrumát meghatározza a következő évtizedekre. Éppen ezért van most valódi tétje a választásoknak, mert az Európai Unió alapját a nemzetállamok jelentik, és most ez megkérdőjeleződött. Most nem a múltról kell beszélni, hanem a migráció jelentette kihívásokról és Európa jövőjéről. 

Hölvényi György: A migráció lett a legfontosabb kérdésFotó: Hirling Bálint - Origo

Ön lassan két évtizede dolgozik az Európai Parlamentben. Vajon az EU miért nem tudott a 21. század legfőbb kihívására, a migrációra hatékony választ adni?

Az EU egyre inkább a különböző gazdasági lobbiknak lett a kijárója. Ezzel azt az egyensúlypolitikát, amit a kereszténydemokrata hagyományok alapoztak meg, gyakorlatilag felszámolta. A különféle jóléti tervek eme gazdasági kórnak az áldozatai lettek. Ezzel párhuzamosan pedig Európában eltűntek a karakteres politikusok. Az, hogy valójában az EU-nak milyen komoly alapjai voltak, jól mutatja, hogy eddig egyáltalán el tudott működni ez az intézményrendszer. A brexit is azt mutatja, hogy Nagy-Britannia egy nagyon rossz döntést hozott, de ennek több évtizedes előzménye volt. Utólag derült ki, hogy Brüsszel nem tudta integrálni a brit érdekeket úgy, hogy az London számára is elfogadható legyen.

Ebben a politikai erőtérben mit ajánl a Fidesz-KDNP a magyar választóknak? Milyen csoportosulásban látja a jövőjét?

Ötletei mindig lehetnek az embernek, de ennek csak akkor van értelme, ha azokat meg tudja valósítani. Minden probléma ellenére van terep a Néppárton belül. Az értékvitákat le kell folytatni a szervezeten belül. A Fidesz-KDNP esetében egy karakteres csapatról van szó, mivel 2004 óta eredményes politizálást folytat. A mai napig is Szájer József felel a teljes néppárti jogalkotási folyamatért. Surján László, Járóka Lívia és Tőkés László is EP-alelnökként tevékenykedett, vagy tevékenykedik. Egyszerre képes a delegáció a hangsúlyos európai ügyeket hazavinni, és a leghangsúlyosabb magyar ügyeket Európában képviselni. A közös Európa jövőjéért a mi értékeink alapján mindent meg fogunk tenni. Az elmúlt öt évben kereszténydemokrata európai politikusként a keresztényüldözés bemutatásával rá tudtam mutatni arra, hogy az európai külpolitikában égetően szükséges lenne erre a területre koncentrálni. Az a fajta posztgyarmatosítási hozzáállás, hogy a korábbi bűnök bocsánatáért fogadjunk be mindenkit, az lehet egy-egy ország álláspontja, de nem összeurópai ügy. A lényeg, hogy a segítséget oda vigyük, ahol szükség van rá. Mindez egy paradigmaváltást követel az európai politikában.

Magyarország érdekeit más országok érdekeivel csak úgy lehet harmonizálni, ha az adott személynek nagyon erős a nemzeti identitása. Úgy gondolom, a Fidesz-KDNP delegáció minden tagja rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Az elmúlt években ezért kaptunk hideget-meleget, egy megedződött társaság jött össze. Csak ez a csapat képes arra, hogy hatékonyan képviseljük a magyar érdekeket az uniós színtéren. A mi tapasztalatunk az, hogy a magyar ellenzék a sikertelensége következményeként nemzetközi gyámság alá helyezte magát.

Egyszerűen látszik, hogy ez egy ciklikusan ismétlődő lelki szükséglet a baloldalon. Ez azért nagyon veszélyes, mert világos, hogy azok a politikai erők, amelyek Magyarországot támadják, azért támadják, mert az érdekeik mások. Jó példa erre a migráció, mivel annak támogatása egyértelműen egy nyugati gazdasági érdek, és nem Magyarországé.

„A nemzetállamok szuverenitását mindig támogatni fogjuk”Fotó: Hirling Bálint - Origo

A jövőben is képes lehet ez a csapat ellenállni a föderalisztikus kísérleteknek?

Természetesen ahogy eddig is, úgy a jövőben is a nemzetállami keretek megőrzése mellett fogunk síkra szállni. A jövő egészét érintő kérdésről van szó, de mi nem tehetünk mást, hogy a nemzetállamok szuverenitását mindig támogatni fogjuk. A magyar választóktól erre kaptunk felhatalmazást, és ezen a jövőben sem fogunk változtatni.

Sikerült a keresztényüldözés ügyét az európai politika szintjére emelni?

Egy biztos, lényegesen beljebb toltuk a centrumba, mint ahogyan az korábban volt. Az első dolog annak elfogadtatása volt, hogy Európának van kulturális, történelmi és politikai felelőssége a világon élő keresztények irányába. Teljes érdektelenség jellemezte a korábbi években ezt a témát, de azzal, hogy az EP népirtásnak nyilvánította a közel-keleti keresztényüldözést, sikerült egy komoly lépést tenni előre. Azonban azt is világosan kell látni, hogy Európában a legszekulárisabb intézmény az Európai Parlament. De ez nem jelenti azt, hogy ez mindig így volt, és így is lesz.

Hogyan jött létre ez a helyzet?

Ez egyfajta baloldali, '68-as „hagyomány” a parlamentben. Mindez abból adódik, hogy az egyház és az állam szétválasztása, bár korábban megtörtént, de a hitben élő ember hitének a nyilvános megvallása egyértelműen egy emberi jogi szabadsági kérdés. A probléma ott van, hogy a szélsőséges szekularizmus az utóbbi jogot tagadja. Ez az, ami teljesen elfogadhatatlan. Sem Amerikában, sem Ázsiában nincs meg ez a hozzáállás. Nem a klerikalizmus újjáéledéséről van szó, hanem az emberi természet egy részének a letagadásáról, és arról, hogy Európa keresztény kultúráját meg kell védeni.

Az üldözött keresztények ügye frakciókon felüli szövetségeket is szülhet?

Ez már ma is így van. A fejlesztéspolitikában az elmaradott vidékeken működő egyházak nem tudnak európai forrásokhoz jutni a semlegesség alapján. Ez egy politikai idiotizmus, és ebben lépegetünk is előre más frakcióbeli képviselők segítségével. Mindehhez nagy kitartás kell, de mi egy emberi jogért harcolunk. Egy kereszténydemokrata politikus csak nagyon keveset beszélhet a kereszténységről. Itt konkrét dolgokat kell tenni, és nem ideologikus szövegeket puffogtatni. Tenni kell, és a jövőben is hasonlóan cselekszem majd.