Ezért történik annyi halálos baleset az utakon

2019.09.14. 15:27

Rengeteg halálos baleset történik az utakon évente. A legtöbb elkerülhető lenne, ha az autósok körültekintőbben vezetnének. Ráadásul ősszel még több veszélynek vannak kitéve nemcsak az időjárás, hanem a vadak miatt is.

Szombaton, a 2-es úton, Vácnál összeütközött két autó. 

A balesetben három ember meghalt. 

Az 54-es számú főúton egy autó eddig tisztázatlan körülmények között egy fának ütközött. A
sofőr olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt.

Vasárnap délután oszlopnak ütközött egy autó Tiszadadán, miután egy kanyarban lesodródott az
útról. Abban a balesetben egy ember meghalt, három pedig megsérült.

Forrás: MTI/Donka Ferenc

Az 55-ös főúton kisodródott egy autó, villanyoszlopnak ütközött, végül árokba borult. 

A balesetben egy ember meghalt, ketten megsérültek. 

A teljesség igénye nélkül, csak néhány halálos baleset az elmúlt néhány napból. Több ilyen és hasonló is volt, pedig az esetek egy része elkerülhető lenne.

A héten több helyen is óriási vihar volt, erős széllel, sok esővel. Erre pedig a következő időszakban is lehet számítani. Az esős-viharos időben a csúszós utak és a szél is könnyen balesetet okoznak, erre hívják fel a rendőrök a figyelmet.

  • A gyorsan kialakuló tócsák, vízátfolyások és a korlátozott látási viszonyok miatt csökkentsék a sebességet, és fogják két kézzel a kormányt, a könnyebb manőverezés miatt!
  • Az utakon és az autópályán számoljanak az erős oldalszéllel! Ha egy tartósan szeles szakaszon halad át, akkor csökkentse a sebességet annyira, hogy az autó a széllökésekben képes legyen stabilan az úton haladni.
  • Az esős időben a gyalogosokat is nehezebb észrevenni, éppen ezért a zebráknál vezessenek lassabban! 

Éppen annyira csúszós és veszélyes, mint a jég

Bár ősszel még nincs fagy, nem jegesek az utak, mégis épp úgy balesetet okozhat az eső is. 

Az úttesten nagyon sok por van. Amikor leesik az eső, akkor az első időszakban az esőcseppek és a porcseppek egy olyan anyaggá állnak össze, amely szinte annyira tud csúszni, mint a jég. Egészen addig, míg a víz nem mossa le ezt a poros koszt az útról, addig különösen oda kell figyelni a megfelelő követési távolságra és kanyarsebességre - ezt már a közlekedési szakember, Lovas Károly mondja.

Ha vizes az út, vagy áll rajta a víz, az autó felfut a vízre, akkor minden tapadás megszűnik. Sokat segíthet a baleset megelőzésben, hogy a megfelelő mélységű és mintázatú autógumit használjuk. 

Ütközésben összeroncsolódott személygépkocsi a 81-es számú főút 63. kilométerszelvényében Pér és Mezőörs között 2019. szeptember 9-én. A személygépkocsi és egy papírtekercseket szállító teherautóval ütközött. A személyautó utasai a helyszínen életüket vesztették. MTI/Krizsán CsabaForrás: MTI/Krizsán Csaba

A szakember szerint, ha éjszakánként 1-2 fok van, és nappal sem megy 8-10 foknál feljebb a hőmérséklet, akkor ideje lecserélni a nyárit a téli gumira. Utóbbi nagyobb és mélyebb bordázatú, vagyis jobban kezeli ezt a latyakos, vizes időt, nemcsak a havat. Ezek mellett fontos az is, hogy az ablaktörlő gumik ne csíkosan töröljenek, ha szürkületben vezetünk, akkor is rendesen lehessen látni a szélvédőn keresztül. Lovas Károly arra is felhívja a figyelmet, hogy az általánosban vett jó műszaki állapot is lényeges, akárcsak a jó fék, és a megfelelően világító lámpák.

Az autósokra a villámok nem, de a szeles időjárás veszélyes lehet

„Villámlás jellemzően az autósra közvetlen életveszélyt nem jelent, ha abból indulunk ki, hogy mindenki egy zárt karosszériájú autóban közlekedik. Az autó egy esetleges villámlás idején Faraday-kalitkaként működik, ami azt jelenti, hogy nem kerülhet be a villám az autóba. Ha az autóba villám csap, akkor tönkremehet az elektronikája, de személysérüléstől megvédi az autó az utast. Annál inkább kell figyelni a hevesebb, oldalirányú széllökésekre, hiszen ilyen időben rendszeres szokott lenni az esővel együtt a feltámadó szél is. Nagyon meg tudja tréfálni az autóst, ha mondjuk egy kamion vagy egy ház mellől kibukkan, és úgy meg tudja lökni az autót, hogy hirtelen egy félméteres irányváltoztatás miatt az átsodródhat a szembelévő sávba" - magyarázza a közlekedés biztonsági szakember.

Augusztus végétől novemberig tart több vadállat párzása is. Ilyenkor még óvatosabbnak kell lenniük az autósoknak, hiszen az állatok az erdőkből sokszor kiszaladnak az utakra, a kocsik elé.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A legfontosabb ilyenkor, hogy a sofőr elkerülje az ütközést, ha lehetősége van rá. Meg kell próbálni elkerülni az ütközést, inkább a kisebb árkot válasszuk, mintsem egy többkilós vadat, mert abból nagyobb kár származhat. 
„Ha van rá mód, akkor vészfékezéssel, vagy irányváltással, figyelve arra, hogy mi van előttünk és mögöttünk. Ezért szerencsés, hogy aki csak teheti, elmegy tréningre, ahol megtanítják neki, hogy ő és az autója mit tud, hogyan kell vele vészfékezni. De egy dudálás is segíthet, hiszen a nagyobb vadak a dudálásra elugranak. Egy nyulat lehet, hogy inkább elcsapok, és nem megyek bele az árokba, de ha egy nagy szarvas áll előttem, akkor inkább választom az árkot. Ha 80-90-nel megyek, próbálok lassítani, és próbálom minimalizálni a kárt, a kockázatot. De ha nekimegyek egy 5-600 kilós állatnak, az olyan, mintha betonfalnak mennék neki" - teszi hozzá Lovas Károly. 

Ha vadveszélyt jelző táblát látunk, fokozottan kell figyelnünk, hiszen a szarvasok például csoportosan mozognak, ami azt jelenti, hogy ha egy kilép az útra, követheti másik öt vagy 10 állat is. 
"Szoktak felszerelni vadriasztókat, amely olyan hangot ad ki, ami elriasztja a vadakat, de azt gondolom, hogy ilyen esetekben ez nem használ. Ilyen esetekben csak az segít, ha kellő körültekintéssel és odafigyeléssel vezetek, főleg, ahol ki is van táblázva."

Forrás: AFP

Ha pedig nem sikerült elkerülnünk az ütközést, meg kell állni, felhívni a vadtársasságot, vagy a 112-t tárcsázni,  de semmi esetre sem szabad csak úgy otthagyni az elgázolt vadat, mert az szabálysértés. 

Az autós vagy a vadásztársaság a felelős vadgázolásnál?

A vad és gépjármű ütközése elsődlegesen a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint ítélendő meg, mivel mind a vad, mind a gépjármű veszélyes üzem, mindig esetről esetre kell mérlegelni a tényeket. Ezekben az esetekben a Polgári Törvénykönyv és a vadászati törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kiforrott bírói gyakorlat alapján tehát a Ptk. fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősségi szabálya alkalmazandó a vadak élőhelyét átszelő autóutakon történő vadütközésekre, ez alól gyakorlatilag egyetlen kivétel van, a gyorsforgalmi utakon, azaz az autópályákon bekövetkezett vadütközés. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vadak élőhelyét szeli át az út, a vad természetes közegét - mondta el az Origónak Fazekas Zoltán József ügyvéd.

A szakember azt is hozzáteszi, hogy veszélyes üzemek találkozása esetén egy háromlépcsős eljárás alkalmazására kerül sor, mivel az érintettek felróhatóságuk arányában kötelesek a kárt megtéríteni. Az első lépcsőben azt vizsgálják meg, hogy kinek a hibájából történt az ütközés, azaz a baleset kinek róható fel. 

„Ez lehet a gépjárművezető oldalán például ittas vezetés, gyorshajtás, relatív gyorshajtás. A vadászatra jogosult oldalán ilyen lehet például a vadak út mellé szoktatása etetővel. Szintén ilyennek minősülhet, ha vadveszély esetén mellőzi a megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti jelzések elhelyezését. A vadveszélyesség megítélése - pertől függetlenül - egyébként szakmai-szakértői kérdés, mindig kellő körültekintéssel kell eljárni. A veszélyt jelző táblától függetlenül a helyszíni adottságoknak megfelelően kell vezetni, váratlan vadfeltűnés mindig előfordulhat, a vad a táblával nem törődik. A tábla figyelmeztet fokozott körültekintésre."

Ha sem az autóvezetőnek, sem a vadásztársaságnak nem róható fel a károkozás, akkor a második lépcsőn azt kell vizsgálni, hogy kinek a tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza a bekövetkezett kár. Például ilyen rendellenesség, ha egy vad kiszámíthatatlanul viselkedik. 

A bírói gyakorlat különbséget tesz e körben, hogy a vad közúton, vagy gyorsforgalmi úton jelenik meg, minden esetben rendellenes és a vadászatra jogosult felelősségét megalapozza. Önmagában a vad közúton – nem gyorsforgalmi úton – való megjelenése a vadásztársaság fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességként nem értékelhető 

- teszi hozzá az ügyvéd.

A harmadik lépcső pedig akkor alkalmazható, ha a kárt mindkét fél tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, vagy ha rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, ekkor kárát mindegyik fél maga viseli. 

Amennyiben a járművezető elé féktávolságon belül ugrik a vad, és nem állapítható meg semmilyen sebességtúllépés, akkor a vadásztársaság akkor is felelhet, ha kihelyezte a vadveszélyre figyelmeztető táblát. Mindig az a vadásztársaság felelős, ahonnan a vad kiváltott. Ez sokszor komoly bizonyítási nehézséget jelent, ha az út két oldalán más-más vadásztársaság vadászterülete található. A jogszabályozás az utóbbi időben, álláspontom szerint eltúlzottan a vadásztársaságoknak kedvez, de bízom abban, hogy a bírói gyakorlat megtartja a "károsultbarát" szemléletét, és a vétlen járművezető minden esetben kártérítést kap, amikor a vad megjelenése közúton számára elháríthatatlan. A 40km/h-val közlekedés autóúton nem várható el egyik sofőrtől sem. A veszélyes üzemi felelősség azt jelenti, hogy mind a vadásztársaság, mind a veszélyes üzem üzembentartója vétkességre tekintet nélkül felel, akkor, ha a kár az üzemi rendellenesség körén belül keletkezik. A vadállat változatlanul veszélyes üzemnek minősül 

- mondta el Borbély Zoltán ügyvéd. 

Évente nagyságrendileg 5000 vadütközéses baleset van, a bizonyítási eljárás nehézségei miatt a kellő körültekintésen túl a casco biztosítás lehet hatékony vagyonvédelmi eszköz.