Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Néhány napja derült ki, kik is lesznek azok, akik a tartalmakat felügyelik majd a világ egyik legnagyobb közösségi médiájában, mely persze függetlennek nevezi magát. A független tanács azonban tele van olyan emberekkel, akik közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak Soros Györgyhöz.
Ahogy azt az Origo megírta, köztük van a Soros-egyetem, a CEU alapító dékánja.
A Magyar Nemzet közli Sajó András portréját. Eszerint az 1949-ben született Sajó gyerekkoráról keveset tudni, az biztos, hogy 1957-ben (tehát 8 évesen) Milánóban élt. Az Arcanum adatbázisában legközelebb 1970-ben tűnt fel mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatója.
Az Egyetemi Lapok című újságban a díjazottak között egy szocialista jogrendről szóló dolgozattal és egy Che Guevara-jeligével látható.
Sajó a magyaron kívül saját bevallása szerint hat nyelven beszél. Összehasonlító jogot hallgatott Strasbourgban 1974-ben, majd Coimba városában 1979-ben, de volt ösztöndíjas Milánóban, Oslóban és Saarbrückenben, továbbá a Berkeley-n is a szocializmus évtizedeiben.
Feltételezhetjük, hogy mindehhez az állampárti rendszer nagyfokú bizalmára lehetett szükség
- hívja fel a figyelmet a lap.
A nyolcvanas években rengeteget, egyebek között irodalmi jellegű munkákat is publikált. A Tekintet című lap egy 1989-es számában például ezzel a címmel jelent meg írása:
Boldogult emlékezetű cenzurális idők.
Ebben Sajó arról értekezik, hogy a cenzúra jót tett a művészeteknek, és bár a hírgyártásban ellenzi (ott pozitív cenzúrát javasol a kisebbségeknek), a művészetek terén pártolna valamiféle központi ellenőrzési rendszert.
Ezekben az írásaiban meglehetősen durva megjegyzéseket tesz Ronald Reagan amerikai elnökre (azt írta a hidegháborúban a Szovjetuniót legyőző és ezzel a kommunizmus bukásában óriási szerepet játszó amerikai elnökről, hogy új korszakot nyitott az emberiség nem-gondolkodásának történetében - a szerk.)
A rendszerváltástól kezdve Sajó nemzetközi pályája hirtelen felívelt, nem függetlenül Soros Györggyel ápolt kapcsolatától.
Előbb a CEU alapító dékánja és Göncz Árpád államfő tanácsadója (1991-1992) lett,
majd a magyar után részt vett a grúz, a dél-afrikai és az ukrán alkotmányozásban is. Eközben Magyarországon szakmai körökben szintén egy alkotmánytervezete miatt lett ismert. Baloldali műveket publikál, a Világbank többször alkalmazza, de
a Magyar Helsinki Bizottság tanácsadója is volt 1999 és 2006 között.
Ezen kívül tagja volt a Medgyessy-kormány nemzeti jelképekkel foglalkozó kormánybizottságának is (2003).
Elkötelezett bevándorláspárti, ahogy arról a Népszabadság 2002 decemberében beszámolt:
nyílt levelet írtak a Magyar Helsinki Bizottság vezetői és közéleti személyiségek az Országgyűlés elnökének és a belügyminiszternek. Kezdeményezik azon törvények hatályon kívül helyezését, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok tömegesen őrizetbe vegyék a menedékkérőket, pusztán azért, mert >>illegálisan<< érkeztek az országba.
A több mint száz aláíró között pedig Sajó András is feltűnt.
Nem ez volt azonban az egyetlen dolog, ami ellen tiltakozott: alkotmányellenességgel vádolta az egyházak népszámlálás alapján történő egyszázalékos támogatásának rendszerét, és 2002 októberében szorgalmazta, hogy a Medgyessy-kormány szüntesse azt meg.
2003. február közepén szintén a Népszabadság egy konferenciáról tudósított. A tudósítás szerint azzal kapcsolatban, hogy a Szent Korona az Országházba került a szocialista lap szerint ezt mondta:
a koronára mint közjogi berendezkedésre való hivatkozás a köztársasági eszme fogalomrendszerét teszi tönkre, hiszen a Szent Korona-tanból a trianoni és párizsi békeszerződések tagadása következik, és nehezen fér össze az európaisággal.
Ezt követően került az Emberi Jogok Európai Bíróságára (2008-2017), amelyet a Magyar Nemzet a globalista liberális aktivizmus európai zászlóshajójának nevez.
Nagy port kavart Magyarországon Sajó vörös csillag viselését legalizáló döntése: a bíróság 2008 nyarán a felperes munkáspárti politikusnak, Vajnai Attilának adott igazat Magyarországgal szemben.
Az ítélet szerint a magyar állam megsértette Vajnai szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor 2005-ben a Fővárosi Bíróság elmarasztalta a politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. Megjegyzendő, hogy Sajó András a horogkereszt viselését sem tiltaná.
Sajó 2015-17 között alelnökként is működött Strasbourgban. Ahogy arról 2017-ben a Magyar Idők is beszámolt,
számos más esetben foglalt állást hazánk ellen az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt zajló ügyekben.
Sajó bíróságról való távozása előtt az EJEB két bangladesi migráns javára döntött Magyarországgal szemben, de hasonlóan járt el például a leváltását sérelmező egykori főbíró, Baka András és az új egyházi törvény elfogadása miatt vallási egyesületté váló szervezetek esetében is.
A Soros György által régóta komoly összegekkel támogatott Helsinki Bizottság saját bevallása szerint is úgynevezett „stratégiai pereket" indított a strasbourgi bíróságon, ahol éppen a Helsinki Bizottság tanácsadó testületének egykori tagja, Sajó volt a magyar bíró.
Hasonló modell kialakulása fenyeget most is, azaz a Facebook-bíróság elé „stratégiai jelleggel" vihetnek magyar konzervatív álláspontokat a Soros-szervezetek, hogy Sajó segítségével hallgattassák el azokat a közösségi médiában -
írja a Magyar Nemzet.
