„Összefogás a cigányterror ellen" – ez a szöveg szerepelt annak a rendezvénynek a plakátján, melyet a Jobbik és a Szebb Jövőért Polgári Egyesület (gárdisták) szervezett 2011. március 6-án. A mintegy 1500-2000 fős demonstrációt egy nem sokkal azelőtt kitört helyi konfliktus miatt tartották. A tüntetésen beszédet mondott a manapság a közéleti vloggerek életét élő, és egyre inkább - ahogy mondani szokták - elcukisodó Vona Gábor, valamint az egykori szkinhed és az elmúlt napokig a Jobbik elnöke, Sneider Tamás is.
A főtéren megtartott nagygyűlés után, a többezres tömeg végigmenetelt a falu cigánysorán. Az azóta Gyurcsánynak és feleségének úgymond lefeküdt Jobbik ezt – az indulatok felkorbácsolását és a félelemkeltést - tartotta a legjobb megoldásnak a helyi, ahogy mondták, „cigánykérdés" rendezésére.
Teltek az évek, és alig lehetett hallani az évtized elején hírhedtté vált településről, közben a Jobbik minden korábbi ígéretét megszegve összefogott a régi baloldallal és Gyurcsánnyal, a párt még a bevándorláspárti milliárdos, Soros György bűvkörébe is bekerült. Idén viszont újra Gyöngyöspata nevét olvashatjuk az újságok címlapjain.
A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában vizsgálta a bíróság a 2004-ben, tehát a Gyurcsány-kormány idején kezdődő oktatást. (A szegregációt Gyöngyöspatán egyébként a Fidesz-kormány szüntette meg.) A bírói testület végül arra jutott, hogy az elkülönített oktatásban részesülő 62 roma diák számára 100 millió forint kártérítést kell fizetnie a tankerületnek és a gyöngyöspatai önkormányzatnak. A Kúria decemberben pedig elutasította a határozat felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt, ami azt jelenti, hogy a bíróság határozatát végre kell hajtani. Emiatt akár már most behajthatnák a 100 millió forintot, csődbe juttatva ezzel a gyöngyöspatai önkormányzatot.
Az ügy akkor került a közérdeklődés középpontjába, amikor Orbán Viktor miniszterelnök évindító tájékoztatóján arról beszélt, hogy „ha gyöngyöspatai lennék, megkérdezném, hogyan lehetséges, hogy egyesek minden munka nélkül hatalmas összeget kapnak." Hozzátette: az sincsen kibeszélve, hogy mi minősül szegregációnak. – Az biztos, hogy ez így nem maradhat – szögezte le. A kormányfő később egy rádióinterjúban arról beszélt: úgy nem lehet orvosolni a bajt, ha pénzt adunk a semmiért. Ha szolgáltatást adunk, az egy járható út.
Míg a különböző liberális véleményalkotók próbálják a miniszterelnök szavaira rásütni az uszítás vádját, az egy cseppet sem zavarja őket, hogy az a Jobbik, amely régóta sok segítséget kap tőlük a nyilvánosságban, egykoron valódi uszítást és félelemkeltést vitt véghez a helyszínen.
Orbán Viktor az ügyben kifejtett álláspontja reagál az emberek igazságérzetére, amellett, hogy a megoldás felé mutató konstruktív elképzelés. Ellentétben a Jobbik 2011-es teljesen fölösleges egyenruhás felvonulásával, melyről azóta már többszörösen kiderült, hogy a párt csak saját népszerűsítéséhez használta eszközként.
Most, hogy Gyöngyöspata újra az országos politika térképére került, a Jobbik már nem is hajlandó foglalkozni a kérdéssel. A párt hivatalos Facebook-oldalán hiába keressük, hogy az egykori radikális formációnak mi a véleménye a szegregáció miatt odaítélt kártérítésekről, nem találunk ezzel kapcsolatos bejegyzést.