Szent Erzsébet, a XXI. századi nő mintaképe

Szent Erzsébet, szépséges királylány, nagyhatalmú fejedelemasszony, szent forradalmár, ki képes volt Krisztus szemével látni, s Krisztus szívével érezni, testet-lelket-szellemet holisztikus módon gyógyítani, tehetségét és hatalmát mások felemelésére használni. A legtisztább női küldetés beteljesítőjeként, az Isteni Igazság elkötelezett híveként, a rendíthetetlen és tetterős magyar nő példája!

Szent forradalmár

Ő szent Erzsébet, a novemberben is nyíló, Szent Erzsébet rózsák névadója, a legendás rózsacsodák szépséges királylánya, akinek ünnepét a világegyház november 17-én, mi magyarok 19-én ünnepeljük. A méltán híres Árpád-házi magyar szentek leghíresebbje a világon. A szépség, a szerelem, a szerelmi házasság, az emberi jóság, az önzetlen segítőkészség, a női tetterő, a bátorság, az Isten iránti rendíthetetlen elköteleződés, az emberi önzetlenség példája. A világot megváltoztatni képes XXI. századi nő mintaképe. Aki megelőzve saját korát is, az eredeti Jézusi elvek forradalmáraként, újító módon érezni, gondolkodni, s cselekedni volt képes...

A Turul-vérű, Árpád-házi családból származó, 1207-ben, Sárospatak várában született - dinasztikus értelemben véve is – nagybecsű, szépséges királylány, az európai lovagi kultúra fényűző központjának - a Thüringiai tartománygrófnak a szerelmetes hitveseként -, Wartburg várának nagyhatalmú fejedelemasszonyaként, a szépség, a jólét, a gazdagság, az emberiesség megtestesítője volt. Mindazt képviselte, amire korának, a lovagkornak minden asszonya vágyott.

Ám ő nem ezért volt már életében is nagyrabecsült, szentként tisztelt égi, s földi királylány, magyar nő...

Részlet: A.J. Davies Ólomüveg ablak - Leicester királyi kápolna

Krisztus szemével látni, Krisztus szívével érezni...

Szentként való tisztelete már földi életében kialakult, mert Erzsébet képes volt Krisztus szemével látni, Krisztus szívével érezni, s aszerint is cselekedni. S ha kellett - szembe menve a keresztényi gondolkodást csak tettető kortársaival - a Jézusi elvekért forradalmi módon harcolni...

Nőként, asszonyként férjét hűséggel szeretni, boldog szerelmi házasságban élni, gondosan és lelkiismeretesen gyermeket nevelni, s mikor férje, Thüringiai Lajos hadba vonult rendíthetetlen fejedelemasszonyként az Európa-szerte is ismert fényűző grófság ügyeit erős kézzel és igazságosan irányítani. A kezébe került gazdagságot, befolyást és politikai hatalmat pedig jóra, előre mutatóra, az elesettek gyámolítására, a betegek gyógyítására, mások felemelésére, az Élet éltetésére használni.

Gyógyító volt, a test, a lélek és a szellem holisztikus gyógyítója

Erzsébet korának kiemelkedő gyógyító asszonya volt, akit már életében is különleges megbecsültség és tisztelet övezett az elesettek körében. A wartburgi vár tövében kórházat működtetett, árva gyerekek részére menedékhelyet alapított, s Lajos halála után, Margburgba költözve kórházat építtetett.

Mint egy igazi magyar táltos-királylány különleges főzetek, gyógyító olajok és kenőcsök előállítójaként, a mindenre választ adó Anyatermészet, a Teremtőtől ajándékba kapott igazi földi javak: fű, fa, s virág gyógyító erejének mélyreható ismerője volt. Ám a fizikai gyógyításon túl a lelki és szellemi hatás - amellyel gyógyított - volt igazán egyedülálló. Mert ereje és erőforrása Isten volt. Élete végén megkapta a gyógyítás isteni kegyelmét, vagyis lényével, testi közelségével, szellemének ragyogó fényével gyógyított.

Küldetéses út

Erzsébetnek 24 év is elég volt arra, hogy Istentől kapott küldetését, sorsát beteljesítse. Képes volt megváltoztatni emberek gondolkodását, képes volt emberek hitét megerősíteni, képes volt embereket jobb emberré tenni...

Ismert - a még leánykorában, Magyarországon történt - csodája, amikor Édesapja, II. András a lovag-király kérdőre vonta, mit rejteget kicsinyke kötényében. De mert Isten nem hagyja „hazugságban" azokat, akik ő érte cselekednek, a szegényeknek elcsent kenyér egyszer csak Rózsákká változott a kiskirálylány kötényében. Mire András király „lelkében nagy dolgok sejtelmével" ölelte, csókolta különleges gyermekét. De jól ismert a hőn szeretett férjével, Lajossal kapcsolatos csodája is, amelyben egy elesett beteget fektetett a hitvesi ágyba, az udvar teljes megbotránkozására. Mikor Lajos számonkérte szépséges szerelmét, s az ágyhoz lépett, hogy lerántsa a leplet a benne fekvőről, a rózsákkal teli ágyban a vérző, szenvedő Krisztus feküdt előtte. Az Úr erre felnyitotta Lajos szemét, s bocsánatért esedezve csak ennyit szólt, „hozz máskor is íly vendéget a házba...".

24 év nem sok idő, ám neki elég volt ahhoz, hogy bejárja azt a küldetéses utat, amelyet a Teremtő szánt neki. 1231-ben, halálos ágya fölött, utolsó imádságaiban madár képében a Szent Lélek jelent meg, s a négynapos ravatalának idején madarak lepték el a Margburgi székesegyházat.
Európa akkori leghatalmasabb uralkodója, Frigyes német-római császár – ki Lajos halála után Erzsébet kikosarazott kérője volt - szőrcsuhában, fején császári koronával vitte a halott szépség koporsóját.

Nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa királynéjának

- mondta a sírjánál.

A III. Évezred női példája

A szentek példák, főleg az Árpád-háziak, mert ellentétben más kitalált naptári szentekkel ők valódiak. Bátor, tetterős, az isteni igazság iránt elkötelezett, hús-vér emberek, akik mindig is képesek voltak Krisztus szemével látni, Krisztus szívével érezni, s aszerint is cselekedni... S bizony ehhez bátorság kellett akkor is, és bátorság kell hozzá ma is. Bátorság, hogy az ember akár a kor társadalmi korlátait átlépve, befolyását a szolgálat eszközének tekintse. Hiszen Erzsébet mindazt, amit birtokolt: szépség, egészség, tudás, tehetség, gazdagság, azt az emberiség javára, Jézus üzenetének beteljesítésére használta.

Ezért Árpád-házi Szent Erzsébet követendő példa a mai nők számára is, hiszen a legmagasabb, legszélesebb, legtisztább női küldetés beteljesítője, az akkori és a mai világ gyarlóságainak tiszta tükröt tartó, az Igazságnak elkötelezett, rendíthetetlen és tetterős, magyar nő példája!

A szerző, Wieber Orsolya, a csízio.blogstar.hu szerzője, a Teremtő Nőiség című könyv írója