Portugália a rossz értelemben vett mintaországa annak, hogyan nem szabad a járványt kezelni. A baloldali kormány ugyanis miután - vélt népszerűségi okokból - felelőtlen módon enyhített a korlátozásokon, az ország a vírus megjelenése óta nem látott korlátozásokat kapott a nyakába.
Tavaly december közepén úgy tűnt, Portugália maga mögött tudhatja a járvány nehezét, hiszen a napi új fertőzöttek és a kórházba kerülők száma egy ideje látványosan csökkent. Bár a baloldali kormány figyelmét elkerülte, a halálesetek napi száma továbbra is sok volt. Mivel a kabinet ebből azt a következtetést vonta le, hogy minden a legnagyobb rendben van, karácsonyra átmeneti enyhítéseket vezetett be, igaz, szilveszterre (részben) fenntartotta a korlátozó intézkedéseket. Az ünnepi időszakra a következő szabályok vonatkoztak:
Ahogy az látható, a szabályozás minden volt, csak nem következetes, és nem átlátható. Mint utóbb kiderült, legalább ekkora problémát jelentett, hogy a vírus brit variánsa ekkor már jelen volt az országban. Ami azért volt baj, mert a kormány által elrendelt lazítások, különösen a mozgásszabadság nagyban hozzájárult az amúgy is extra gyorsan fertőző mutáció terjedéséhez.
Az enyhítések következtében Portugália járványügyi helyzete rövid idő alatt kritikussá vált.
Ezt mutatta, hogy a kórházak a magas esetszámok miatt már az év elején elérték kapacitásaik határait, aminek eredményeképpen a szakemberek az ország azonnali lezárását követelték. És a java csak ezután következett.
A helyzet annyira a visszájára fordult, hogy azóta a népszerűségi okokból enyhítéseket bevezető kormány kénytelen volt több körben szigorításokat bevezetni.
Január 15-én került sor az első komolyabb, nem a hétvégi mozgást érintő korlátozásokra. Ekkora már a halottak száma bőven 150 felett, a napi új fertőzöttek száma pedig 10 ezer felett volt. A rendelkezés értelmében az éttermek ismét csak elvitelre, házhoz szállításra dolgozhattak; az otthonokat csak meghatározott indokkal lehetett elhagyni (munka, vészhelyzet, egészségügyi indok, stb.), az élelmiszerboltok és gyógyszertárak kivételével mindent be kellett zárni. Az iskolákban ugyanakkor január 22-ig maradt a jelenléti oktatás.
Január 18-án, azaz három nappal a szigorítások után már jól látszott, az intézkedések nem vezettek eredményre. A járványügyi helyzet továbbra is kritikus volt, így a kormány újabb rendkívüli szabályokat vezetett be. Innentől kezdve tilos volt az üzletekben - a kávét is beleértve - italokat értékesíteni, még az ablakon keresztül történő eladást is megtiltották; nem lehetett nyilvános helyen, például a parkokban gyülekezni; a személyes munkavégzéshez pedig a munkáltató írásbeli nyilatkozatára volt szükség. Továbbá, az üzleteknek hét közben 20 órakor, hétvégén 13 órakor, az élelmiszerboltoknak pedig 17.00-kor be kellett zárniuk. Ezenkívül a hétvégéken újra tilos volt a járások között közlekedni. Bár az orvosi szervezetek a teljes zárást javasolták, a kormány ennek ellenére nem zárta be az iskolákat. Sőt, azokat minden korosztály számára nyitva tartotta, és még a napköziket is kinyitotta.
Ami késik, az nem múlik: a helyzet annyira eldurvult, hogy január 22-től a kormány kénytelen volt elrendelni a teljes zárást. Január közepére ugyanis végleg bebizonyosodott, hogy a brit variáns exponenciális mértékben terjed az országban. Így 15 napra az ország összes egyetemét, iskoláját, óvodáját, bölcsődéjét és napközijét bezárták. Ezenkívül a közigazgatásban is 15 napra felfüggesztették az ügyintézést, a bíróságok szintén csak sürgős esetben járhatnak el.
A Magyarországhoz hasonló lakosságszámú Portugália (10,28 millió fő) járványügyi helyzete a szigorítások ellenére tovább romlott. Ezt jól mutatja, hogy január 28-án regisztrálták a legmagasabb új esetszámot (16 432 fő) és halálesetet (303 halott 24 óra alatt). A helyzet továbbra is kifejezetten aggasztó: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legújabb adatai alapján Portugália a 14 napos intervallumban 100 ezer lakosra jutó esetszámot tekintve, és ugyanezen intervallumban az egymillió lakosra jutó halálozásokat tekintve is első helyen áll az uniós tagállamok között. Vagyis Portugália így - Belgium után - a legrosszabbul védekező európai országgá vált.
Így nem csoda, hogy a portugál kormány január 31-tól február 14-ig tartó érvénnyel újabb szigorításokat rendelt el. Ezek így néznek ki:
Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy az ország kifejezetten rosszul áll az oltások terén is, természetesen ezért nem a portugál kormány, hanem Brüsszel a felelős. Eddig összesen 74 ezren kaptak két, és 183 ezren egy adag oltást a Pfizerből, és kisebb részben a Modernából. Érdekesség, hogy utóbbiból összesen 8400 adag érkezett az országba. Kisebb mellékhatásokat ugyanakkor csak a beoltottak 0,65 százalékánál észleltek. A tervek szerint az első negyedévben 1,5 millió adag oltóanyag, a második negyedévben ötmillió adag vakcinát várnak az országban.
Érthető módon a kialakult helyzet komoly politikai vitákat generált, amik már túlléptek a karácsonyi enyhítések kérdésén.
António Luís Santos da Costa baloldali kormányfő a héten elismerte, hogy ha tudtak volna a brit mutáns nagy mértékű jelenlétéről, terjedéséről, akkor máshogy kezelték volna a karácsonyi nyitást.
A miniszterelnök továbbá az intézkedések kommunikációjában is látott hibákat, szerinte nem tudták átadni a helyzet súlyosságával és a korlátozások betartásával kapcsolatos üzeneteket. Az ellenzék a legutóbbi parlamenti vitában hangsúlyozta: az egészségügyi szakértők már január elejétől a zárást javasolták, ennek ellenére a kormány csak két hét késedelemmel, több lépésben, vonakodva zárta be az iskolákat.
Jövő héten indul a soron következő csoportok oltása: egy módosítás következtében a kormány/parlament/önkormányzatok vezetőinek (illetve minden egyes szerven belül, a járványügyi védekezésben kiemelt helyet elfoglaló személyeknek) az oltását kezdik el. A módosítás miatt élesen bírálták a kormányt az ellenzéki pártok vezetői, akik közül többen lemondtak az elsőbbségi oltás lehetőségéről.