A meleg vagy zsidó kisebbségeknek ugyanis egy sokkal kevésbé toleráns, és egyre gyarapodó társadalmi réteggel kell szembenézniük.
2020 májusában a dán Igazságügyi Minisztérium közzétette a „Szólásszabadság Dániában" című jelentését, amelyből kiderült, hogy az iszlám vallási többségű országokból érkező vagy már Dániában született muszlimok háromnegyede (76 százaléka) betiltaná az iszlám bármilyen nemű kritikáját. A Berlini Társadalomkutatási Tudományos Központban még 2013-ban végzett (a bevándorlók integrációját vizsgáló) összehasonlító kutatás kimutatta, hogy
Ausztriában a muszlimok 73,1%-a fontosabbnak tartja a Korán szabályait, mint az osztrák törvényeket. 70,8%-uk azt mondta, hogy soha nem tolerálná a homoszexuálisokat a baráti körében, és az ausztriai muszlimok 64,1%-a azon a véleményen volt, hogy a zsidókban nem szabad megbízni.
A George Washington Egyetem professzora, az iszlamista szélsőségességet kutató Lorenzo G. Vidino olasz-amerikai tudós szerint: a helyi iszlámhívők körében népszerű Muszlim Testvériség értékei egyértelműen ellentmondanakAusztria alkotmányos értékeinek, és a mozgalom célja valójában a „társadalom megosztása és a politikai iszlám befolyásának erősítése".
A kutató megállapításaihoz talán azt is érdemes hozzátenni, hogy sajnos idáig vezethet Nyugaton a félreértelmezett, és sokakat máig tudatosan megtévesztő befogadási „tolerancia".
Az elmúlt évek során sokakban az a benyomás is keletkezhetett, hogy Nyugat-Európa – a volt gyarmattartó britek, franciák és hollandok, vagy az egykor még náci Németország mai politikai elitje – túlkompenzálással próbálná feledtetni a múlt bűneit. Ilyen eset volt például a németek kihívóan öltelt és lenéző, kioktató viselkedése, amelyet a 2021. júniusi magyar–német Eb-futballmérkőzés körüli időszakban tanúsítottak (és magán a sporteseményen is!), az új magyar gyermekvédelmi törvényre is reagálva (amely például szigorítja a pedofilok elleni fellépést). Az utóbbi hónapokban több német kormánytag vagy például az ultraliberális holland kormányfő, Mark Rutte is, fenyegetően és kioktatóan nyilatkozott hazánk és annak vezetői irányában.
Paradox módon ők szokták vádolni a magyar miniszterelnököt Európára irányuló destabilizálási szándékkal is.
Miközben ugyanakkor Európa vezetőinek jelentős része ma is azt akarja elhitetni a kontinens közvéleményével, hogy a demográfiai problémák miatt pártolt tömeges migrációval Európa működőképes, normális és nem utolsósorban a békés, toleráns földrésszé válik majd. Azonban a gyakorlati tapasztalatok már ma azt mutatják, hogy amiként a bevándorlók első generációja sem integrálódik megfelelően a fogadóállamok társadalmába, ez nem fog működni a további generációk esetében (például a már évtizedek óta ott élő hárommillió török mind a mai napig „idegentestként" viselkedik a német társadalomban). De különösen Nyugat-Európa vezetői ezt szemlátomást nem akarják belátni, és inkább a keleti, volt szocialista EU-s tagországokban látják, és láttatják a veszélyt.
A mostani folyamatokkal pedig Európa nemcsak a melegek vagy transzneműek számára, de a heteroszexuális többség számára is békétlen és veszélyes világgá válhat a jövőben - a nyugati országokban.
Szerző: ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője