Mozgalmárság a józan ész ellen
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Európa után Magyarországon is egyre inkább azt látjuk, hogy a politika baloldalán a diskurzusban eluralkodni látszik az a fajta mozgalmárság, ami fittyet hány a józan észre. Európában ma ideológiai és politikai megfontolások mentén - emberéletekkel nem törődve - tiltanak ki vakcinákat. Ha az Európai Parlament mozgalmárjain múlna (szerencsére nem múlik), abba is beleszólnának, hogy épüljenek-e atomerőművek, amelyekről az Európai Unió független szakértői is megállapították, hogy nélkülözhetetlenek a klímacélok eléréséhez. Ezek után Németország esetét szemügyre véve nyilván akár még logikus is, hogy egyre népszerűbb Annalena Baerbock, a német zöldek kancellárjelöltje. Arrafelé nem múlik el szinte nap, hogy valamelyik megszólalása miatt ne kellene magyarázkodni. Sajnos Magyarországon is terjedőben van ez a jelenség.
2021. április 22-én Fekete-Győr a másik "atomszakértő" mozgalmárral, Szél Bernadettel éppen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt akciózott a csehországi fejlemények kapcsán. Az apropó az volt, hogy a csehek kizárnák a Roszatomot a Dukovany Atomerőmű területén építendő két új blokkra kiírandó tenderből. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ezzel méretes öngólt rúgnak a csehek, hiszen a jelenlegi atomerőmű-építői felhozatalból a világszerte legtöbb atomerőművet építő és valóban építeni képes orosz vállalatot golyóznák ki. Másrészt a cseh ipar is több milliárd euró nagyságrendű megrendelésektől esik el.
Fekete-Győr a Paksi Atomerőművet is támadja
Nos, Fekete-Győr április 22-én az orosz nagykövetség előtt ezt mondta „..nincs szükségünk 2032-n túl atomenergiára..." Miközben a Paksi Atomerőmű egyes blokkjai 2032-2037 között fognak leállni. Ezek szerint a Momentum elnöke idő előtt állíttatná le az egész Paksi Atomerőművet. Ez szakmai, gazdasági és nemzetbiztonsági nonszensz...
Ezzel szemben viszont április 28-án a Momentum oldalán megjelent egy írás a párt atomenergiával kapcsolatos álláspontjáról, amelyben azt olvasható hogy
...amíg nincs elérhető közelségben az ország energiabiztonságát garantálni képes tárolási technológia, addig szükségünk van stabilitásra, és a fentiek alapján a leghatékonyabb válasz erre a nukleáris energia..."
Fekete-Győrre tehát rácáfol a pártdokumentum, amiből az derül ki, hogy a Momentumnak végül is nincs semmi baja a Paksi Atomerőművel és az atomenergiával, a Paks II. Atomerőmű viszont nem kell, hiába a paksi projekt keretében a ma elérhető legkorszerűbb, VVER-1200 típusú blokkok fognak megépülni. Hogy is van ez? Magyarra fordítom Fekete-Győrt és a Momentumot: atomenergia nem kell, atomenergia mégis kell, Paksi Atomerőmű kell, Paks II. Atomerőmű nem kell. Tegye fel a kezét, aki érti, hogy mi az álláspontja ennek az embernek, aki a miniszterelnöki székre ácsingózik? Én nem értem. Illetve mégis értem. Fekete-Győr szerint az atomerőmű tulajdonképpen naperőmű...
Ennyit Fekete-Győr András szakmai felkészültségéről. Fekete-Győr és Szél Bernadett mozgalmársága jól illeszkedik a nyugat-európai mainstreambe, amely szembemegy a józan ésszel. Mintha csak diktálnák... Hiába nincs elég vakcina, a keleti, bizonyítottan megbízható, nem kell. Atom sem kell, csak megújuló, és orosz gáz sem kell az Északi Áramlat 2-n keresztül, noha ez az egyetlen esélye Németországnak, hogy ne maradjon áram nélkül, ha bezárják a még üzemelő atomerőműveket és a szenes erőműveiket.
Európai jelentés a zöld atomenergiáról
A Fekete-Győr- és Szél Bernadett-féle mozgalmárokkal szemben március végén az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) jelentésében megállapította, hogy az atomenergia teljes mértékben megfelel a korábban meghatározott uniós környezetvédelmi kritériumoknak, biztonságos és fenntartható energiaforrás. A jelentésből kiderül – mint azt az alábbi ábra is mutatja –, hogy az atomerőművek fajlagos szén-dioxid-egyenérték-kibocsátása (középértéke) a teljes életciklusra(!) csak 28 g/kWh, a szél- és naperőműveké 26-85, a gázerőműveké 500, a lignittüzelésű erőműveké pedig 1068 g/kWh.
A teljes életciklus azt jelenti, hogy egy adott erőműtípus esetében a bányászat, a kitermelés, az üzemanyaggyártás, a szállítás, az erőmű működése, lebontása és a keletkezett hulladékok kezelése során jelentkező összes üvegházhatásúgáz-kibocsátást számításba veszik. Az atomerőművek életciklusában az uránércbányászatnak, -feldolgozásnak és -dúsításnak van minimális kibocsátása, de az üzemeltetés során szinte nullának kell venni ezt az értéket. A globális klímavédelmi célok elérése érdekében ezért is létfontosságú az atomerőművek részarányának további növelése.
A jelentés másik fontos üzenete az egyes áramtermelési módok nyersanyagszükségletével kapcsolatos, hiszen olyan technológiák alkalmazása preferált, amelyek esetében – a fenntarthatóságot is figyelembe véve – egységnyi villamos energia megtermeléséhez (kWh, MWh) kisebb mennyiségű nyersanyag-felhasználás szükséges.
Ebből a szempontból is kiváló választás az atomenergia, hiszen – mint az ábra is mutatja – a klímabarát atomenergiának a legkisebb a nyersanyagszükséglete, amivel jócskán megelőzi a nap- és szélerőműveket is. Ennek az a magyarázata, hogy az atomerőművek tervezett üzemideje legalább 60 év, nagyon magas, 90 százalék feletti teljesítménykihasználási tényezővel. Ezzel szemben a nap- és szélerőművek üzemideje maximum 20-25 év. A naperőművek kihasználási tényezője 10-20 százalék, szárazföldi szélerőművek esetén pedig ez a szám 15-35 százalék között mozog.
A zöldenergia minden, csak nem tiszta
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a „zöldenergia minden, csak nem tiszta és környezetkímélő". Miközben Európa a megújuló energiaforrásokról és az e-járművekről álmodozik, a világ másik felében elképesztő környezetrombolást és pusztítást okoz az ezekhez az eszközökhöz szükséges nyersanyagok kitermelése, gyártása és az ezzel járó légszennyezés. A „lítiumőrület" – ahogy az Euronews fogalmaz - ma már az egész világon tetten érhető, ez pedig döntően az e-mobilitás terjedése, valamint a digitális és zöldtechnológiák előretörése miatt következett be. Ennek a „zöld őrületnek" már Európában is van áldozata. Például az a kis portugál falu, ahol a helyiek balszerencséjére a hegy gyomrában jelentős lítiumkészletet fedeztek fel. Az ott élő emberek a végsőkig küzdeni fognak a bánya megnyitása ellen, mert nem szeretnék, hogy elpusztítsák azt a környezetet és életformát, ahol és ahogy élnek. A helyzet rendkívül ellentmondásos, hiszen a tervezett ibériai környezetrombolás épp a Brüsszel által is erőltetett - fenntarthatónak hirdetett, megújuló energiaforrásokat támogató - „zöldpolitika" jegyében zajlik. Ha úgy tetszik, annak mellékhatása!
Ha Fekete-Győrön és társain múlnának a komoly energiapolitikai döntések, akkor gyorsan romba dőlne az európai és a hazai villamosenergia-rendszer, és búcsút inthetnénk az energiabiztonságnak és a fenntarthatóságnak. Remélhetőleg Magyarország bölcsebb annál, mint az európai választók többsége, és nem bízza az olyan komoly dolgokat, mint például az energiapolitika, „ideológiavezérelt" zöldpolitikusokra, akik nem tudják, hogy mit beszélnek.
Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője